A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)

C - Csatornaöblítés - Csavarszeg - Csávolszky - Csávossy - Csázmai főesperesség - Csecse légy - Csecsetka - Cseh - Cseh irodalom

Csatornaöblítés — 318 — nevezéséig buzgó tevékenységet fejtett ki a tör­vényhatósági műutak építése, a vármegyei köz­kórház és egyéb közalkotások létesítése körül. Csatornaöblítés, a városi csatornáknál hasz­nálatos, mint a tisztításnak leghathatósabb mód­szere. Ha rendelkezésre áll valamely patak, me­lyet a csatornába kell vezetni, úgy időszakonként ezt meg is tesszük. Ha nincs patak, akkor külön e célra szivattyúzott vízzel, vagy a vízvezeték, vagy mint Budapesten, a gőzmalmok kondenzált vizével is lehet öblíteni. Ha ezek közül egyik sem áll rendelkezésre, akkor magát a csatornavizet kell a tisztítandó szakasz felett egy rekesztő táb­lával elzárni s megvárni, míg a víz nyomása a tábla mögött igen nagy lesz. Ekkor hirtelen el­távolítva a rekesztő táblát, a magasra felduzzasz­tott csatornavíz nagy sebességgel rohan végig a csatornán s a lerakott iszapot magával ragadja. Csavarszeg v. szefszeg, közvetett fakötések létesítésére szolgáló vasból készült éles menetes hegyes végű sróf. Újabb találmány, melyet csak azóta lehet szélt­ben alkalmazni, mióta gépekkel gyártják. Csávolszky, 1. József,váci kanonok, telkis cím­zetes apát, szül. Bujákon (Nógrád) 1843 ápr. 10. A váci egyházmegye papnevelőjében végezve tanulmányait, 1869 aug. 12. szentelték áldozó­pappá. Előbb mint nevelő, majd mint püspöki szertartó működött, 1874. aljegyző, 1875. könyv­tárnok, szent.­zéki jegyző és 1877. levéltáros, 1879. altanfelü­gyelő, tiszteletbeli esperes és is­kolaszéki elnök lett. Utóbb a szemináriumban s a főgimnáziumban a bölcselet tanára lett. 1882. püspöki titkár és szentszéki ülnök, 1883. püspöki irodaigazgató, 1885. pedig székesegyházi kano­nok és a papnevelő igazgatója lett, mely tisztjét három évig viselte. Mint a váci káptalan kano­nokját a király 1901 márc. 22. szerbi püspökké neveztette ki, s u. a. év aug. 20. a székesegyházi főesperességből őrkanonokká léptette elő. Váci egyházmegyei főtanfelügyelői állását megtar­totta, Vác város képviselő testületének és Pest vármegye törvényhatósági bizottságának több mint félszázada tagja. 2. Cs. Lajos az Egyetértés szerkesztésétől megvált 1899 febr. 16. Ujabb művei : Vezér­embe­reink (1900) ; Ausztria és Magyarország jövő átalakulása (1901) ; A kiegyezés (1902) ; Kirá­lyunk és tanácsosai (1902) c. röpiratok. Csávossy Béla, 1902 febr. 25. megkapta a m kir. udvari tanácsosi címet. Apja, Cs. Ignác megh. Budapesten 1903 febr. 17. Csázmai főesperesség, a mai Belovár-Kőrös vármegyében a Csázma és Lonja folyók mentén a Garics hegységig terjedt. Hozzátartoztak azon­ban a szenesei és gyestyai esperességek is. Ké­sőbb ez alesperességek főesperesi rangra emel­kedtek s ekként ma is fennállanak, de más terü­lettel. V. ö. Csánki, Kőrös vármegye (71—78). Csecse­légy (IV. k.). Bruce újabb megoldá­sai szerint nem a légy mérge okozza a marhák betegségét. A Cs. a beteg v. elhullt állatok para­zitáját (Trypanosoma) viszi át a marhákra s ez okozza halálos betegségeket. Csecsetka Sámuel (IV. k.), megh. Beszterce­bányán 1896 okt. 22. Cseh, 1. Ervin (szentkatolnai), horvát-szlavon­dalmát miniszter,régi erdélyi (háromszéki) nemes család sarja, szül. Valpón (Verőce) 1838 márc. 23. Középiskolai tanulmányait Pécsett, Temesvárott és Bécsben végezte, azután pedig a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója volt. Miután hosz­szabb külföldi tanulmányutat tett, előbb atyja, bácskai birtokain, majd a feleségével kapott ve­rőcevármegyei Erdőd uradalmán gazdálkodott. A szlavóniai gazdasági egyesület alapítása körül szerzett érdemeiért 1885. a III. oszt. vaskorona­rendet kapta. 1886—98. Szerém vármegye főis­pánja volt. Josipovich lemondása után 1898 dec. 10-én kinevezték horvát-szlavon-dalmát minisz­ternek, dec. 25. megkapta a v. b. t. tanácsosi mél­tóságot. A Bánffy-kabinettel együtt letette tárcá­ját, de 1899 febr. 26. a Széll-kabinetben újólag kinevezték, illetőleg megerősítették miniszteri állásában. Megkapta a kamarási méltóságot,1901. a persa nap- és oroszlánrend I. oszt. jelvényét. 1899. a karlócai, 1901. az eszéki kerületben vá­lasztották képviselővé, a horvát tartománygyűlés a magyar országgyűlésbe delegálta. 1903 jan. miniszteri állásáról lemondott s jun. 18. megkapta az I. oszt. vaskorona-rendet. A Tisza-kabinet meg­alakulásakor 1903 nov. 3. ismét kinevezték hor­vát miniszterré. Az alsó-baranya-bácsi református egyházmegye gondnoka és világi elnöke. 2. Cs. Károly (csernátoni) megh. Kézdivásár­helyen 1894 jul. Cseh irodalom, újabban nagy lendületet vett. A legnépszerűbb lírikus ma a termékeny Vrhlicky, (Frida Bohus Emil álneve), aki sokat fordított is modern írókból. Az utolsó 6—7 év alatt 20 kötetre megy verseinek, fordításainak és tanulmányai­nak száma. Legutóbbi nagy munkája a Bar Kochba című drámai formájú eposz, mely a zsidók fölkelését tárgyalja a rómaiak ellen. Mellette Cech Szvatopluk (szül. 1846.) tűnt fel­­Egy rab­szolga dalai c. verskötetével, melyből 3 hónap alatt 20 kiadás fogyott el. Zeyer Gyula (szül. 1841.) a cseh őstörténetből vett mondákkal hat,­ Krapil Jaroszláv (szül. 1868.) ó-orosz históriák­kal. A régibb költők közé tartozik még az angol hatás alatt álló Szladek József, a pesszimista Muzik Jenő, Borecky Jaromir s az erősen roman­tikus Kaminsky. A «modernek» közül említést érdemel Machar Szvatopluk (szül. 1864.), aki szkeptikus és keserű iróniával tele első könyvei után most a kor nagy kérdéseivel kezd foglal­kozni. Kedves tájképfestőből vált a benső élet megfigyelőjévé Sova Antonia (szül. 1864.), amik­nek a költője Karaszek is. A legfiatalabb nemze­dék a Prohászka Ernő által alapított modern szemle körül csoportosul. Legtehetségesebb közü­lök Neumann Karel Szaniszlav. A dráma terén Strupeznicky Ladiszlavnak vol­tak legnagyobb sikerei, akinek munkáin szomorú csalódás érzik át. Svobodának első munkáit is jól fogadták. Simácek Hauptmann-szerű erővel dolgozik ; a már említett Krapil Jaroszlav drámai munkáin idegen hatásokat érezni. Nagy siker kísérte Hilbert Jaroszlav Vétek c. darabját, melynek kivált hangulatossága és lélektana meg­ragadó. Vrhlicky, Zeyer és Jirásek is szép szín­padi sikereket értek meg. Amely szók a C betűben nincsenet­ meg, a K-ban keresendők! Cseh irodaion*

Next