A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)
K - Kranz - Krao - Krasnohorska - Krassó-Szörény - Krasznaja gorka - Krasznisora - Krasznojarszk - Krasznovodoszk - Krause - Krauss - Krausz
Kranz — 113 — törzskar főnöke, végre 1888. tengerészeti miniszter lett. Tárcáját megtartotta Floquet, valamint Tirard kabinetjében is. Müvei: Éléments de la théorie du navire (1852) és Considérations sur les roulis des bâtiments (1867). v. s. 2. K. Kamill, francia politikus és miniszter, szül. Dinozeban (Vosges dép.) 1848 aug. 24. A párisi műegyetemen végezte tanulmányait s azután a mérnöki pályára lépett, melyet 1870. a katonaival cserélt fel. Belépett ugyanis tüzérhadnagynak s a poroszok ellen küzdött. A háború után Párisban telepedett le és mint tanár működött a technikán. Azután a chicagói világkiállításon képviselte Franciaországot biztos minőségében. 1891. és újabban Epinalban képviselőnek választották, 1897-ben pedig a kamara alelnökévé lett. 1898 okt. 30. a Méline-kabinetben a közmunkák tárcáját kapta, míg Freycinet váratlan visszalépése után a Dreyfus-per revízió okozta válságos napokban (1899 máj. 5.) a hadügyi tárcát vállalta magára, mely állásban elődjének több rendeletét hatályon kívül helyezte. 1899 jun. az egész kabinettel visszalépett s a Waldeck-Rousseau-minisztériumban nem kapott tárcát. Gallifer tábornok lett utóda. M. L. Kranz (Cranz), falu és látogatott tengeri fürdő. Königsberg porosz kerület Fischhausen járásában, a Keleti-tenger partján, vasúttal, evangélikus templommal, lazac- és félszegúszó-halászattal és füstöléssel, 1800 lak. Krno, földszoros, 1. Kra (XI. k.). Krasnohorska Eliz, cseh költőnő, szül. Prágában 1847 nov. 18. A Zenské Listy-t (Nők lapja) szerkeszti. Költeményei : Ζ májé ziti (Az élet tavaszából, 1870) ; Ze Sumavy (A Cseh erdőből,1873) ; Pevec volnosti (A szabadság dalnoka, drámai költemény, 1874) ; Vlastovicky (A fecskék, idill, 1884). Irt továbbá vig elbeszéléseket, több irodalomtörténelmi értekezést és ő fordította le cseh nyelvre teljesen Mickiewicz Pan Tadeus át (1883). Krassó-Szörény (XI. k.) vármegye területe a legújabb adatok szerint 9750 km 2, lakóinak számát (1898) 427,600 lélekre becsülik. A legújabb közigazgatási beosztás szerint van benne 2 rendezett tan város, 14 nagy-és 347 kisközség. A szolgabírói járások száma 14, a körjegyzőségeké 89. Puszta, telep és major Krassó-Szörény vármegye van? A vármegye területén van 11 kórház 170 ágygyal; egész területén működik 63 orvos, 116 okt. bába és 44 gyógyszerész. Van 2892 km. állami és 11587 km. törvényhatósági út, utóbbiak közül azonban 494 km. kiépítetlen. A vasúti vonalak hossza 2357 km., a vasúti állomások száma 32. Van 73 posta- és 64 táviróhivatal, továbbá 11 távbeszélő-hivatal ill. állomás. A vármegye területén fennáll 5 bank, 11 takarékpénztár, 14 szövetkezet, összesen 2.308.900 frt tőkével. Az összes tanintézetek száma 461, köztük 1 hittani intézet, 1 gimnázium, 10 különféle szakiskola, 1 tanítóképző intézet, 438 népiskola és 10 kisdedóvó. Mindezen intézeteket öszszesen 49.542 tanuló látogatta. Krasznaja gorka, az oroszok leánynéző tavaszi ünnepe, melyet húsvét utáni vasárnapon a szabadban ünnepelnek. Az ünnepen leányok és legények színeikkel jelennek meg, hogy játék és tánc mellett, dáridó közben megismerkedjenek. Krasznisova, kisközség Máramaros vármegye taracvizi j.-ban, (1891) 587 lak. Említésre méltó temploma, melynek falait Roskovics Ignác festőművész képei díszítik. Krasznojarszk, orosz-szibériai város, (1897) 26,600 lak. Krasznovodszk, az orosz-középázsiai transzkaszpi tartomány megerősített főhelye, a Kaspitenger Balkan-öblének északi partján, az É. sz. 40° alatti félszigeten. 1869. alapították és ma a helyőrségen kivül körülbelül 400 lakosa van. Az ivóvizet a tenger vizének desztillálásával nyerik. A lakosság halászattal, só- és szénbányászattal foglalkozik, de a meglevő naftaforrásokat nem aknázza ki. Krause, 1. Aurél és Artúr, német utazó testvérpár, szül. Schweiz melletti Polnisch-Konopathban az első 1848 dec. 30., a második 1851 jan. 25. Berlinben a természettudományokat hallgatták, 1881—82-ig a brémai földrajzi társaság megbízásából a Bering-szoros és É.-Amerika északnyugati partvidéke kikutatására indultak, amiről a Deutsche geographische Blätter 4. és 5. kötetében számoltak be. K. Aurél irta : Die Trinkstindianer (Jena 1885). 2. K.Pál György Kristóf,a porosz képviselőház alelnöke, szül. Karlovóban (Nyugat-Poroszország) 1852 ápr. 4. Lipcsében, Heidelbergában és Berlinben a jogot végezte és 1877. doktori oklevelet nyert. Eleintén állami igazságügyi szolgálatba lépett és Insterburgban, később Königsbergben alügyész lett, de 1880. Berlinben ügyvédi irodát nyitott és 1887. közjegyző lett. 1888 óta tagja a képviselőháznak, hol 1895. második alelnökké választották. Krauss Károly báró, osztrák politikus, szül. 1834 dec. 12. Jogot végzett s azután a külügyi, majd a közös pénzügyi minisztériumban szolgált. Utóbbi állásában (1878 óta) a boszniai szakosztályt vezette. Később osztrák-magyar főkonzul lett Varsóban és utoljára Velencében működött hasonló minőségben. 1898. nyugdíjazták. 1899 szept. 21. kinevezték az urak házának tagjává. Krausz Gusztáv, zenepedagógus, szül. Pesten 1858. Gimnáziális tanulmányainak végeztével a nemzeti zenedébe lépett, azután az országos zeneakadémiában folytatta tanulmányait, hol Volkmann R., Ábrányi K., Gobbi H. és Nikolics L. voltak a tanárai. A budapesti zenekedvelők egyesületében, a Ludovika-akadémiában s az állami felsőbb leányiskolában mint zongora-, énektanár s karnagy nagy tevékenységet fejtett ki. A Ludovika-akadémia kiadásában megjelent Karénektana (3 köt.). 1896. mint a Ganz-gyár dalkarának karnagya, a király elismerését is kinyerte a vérmezőn tartott katonai ünnep alkalmával. 1898 okt.-ben Reform-zeneiskola címen önálló zeneintézetet nyitott, mely a zene minden ágára kiterjed. Az 1898. aradi országos dalversenyen az ő Ganz-gyári egyesületét érte az a kitüntetés,hogy az első díjat nyerte el a jury egyhangú ítéletével. A Pallas nagy Lexikona, XVIII. köt. Krausz