A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)
M - Munkaműhely - Munkaműhely - Munkanélküliek - Munkás-hivatal - Munkásigazolvány - Munkás-kaszinók - Munkáslakások
Munkaműhely — 296 — munkáltatás a vasúti kezelés többi ágazataiban is meg van honosítva. Ilyen az állomási munkásegyezmény. Hogy a kocsik tisztítása és fertőtlenítése, a fel- vagy leadásra kerülő vagy átmenő podgyászdarabok, gyors- és teheráruk, továbbá élők ki-, be- és átrakása, átvétele és átadása, célszerűen és a helyi viszonyokhoz mérten jutányos árban elvégeztessék, az állomásokon bizonyos számú munkást vesznek fel meghatározott napibérrel. Az ezek által végzendő munkák bizonyos egységárral öszszeszámíttatnak és ha így a tényleg kifizetett napibérnél nagyobb összeg áll elő, ezen többlet 70°/0-a az illető munkások közt szintén szétosztatik. Egy második rendszer az állomási jutalékrendszer. Ebben már az évi fizetéssel alkalmazottak is részesednek. Célja, hogy az állomási személyzet saját jól felfogott érdekét szem előtt tartva, az állomás terhére elszámolandó kiadások tekintetében takarékosságra szoktassék. Lényege, hogy az állomásokról indított vagy oda érkezett minden vonat után, minden érkezett vagy feladott áru után, bizonyos egységtételek állapíttatnak meg és az ezekből nyert összeg teszi a követelést. Ennek ellenében az állomáson alkalmazott összes kinevezéssel bíró személyzet fizetése, helyettesítési költségek, árumozdításra kiadott költségek, irodaátalányok és szerek, nyomtatványok, anyagok, fűtés, világítás, tisztítás stb. céljaira kiadott költségek összege teszi a tartozást. Ezen két összeg összehasonlítása alkalmával mutatkozó esetleges fölösleg 50%-a az állomási személyzet között bizonyos arány szerint szétosztatik. D. S. Munkaműhely, 1. Központi munkaműhely. Munkanélküliek, 1. Munkaközvetítés. Munkáshivatal, a munkások munkaközvetítésére és a munkaviszonyok szabályozására hivatott intézmény, mely különösen Angol- és Franciaországban, valamint Svájcban honosult meg. Angliában törvényhozási úton szervezték ezeket, míg Franciaországban — Párisban — munkástőzsde (bourse du travail), Svájcban pedig munkástitkárság címen szervezték. Maga az intézmény igen üdvös, de sok helyütt politikai célokra használtatván fel, a szociáldemokratikus törekvések eszközévé fajult, miáltal maga az intézmény szenvedett, olyannyira, hogy a párisi munkatőzsdét csakhamar be kellett zárni, holott ha kizárólag munkaközvetítéssel foglalkoznék, a munkáskérdés megoldásának egyik lényeges eszközévé lehetne. A M. kérdése nálunk is felmerült már, mégpedig az országgyűlés képviselőházában, ahol Apponyi Albert gróf vetette ezt föl. Ez ügyben igen beható tanulmányok folynak a kereskedelemügyi minisztériumban. SZT. J. Munkásigazolvány, 1. Mezőgazdasági munkások. Munkás-kaszinók, olyan intézmények, melyek a népnek, főkép a munkásoknak a korcsmán kivül társas összejövetelre, sakk-, domino- és malomjátékkal stb. való szórakozásra, könyvekkel és előadásokkal való művelődésre adnak alkalmat (1. Népkaszinók, XIII. k.). Az angol M.-at, melyeknek többnyire politikai irányuk is van, jórészt maguk a munkások tartják fönn. A kontinentális M.-at ellenben, melyeknek egyik fő célja az, hogy a munkásokat elvonják a szocializmustól, az értelmiséghez tartozó osztályok alakítják a munkások számára, így Budapesten az országos magyar iskolaegyesület a III. és az V. kerületben állított fel M.-at. Kezdetben ingyenes volt a tagság, újabban az V. kerületben havonkint 10 kr. tagsági díjat szednek. A felügyeletet az iskola-egyesület és a munkáselnökök gyakorolják. A kaszinók, melyeknek könyvtáruk is van, hétköznapokon 6—9, vasár-és ünnepnapokon 4—9 óráig vannak nyitva. A kaszinókban történelmi és irodalmi tárgyú előadásokat szoktak tartani, melyek zeneszámokkal és szórakoztató szavalatokkal vannak összekötve. Az V. kerületi kaszinónak dalosköre is van. A hét M. közül a III. kerületi egy népkonyhában van, az V. kerületi újabban egy korcsmába költözött, ahol a személyzet ingyen szolgálja ki a tagokat. A kaszinókban a tagok 5ért fizetnek egy csésze teáért. A VIII. kerületben a budapesti VIII. kerületi általános közjótékonysági egyesület a kerületi elöljáróság hozzájárulásával megalapította a VIII. kerületi munkásotthont, melynek nincs kaszinói szervezete, mert az alapítók felfogása szerint a munkásnevelő intézményeket Magyarországon még nem lehet a munkások kezébe adni. A munkásotthont mindenki fölkeresheti, aki tisztességesen és a házi rend szerint viselkedik. Van könyvtára, de sem előadásokat, sem ünnepélyeket nem rendez. A munkások 5 krért kapnak egy csésze teát. Munkáslakások (XII. k.). Alig van hathatósabb tényező a munkások jólétének és elégedettségének emelésére mint az, ha a munkások munkaadóiktól az egészségügyi követelményeket kielégítő, eléggé tágas, a munkahelyhez közel fekvő és főképen olcsó lakásokat kaphatnak, melyekben életszükségleteiknek és némi szerény kényelemnek megfelelő, kellemes otthont találnak. E mellett a munkaadó, amidőn saját munkásainak elhelyezéséről gondoskodik, közvetve egyúttal a többi munkások jólétére és viszonyainak rendezésére is befolyást gyakorol, mert azáltal, hogy munkásait a saját telepén koncentrálja s foglalkozásuk helyéhez leköti, helyet enged és alkalmat nyújt a többi vállalatok és a kisipar munkásainak könnyebb elhelyezésére s a magánlakások bérének leszállítására. A m. kir. államvasutak igazgatósága már hosszabb idő óta különös gondot fordít arra, hogy saját munkásai és kisebb fizetésű alkalmazottjai részére mind a vidéken, mind a székes fővárosban állandó jellegű lakótelepeket létesítsen s azokat a szükségletnek megfelelőleg fokozatosan fejleszsze, így nevezetesen már régebben nagyobb munkástelepeket épített Miskolcon, Diós-Győrön (1. o.), Pistán és Petrozsényban. Újabb időben a törvényhozás az 1890. XXXIX. t.cikkel, illetőleg az ennek megokolásában foglalt országos határozattal felhatalmazta a m. kir. államvasutakat, hogy saját nyugdíjintézetének mobilizálható tőkéjéből 3.200.000 frtos építő kölcsönt vehessen fel, mely összegből a m. kir. államvasutak mentén tiszti és munkáslakóházak voltak emelendők. Ebből a kölcsönből eddigelé Budapesten a főműhelyi, kelenföldi, ferencvárosi, kőbányai és rákosi telepeken, illó- Munkáslakások