A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)

A, Á - Aranyamalgám - Arany-ereklyék - Aranygaluska - Arányi - Aranykúra - Aranylile - Aranyosmarót - Aranyosmegyes - Aranynyomat - Aranypart

Arany amalgám — 79 — Aranypart köt., u. o. 1901) Gyulai Pál rendezte sajtó alá. írtak róla : Gyulai Pál a Bevezetésben, Voinovich Géza az Új Magyar Szemle 1901 dec. számában. Aranyamalgám (Au4 Hg), szin- vagy 22 kara­tos aranyból készül. Jobb az arany-ezüst-, mint az arany-réz-ötvény, mert a rézamalgám igen gyorsan kőkemény lesz ós különben is nehezen kenhető a tárgyra. Az amalgám készítésére kré­tával bekent grafittégelyt használnak, az ara­nyat pedig kikalapálják ós vörös izzásig hevített tégelybe adják. Midőn az arany is élénken vö­rös izzó lett, súlyának 8—9-szeresére rugó me­leg kénesőt adnak hozzá. Ezután egy percig vas­pálcával kevergetik, mire a tűzről levett tégely tartalmát vizzel telt edénybe öntik. Arany-ereklyék. Az Arany János után maradt ereklyéket, amelyek 1885 óta a nagyszalontai ref. gimnázium egy szobájában, az Arany-szobában voltak elhelyezve, 1899. átvitték az e cólra köz­adakozásból megvásárolt és a költő fia, Arany László tervezete szerint megújított Csonka-to­ronyba (Szalonta), ahol az ereklye - muzeumot .1899 aug. 27. avatták fel és adták át ünnepélye­sen a nyilvánosságnak. Lehetőleg össze van itt gyűjtve a nagy költő életére vonatkozó minden ereklye. A földszinti helyiségben látható Arany szülőházának képe és az iskola, ahol 13 évig ta­nított. Ezeket az épületeket az 1847-iki nagy tűz­vész elhamvasztotta s Rozvány György, Nagy­szalonta történetírója emlékezetből festette meg. Ugyancsak ő festette meg Arany Jánost, amint a szabadságharcban, nemzetőr-őrmesternek öl­tözve, első szolgálatára indul. Itt áll a budapesti Arany-szobor Toldi alakjának a mintája is (Stróbl szobrász ajándéka). A torony első emeletén a költő háló- és dolgozószobájának bútorai vannak. Ott áll a díszes mahagóni Íróasztal, amelyet a ma­gyar hölgyek ajándékoztak Aranynak, aki ezen az asztalon dolgozott 1867-től haláláig. Ott a nád­szók is, amelyen ült s rajta a párna : Széli Piroska, a költő unokájának műve. Az ágy, a kerevet s a költőnek Izsó Miklós mintázta mellszobra egészí­tik még ki a szoba berendezését. Egy megfakult kis kép is van a fotográfiák között ; a tragikus végű Teleki László gróf arcképe, amely mindig ott állt a költő Íróasztalán. A második emeleten láthatók a költő eredeti kéziratai : a Toldi sze­relme, a Szentivánéji álom és Murány ostroma. A falon függ nemesi levele; ott van a belügymi­niszteri fogalmazóvá történt kinevezéséről szóló okirat, amelyet Szemere Bertalan miniszter irt alá, s a budapesti egyetem tiszteletbeli doktorsá­gáról szóló oklevele, valamint a rószvétiratok. melyek halála alkalmából érkeztek özvegyéhez, Köztük van a király rószvéttávirata. Itt láthatók a költő koszorúi is. A szalagok közt függ Arany arcképe, amelyet Barabás Miklós festett. Itt van végül a költő könyvtára, 1750 kötet könyv, egy­szerű diófa-szekrényben. Aranygaluska, tésztás étel, mely következő módon készül : a fánktésztát formájával kibökdö­sik, egyenként olvasztott vajba mártogatva cukor­ral kevert tört dióba liempergetik, behintett for­mába rakják, kelesztik és aranysárgára megsütik. Arányi, 1. (Rajner) Dezső, bártfai városi ta­nácsnok-számvevő és szerkesztő, szül. Nemes-Mi­liticsen (Bács-Bodrog) 1854 ápr. 18. Iskoláit Ba­ján és Szegeden végezte. 1872. Szegeden szinósz lett s volt 12 évig. 1886. Bártfán a rendőrség kötelékébe lépett; csakhamar tiszt, alkapitány s 1896. tanácsnok-számvevő lett. Nagy tevókenyr séget fejtett ki a magyarosítás terén. 1890. Bárt­fán megteremtette a kötelező tűzoltóság intézmé­nyét, melynek főparancsnoka volt. 1891. alapí­totta a Bártfa és Vidéke heti lapot. Önálló müvei közül megemlítendők Színházi évkönyv (Kecske­mét 1881, Miskolczy Henrikkel) ; Festett, világ (Pécs 1884). 2. A. Dezső, énekművész, szül. Szatmár-Németiben 1859., hol gimnáziális tanulmányait is végezte. Bellovics Imre ónekiskolájában ké­pezte magát. 1890. Brünnben lépett fel először mint színpadi énekes s egy csapásra meghódí­totta az ottani közönséget ; onnan Berlinbe s más nagyobb németországi városokba ment. A 90-es évek elején állandóan a budapesti operához szer­ződött. Neje : szül. Lange Emília, szintén kitűnő operaénekesnő kiváló sikereket aratott Német-, Olasz- és Oroszország különböző színpadjain. 1891. ment nőül A.-hoz s azóta visszalépvén a színpadtól, mint koncert-énekművésznő hol egye­dül, hol férjével együtt arat elismerést a hang­versenytermekben. -„^ Aranykúra. A régi orvosok nagy jelentőséget tulajdonítottak neki a bujakór kezelésében. Az aranyport 0Ό2—0 20 g. napi mennyiségben ad­ták belsőleg. Ε század közepétől fogva a kéneső e térről teljesen és méltán kiszorította az aranyat. Aranylile (állat), 1. Lilefélék, Aranyosmarót, nagyközség Bars vármegyé­ben (1900) 27 86 lak., anyakönyvi hivatal és csend­őrörs székhélye. 1898 óta állami elemi fiu- és 1876 óta leány- ós 2 gazda sági ismétlő isk olá j a va η. Aranyosmegyes, kisközség Szaímár várme­gyében, (1900) 3142 lak., körjegyzőség és anya­könyvi hivatal székhelye. 1896 óta vegyes állami elemi, gazdasági ismétlőiskolája ós kisdedóvo­dája van. Aranynyomat a. m. bronznyomás (III. k.). Aranypart (II. k.). Az angolok által adminisz­trált része 38,800 km2 , a protektorátus területe pedig 118,680 km2 ; az előbbiben a lakosság száma (i893) 1.473,882. A francia Elefántcsont-part felől határai még nincsenek véglegesen megálla­pítva. A német Togo felé Daka folyó a határ. Az angolok e gyarmat felvirágoztatására újabban is nagy tevékenységet fejtettek ki. Földmivelés, ipar, kereskedés évről-évre emelkedik. Hajófor­galom 1899-ben 1.250,410 tonna. Legértékesebb kiviteli cikkek : kaucsuk (1901-ben 828,150 font sterling), olajpálma, aranypor, kóladió. A bevitel tett 1900-ban 1.294,963, a kivitel 885,446 font sterlinget. A telegráf vonalak hossza 1899-ben 1100 km. Szekondi ós Tarkva közt vasút van. A helyőrség 300 haussza katonából áll, akik ha kiszolgáltak és kívánják, Akkra közelében föl­deket kapnak. Az A. fölfedezőiül a portugálokat tekintik. Azonban már a XVII. században a po­roszok is alapítottak az Ancobra és Prea folyók közt fekvő Ahanta nevü négerországban gyarma­tokat, amelyeket 1717. az amsterdami nyugatin­diai társaságnak adtak el. Az angolok 1895-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék