A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)

K - Kraljevič - Krall - Kramař - Krämer - Krampusz - Krancz - Krane - Kraniometria - Kranjčević - Kranzt

Kraljevic 112 — Kraljevic Marko, 1. Marko Kraljevic (XII k.). Krall Jakab, osztrák egyiptológus, szül. Vo­loscábau 1857. Bécsben végezte tanulmányait ós azután a bécsi egyetemen magántanár lett, jelen­leg u. o. az egyiptológia rendes tanára. Munkái: Die Komposition u. Schicksale des Manethoischen Geschichtswerkes (1879) ; Tacitus und der Orient (I., 1879); Studien zur Geschichte des alten Egyp­tens (1891-90,4. rósz) ; Die etruskisohen Mumien­binden des Agramer National-Museums (1892); Koptische Texte, 1. (Corpus Papyrorum Raineri, Rainer főherceg gyűjteményének 2. kötete, 1895) ; Demotische Lesestücke (1897) ; Beiträge zur Ge­schichte der Blemyer und Nubier (1898); Grund­riss der altorientalischen Geschichte I. (Bécs 1899). m. L. Kramar (ejtsd: kramars) Károly, cseh politikus, szül. Hochstadtban (Csehország) 1860 dec. 27-én. Berlinben, Strassburgban és Prágában végezte jogi tanulmányait és azután (1891) a Cas megin­dításával a hírlapírói pályára lépett, amelye­n az if­ju-cseh párt elveit hangoztatta, amint a biro­dalmi gyűlésen is az if­ju-csehek egyik vezérférja­ként szerepelt. 1897. a szláv klerikális többség őt a birodalmi gyűlés második, majd első alelnökévé választotta, mely állásban a Badeni-kormány­nyal s a többséggel megbeszélt titkos terv sze­rint a Lex Falkenhayn keresztülvitelében csellel és erőszakkal közreműködött. Ezzel azonban oly gyűlöletessé tette magát a német ellenzék előtt, hogy a következő ülésszakban többé nem vá­lasztották meg, sőt a németek egy ideig beszélni sem engedték a gyűlésen. 1899. federalisztikus és szláv irányzatú cikket tett közzé a Revue de Paris­ban, melyért nemcsak az osztrák német sajtó, hanem a berlini félhivatalos Post is meg­támadta, amennyiben a cikk éle a hármas szö­vetség ellen irányult. M. L. Krämer Róbert, svéd költő, szül. Stockh­olm­ban 1825 febr. 6. Tanulmányait Upsalában vé­gezte, 1844. a hadseregbe lépett és 1865. elhagyta a katonai szolgálatot. Diamanter i­stenkol, resa i England och Skotland (Gyémántok a kőszénben, utazás Anglia és Skóciában, 1857) című művével, amelyben a svéd nyelv formáit alkalmazta, nagy vitát idézett elő, melyek ellen több cikkben (ösz­szegyüjtve Svenska sprakfragan, 1858) védeke­zik. Művei : Tva resor i Spanien (Két utazás Spa­nyolországban, 1861) ; En Vinter i Orienten (1866). Irt egy alapvető svéc" versmértéket (Svenk met­rik, 1874-93, 2 füzet). Krampusz, 1. Luca (XI. k.). Krancz József (vasvári), nyug. miniszteri ta­nácsos, szül. Kőszegen (Vas) 1828 okt. 14. A kö­zépiskolát Kőszegen és Szombathelyen, a jogaka­démiai tanfolyamot Győrön végezte. Részt vett az 1848—49-iki szabadságharcban mint honvéd, Világosnál hadi fogságba került. Szept. 3-án a 48. sz. cs. kir. gyalogezredbe sorozták be, honnan 1851 nov. bocsátották szabadon. 1853 ápr. végéig ügyvédi irodában dolgozott, mikor közhivatali szolgálatba lépett az akkori vasvármegyei ható­ságnál, eleinte mint napidíjas fogalmazó, 1854-től egy évig mint szolgabírói hivatali irnok. 1855. kinevezték a szombathelyi szolgabírói hivataliιοζ tollnoknak. 1857. letette az akkor előírva volt politikai szó- és írásbeli gyakorlati vizsgát s 1859 febr. 22. helytartósági fogalmazónak, 1860. kőszegi szolgabírói segédnek nevezték ki. 1861 nov. Vas vármegye főispánja első aljegyzőül, egy év múlva vármegyei főjegyzőül alkalmazta, 1864 szept. 15. m. kir. helytartótanácsi titkárrá nevez­tetvén ki, e minőségben működött a nevezett kor­mányszék feloszlatásáig. 1867. szolgálattételre a belügyminisztériumba osztották be, hol 1867. tit­kár, 1872. osztálytanácsos lett. 1886. megkapta a miniszteri tanácsosi címet és jelleget. 1889. való­ságos miniszteri tanácsossá lépett elő. A belügy­minisztériumban fennálló gyámügyi osztályt fel­állításától (1872 jan.—1897 ápr.) vezette ; közre­működött ama munkálatokban, melyek a gyám­sági és gondnoksági ügyekről szóló 1877. XX. t.-cikknek alkotását és az árvaszéki ügyrendnek az említett törvény 197. §-ában elrendelt kibocsá­tását eredményezték. 1890. irta az árvaügyekről szóló emlékiratát az 1877. XX. t.-cikknek módo­sításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat és indokolás tervezetével együtt. Hosszú hivatali pályáján számos kitüntetés érte. 1882 ápr. 15-én megkapta a III. oszt. vaskorona-rendet, 1894. a magyar nemességet «vasvári» előnévvel, 1897 ápr. 19. nyugalmaztatása alkalmából, a Szent-István-rend kiskeresztjét, 1898 aug. 18. pedig a Díszérem negyven évi hű közszolgálatokért c. érmet. Krane, ó-kori város, 1. Argosztok­ (II. k.). Kraniometria (gör.) a. m. koponyamórés. Kranjcevic (ejtsd : kranjosevics)Szilvio Strahimir, horvát költő, szül. Zenggben 1865 febr. 17., hol a gimnáziumi tanfolyamot elvégezvén, teologiát hallgatott. A püspök 1883. Rómába küldötte a Collegium Germanicumba teologiai tanulmányai folytatására, de 1884. kilépett a papnevelőből és Strossmayer és Racki segítségével Zágrábban folytatta tanulmányait, mint polgári iskolai ta­nárjelölt. 1886. letette a tanári vizsgálatot és a mosztári polgári iskolánál tanárkodott ; most a horvátországi közoktatásügyi osztály vezetője. Már mint gimnáziumi tanuló verselt. Első költe­ménye 1883. jelent meg a Hrvatska Vila-ban (Horvát tündér). Szerelmi költeményei e cím alatt Ja pregaram (Parázsként égek) a spalatói Nada (Remény) c. folyóiratban jelentek meg (1883). Rómából 1884. küldött költeményeket a Sloboda (Szabadság), Zvonimir bécsi almanachba (Otpu­steni vojnik, Az obsitos katona ; Iz sam­ostana, A zárdából) és a Vijenac­ba (Noc na Foru, Éjjel a Forumon ; Kolo srece, A szerencse kereke). 1885. kiadta Bugarkinje (Elégiák) c. verskötetét. Azóta sok költeménye jelent meg, melyek közül kiemel­hetők: Ideali (Ideálok,1890); Astrea. Pametisreca (Ész és szerencse) ; Smrti (A halálhoz) ; Stara slika (Régi kép, 1891). MARG. Krantz, 1. Gyula, francia tengernagy és volt tengerészeti miniszter, szül. Archesban 1821 dec. 29-én. 1837. lépett tengerészeti szolgálatba és 1861. naszádparancsnok, 1867. pedig sorhajóka­pitány lett. Páris megszállása alatt (1870—71) az Ivry melletti fort parancsnoka volt, 1871 febr. ellentengernagygyá s 1873. a keletázsiai hajóraj parancsnokává és Kokhinkhina kormányzójává nevezték ki. 1877. altengernagy s a tengerész- Amely szók a Ii betű­ben nincsenek meg, a C-ben keresendők ! Krantz

Next