A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)

K - Kranz - Krao - Krasnohorska - Krassó-Szörény - Krasznaja gorka - Krasznisora - Krasznojarszk - Krasznovodoszk - Krause - Krauss - Krausz

Kranz — 113 — törzskar főnöke, végre 1888. tengerészeti minisz­ter lett. Tárcáját megtartotta Floquet, valamint Tirard kabinetjében is. Müvei: Éléments de la théorie du navire (1852) és Considérations sur les roulis des bâtiments (1867). v. s. 2. K. Kamill, francia politikus és miniszter, szül. Dinozeban (Vosges dép.) 1848 aug. 24. A pá­risi műegyetemen végezte tanulmányait s azután a mérnöki pályára lépett, melyet 1870. a katonai­val cserélt fel. Belépett ugyanis tüzérhadnagynak s a poroszok ellen küzdött. A háború után Páris­ban telepedett le és mint tanár működött a tech­nikán. Azután a chicagói világkiállításon képvi­selte Franciaországot biztos minőségében. 1891. és újabban Epinalban képviselőnek választották, 1897-ben pedig a kamara alelnökévé lett. 1898 okt. 30. a Méline-kabinetben a közmunkák tár­cáját kapta, míg Freycinet váratlan visszalé­pése után a Dreyfus-per revízió okozta válságos napokban (1899 máj. 5.) a hadügyi tárcát vállalta magára, mely állásban elődjének több rendeletét hatályon kívül helyezte. 1899 jun. az egész ka­binettel visszalépett s a Waldeck-Rousseau-minisz­tériumban nem kapott tárcát. Gallifer tábornok lett utóda. M. L. Kranz (Cranz), falu és látogatott tengeri f­ürdő. Königsberg porosz kerület Fischhausen járásá­ban, a Keleti-tenger partján, vasúttal, evangéli­kus templommal, lazac- és félszegúszó-halászattal és füstöléssel, 1800 lak. Krno, földszoros, 1. Kra (XI. k.). Krasnohorska Eliz, cseh­ költőnő, szül. Prá­gában 1847 nov. 18. A Zenské Listy-t (Nők lapja) szerkeszti. Költeményei : Ζ májé ziti (Az élet ta­vaszából, 1870) ; Ze Sumavy (A Cseh erdőből,1873) ; Pevec volnosti (A szabadság dalnoka, drámai köl­temény, 1874) ; Vlastovicky (A fecskék, idill, 1884). Irt továbbá vig elbeszéléseket, több irodalomtör­ténelmi értekezést és ő fordította le cseh nyelvre teljesen Mickiewicz Pan Tadeus­ át (1883). Krassó-Szörény (XI. k.) vármegye területe a legújabb adatok szerint 9750 km 2, lakóinak szá­mát (1898) 427,600 lélekre becsülik. A legújabb köz­igazgatási beosztás sze­rint van benne 2 rende­zett tan­ város, 14 nagy-és 347 kisközség. A szol­gabírói járások száma 14, a körjegyzőségeké 89. Puszta, telep és major Krassó-Szörény­ vármegye van?­ A vármegye terü­letén van 11 kórház 170 ágygyal; egész területén működik 63 orvos, 116 okt. bába és 44 gyógyszerész. Van 289­2 km. állami és 1158­7 km. törvényhatósági út, utóbbiak közül azonban 49­4 km. kiépítetlen. A vasúti vonalak hossza 235­7 km., a vasúti állomások száma 32. Van 73 posta- és 64 táviróhivatal, továbbá 11 táv­beszélő-hivatal ill. állomás. A vármegye területén fennáll 5 bank, 11 takarékpénztár, 14 szövetkezet, összesen 2.308.900 frt tőkével. Az összes taninté­zetek száma 461, köztük 1 hittani intézet, 1 gim­názium, 10 különféle szakiskola, 1 tanítóképző in­tézet, 438 népiskola és 10 kisdedóvó. Mindezen intézeteket öszszesen 49.542 tanuló látogatta. Krasznaja gorka, az oroszok leánynéző tava­szi ünnepe, melyet húsvét utáni vasárnapon a szabadban ünnepelnek. Az ünnepen leányok és legények színeikkel jelennek meg, hogy játék és tánc mellett, dáridó közben megismerkedjenek. Krasznisova, kisközség Máramaros vármegye taracvizi j.-ban, (1891) 587 lak. Említésre méltó temploma, melynek falait Roskovics Ignác festő­művész képei díszítik. Krasznojarszk, orosz-szibériai város, (1897) 26,600 lak. Krasznovodszk, az orosz-középázsiai transz­kaszpi tartomány megerősített főhelye, a Kaspi­tenger Balk­an-öblének északi partján, az É. sz. 40° alatti félszigeten. 1869. alapították és ma a helyőrségen kivül körülbelül 400 lakosa van. Az ivóvizet a tenger vizének desztillálásával nyerik. A lakosság halászattal, só- és szénbányászattal foglalkozik, de a meglevő naftaforrásokat nem aknázza ki. Krause, 1. Aurél és Artúr, német utazó test­vérpár, szül. Schweiz melletti Polnisch­-Konopath­ban az első 1848 dec. 30., a második 1851 jan. 25. Berlinben a természettudományokat hallgat­ták, 1881—82-ig a brémai földrajzi társaság meg­bízásából a Bering-szoros és É.-Amerika észak­nyugati partvidéke kikutatására indultak, amiről a Deutsche geographische Blätter 4. és 5. kö­tetében számoltak be. K. Aurél irta : Die Trinkst­indianer (Jena 1885). 2. K.Pál György Kristóf,a porosz képviselőház alelnöke, szül. Karlovóban (Nyugat-Poroszország) 1852 ápr. 4. Lipcsében, Heidelbergában és Berlin­ben a jogot végezte és 1877. doktori oklevelet nyert. Eleintén állami igazságügyi szolgálatba lépett és Insterburgban, később Königsbergben alügyész lett, de 1880. Berlinben ügyvédi irodát nyitott és 1887. közjegyző lett. 1888 óta tagja a képviselőháznak, hol 1895. második aleln­ökké vá­lasztották. Krauss Károly báró, osztrák politikus, szül. 1834 dec. 12. Jogot végzett s azután a külügyi, majd a közös pénzügyi minisztériumban szolgált. Utóbbi állásában (1878 óta) a boszniai szakosz­tályt vezette. Később osztrák-magyar főkonzul lett Varsóban és utoljára Velencében működött hasonló minőségben. 1898. nyugdíjazták. 1899 szept. 21. kinevezték az urak házának tagjává. Krausz Gusztáv, zenepedagógus, szül. Pesten 1858. Gimnáziális tanulmányainak végeztével a nemzeti zenedébe lépett, azután az országos zene­akadémiában folytatta tanulmányait, hol Volk­mann R., Ábrányi K., Gobbi H. és Nikolics L. voltak a tanárai. A budapesti zenekedvelők egye­sületében, a Ludovika-akadémiában s az állami felsőbb leányiskolában mint zongora-, énektanár s karnagy nagy tevékenységet fejtett ki. A Lu­dovika-akadémia kiadásában megjelent Karének­tana (3 köt.). 1896. mint a Ganz-gyár dalkarának karnagya, a király elismerését is kinyerte a vér­mezőn tartott katonai ünnep alkalmával. 1898 okt.-ben Reform-zeneiskola címen önálló zenein­tézetet nyitott, mely a zene minden ágára kiter­jed. Az 1898. aradi országos dalversenyen az ő Ganz-gyári egyesületét érte az a kitüntetés,hogy az első díjat nyerte el a jury egyhangú ítéletével. A Pallas nagy Lexikona, XVIII. köt. Krausz

Next