A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)

V - Vígjáték - Vigmán - Vignette - Vignola - Vignoles - Vigny - Vigo - Vigorit - Vigoroso - Vigoszero - Vígszinház

Vígjáték 843 . Silveriusnak életében 537. tolta fel magát a pá­pai trónra, de csak Silverius halálával 540. is­merték el törvényes pápának. Mint pápa teljesen megváltozott. Előbb 538. titkos levélben a 1110110-fizitákhoz csatlakozott és I. Leó pápa dogmatikus nyilatkozatait kárhoztatta, most azonban a csá­szárnő követelését, hogy a szeveriánokat pártolja, megtagadta, sőt Justinianushoz és Merias pátri­árkához levelet intézett, amelyben a négy közzsi­nat határozataihoz és elődjeinek tanításához való ragaszkodását jelenti ki, Severust és Anthimust kiközösítetteknek tekinti. A három fejezet körül való vitába is belevonták és ez ügyben Konstan­tinápolyba is utazott 546­, ahol őt a császár fogva tartotta (547—55), sőt nevét a diptiehákból is tö­rültette. Meghalt hazautazásában Szirakuzában. V. ö. Wetzer- Welte, Kirchenlexikon, Hergen­röther, Kirchengeschichte. ζ—κ. Vígjáték (eszt.), a szomorújáték ellentéte, nem szenvedélyeket, sem nem szenvedéseket ecsetel, hanem inkább apróbb hibákat, gyarlóságokat, fonákságokat, kába, könnyelmű, léhűtő embere­ket, mulattató véletlenségeket, szórakoztató, ér­dekfeszítő összecseréléseket ábrázol. A V. is élet­festő, de nem bukással, hanem szörnyű kudarc­cal, leleplezéssel, kikosarazással, vagy szerencsés de véletlen sikerrel végződik, az életet rózsás színben tünteti fel. Nincs sors, csak véletlenség, nincs sírás, legfeljebb könnyű érzékenykedés, fő dolog, fő hatás a nevetés, mely finomabb V.-ban mosolylyá szelídül, bohózatos V.-ban pedig a rö­högésig fokozódik. A V. épp oly régi eredetű mint a szomorújáték, mai napság amaz majdnem ked­veltebi­­emennél. A V. főbb fajai: a szatirikus V. (Aristophanes), a fantasztikus V. (Shakspere, Rai­mund, Vörösmarty), a köznapi V. (Plautus, Gol­doni, Kisfaludy, Szigligeti), helyzetV. (franciák: Sardou, Bisson, Labiche), csel- V. (Seribe, a spa­nyolok), történeti V. (Seribe, Laube, Rákosi, Dóczi), társadalmi V (Dumas, Augier) stb. A Y.-nak még nincs teljesen kidolgozott teóriája ; nagyon használható Szigligeti könyve a drámai válfajok­ról. L. Dráma, Komikum, s. ö. A. Vigmán, J. Igmánd (nemzetsége), Vignette (franc., ejtsd: vinyet), dísz- és cím­képecskék, szélrajzok ; a szó eredeti jelentése szőllőkacs-díszítés. Weldener János (1476 óta) leg­előbb Fasciculum tempor­um c. munkájában alkal­mazta. Vignola (ejtsd: angola) Giacomo Barozzi, olasz építész, szül. Vignolában 1507 okt. 1., megh. Ró­mában 1573 jul. 7. Kezdetben Bolognában, Pia­cenzában, Assisiban és Perugiában dolgozott, mígnem III. Julius pápa alatt mint pápai építész Rómába hivatott. Itt építette a jezsuita­ rend szá­mára ennek híres fő templomát (del Gesù), ame­lyet halála után Giacomo del­la Porta fejezett be s 1559-ig Farnese bíboros részére a pompás Cap­rarola kastélyt Róma közelében. Michelangelo halála után 1564­ építésze lett a Péter-templom­nak. V. az antik formákat határozott szabályokba öntötte, ugy hogy az ő művészeti módja h­osszú időn át irányadó volt Rómában s különösen a je­zsuita-rendnél. V. a kat. reformkor legkiválóbb építőmestere, akinek szigorúan klasszikus isko­lája a barok szílt sokáig ellensúlyozta. Iratai kö­zül (összegyűjtötte Le Bas és Debret, Pár­is 1815) említendők : Regole della cinque ordini d'archi­tettura (Róma 1563, számos kiadásban és átdol­gozásban) ; továbbá : Regole della perspettiva pra­tica (u. o. 1583). Vignoles (ejtsd: vínyói) Károly Blacker, angol mérnök, szül. 1792. mint egy francia hugenotta család sarjadéka, megh. falusi birtokán Hythen (Southampton mellett) 1875 nov. 17. Eleinte Wel­lington alatt szolgált, azután Észak-Amerikába ment s a vasútügynek szentelte magát. V. neve különösen a róla elnevezett V.-sínekről (1. Mezei vasutak és Sín) ismeretes, amelyeket ő vezetett be először Európába. Vigny (ejtsd: vinyi) Alfréd Viktor gróf, francia költő, szül. Lochesben (Touraine) 1799 márc. 27., megh. Párisban 1863 okt. 15. Előbb tiszt volt, de 1828. kilépett a hadseregből. Munkái : Theokritos után La Dryade és Symeta (1815); továbbá : Poè­mes (1822) és Poèmes antiques et modernes (1824—26). Mint regényíró nagy hírnévre tett szert Cinq-Mars (1826) című munkájával, mely a legjobb francia történeti regények egyike (ebből készült Gounod operájának szövege, me­lyet annak idején Budapesten is előadtak). Stello ou les Diables bleus (1832) ; Servitudes et gran­deurs militaires (1835), melyben inkább a ro­mantikus, mint a történész nyilatkozik meg. Othello című drámája, a romantikusok első szín­darabja (1829), épp oly kevéssé tetszett, mint La maréchale d'Aucre (1830), de Chatterton (1835) annál zajosabb sikert aratott. 1843. jelent meg tőle Poèmes philosophiques a Revue des Deux Mondesban és u. o. a Consultations du docteur noir 1856. Halála után jelent meg : Les destinées (filo­zófiai költemény, 1864) ; Oeuvres posthumes (1864). Kiadta továbbá Ratisbonne Journal d'un poète c. munkáját (1867). Összes művei (Oeuvres complètes) megjelentek 8 kötetben (1883—85). V. ö. France I., Alfred de Vigny (Páris 1868), Vigo, az ugyanily nevü járás székhelye és ki­kötőváros Pontevedra spanyol tartományban, a 30 km. hosszú Rio de V. déli partján, hegyes, festői szép vidéken, vasút mellett, (ιββτ) 15,044 lak., szőllő-, kertmíveléssel, halászattal és élénk kereskedéssel. 1894. a kivitel értéke 3.773,580 pesetára rúgott és főképen bőrök, konzervek, bor, tojások, szardinia-halak és ásványvizekből állott, Francia-, Angolország és Kuba felé irányult ; a bevitel (6.260,410 peseta) fő cikkei voltak gyapju­áruk, tőkehal, cukor, bőr, kőszén, fémáruk, pa­mut, szesz, kén, petróleum, rizs és liszt. A Nord­deutscher Lloyd és a Messageries maritimes ha­jói veje rendes összeköttetést tartanak fenn. 1585. az angolok itt fogták el és rombolták szét a spanyol ezüstflottát ; 1719. pedig a várost is el­foglalták. A csinos és rendes új város a parton terül el, míg a szűk utcákból álló ó­város a San Sebastian­es del Castello által koronázott dombo­kon épü­lt. Vigorit, 1. Robbanó szerek. Vigoroso v. vigorosamente (pl.), zeneelőadási műszó, a. m. erősen, erélyesen. Vigoszero, 1. Vig. Vígszínház, e néven épült 1895—96. Budapest negyedik színháza. A színház építését a­­magyar Vígszínház

Next