A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)
P - Pickering - Picot - Picquart
Pickering — 442 — maior Mart. és minor Mart.), mind a kettő brazíliai fa, Caracasban cabalongának nevezik. A gyümölcs- és maghéjától megtisztított és megszárított szikje az apró- és nagyszemü P. (faba picturim minor et maior).Csípős zamatos ízű, emésztés gyengesége, bélgörcs és hasmenés ellen orvosság. A X. concinna Nees Martinique szigetén terem, fája márvány-babér (laurier marbré), a Χ. Rouines Schomb. fája green heart (VIII.k.), sipiri v. hitschia, más guyanai fajoké pedig fekete cédrus nevén ismeretes. Kérgekkel cserzenek. Pickering Eduárd Károly, amerikai asztrofizikus, szül. Bostonban 1846 jul. 10. Cambridgeben (Massachusetts) tanult s 1868—76. a fizika tanára a bostoni technikai főiskolán. Ez időbeli vizsgálatai a fény polarizációjára, visszaverődésére és elnyelésére vonatkoznak. 1876. kinevezték ,a Harvard College csillagvizsgáló intézetének igazgatójává Cambridgeben. Vezetése alatt az intézet jelentékenyen kibővült, amennyiben az aszszisztensek száma 6-ról 40-re emelkedett. A cambridgei főcsillagvizsgálón kívül egy-egy fiókintézet állíttatott fel Kaliforniában és Peruban s eddigelé mintegy 20 kötet évkönyv került nyilvánosságra. Első munkálatai Cambridgeben az égitestek fotometriájára vonatkoznak ; több mint 25,000 állócsillagnak határozta meg a fényességét s ezenkívül a Jupiter, Mars, Neptun és Uranus kísérőit is fotometrikus méréseknek vetette alá. 1882. az asztrofotográfiával foglalkozott s azégi testek helyett s több mint 10,000 csillag színképét határozta meg. Ezen munkálatainak eredményei az Armais of the Astronomical Observatory of Harvard Collegebeil találhatók. Picot (ejtsd : pikó) Emil, francia filologus, szül. Párisban 1844 szept. 13.1865. ügyvéd lett. 1866. ά román fejedelem titkára volt, 1869—73. pedig Temesváron francia alkonzul.1875. a párisi Ecole des langues orientales tanára. P. legjobban ismeri a régibb román, úgyszintén a XV. sz.-beli francia irodalmat. Müvei : Les Serbes de Hongrie (névtelenül, Prága 1873) ; Notice sur Nicolas Spatar Milescu (Páris 1883) ; Coup d'oeil sur l'histoire de la typographie dans les pays roumains au XVI. siècle (u. o. 1895) ; Bibliographie Cornélienne {1876) ; Notice sur Jehan Chaponneau (1879) ; Catalogue de la bibliothèque de feu M. le baron James^ Rothschild (1884—93, 3 köt.). Kiadott több román és francia szöveget is : Chant populaires •des Roumains de Serbie (1889) ; Nouveau recueil de farces (Nyroppal együtt 1880) ; Le livre et mistere de saint Adrien (a londoni Roxburghe Club kiadványaiban, 1895) ; Oeuvres poétiqes de Guill. Alexis (Piagetvel együtt, Páris 1898) ; továbbá Ureclii Gergely krónikáját (1878—85). Picquart (ejtsd: pikár) Mária György, francia alezredes, szül. Strassburgban 1854 szept. 1-én, lotaringiai család sarja. Ugyanott folytatta tanulmányait ; a német háború után emigrált és 1872. a st.-cyri iskolába lépett, melyet kitűnő sikerrel végzett ; ugyanily eredménynyel hagyta el a táborkari iskolát. 1878. Algériában harcolt, 1880. pedig kapitányi rangra emelkedett. 1885-ben mint a táborkarhoz beosztott tiszt Tonkingba került, honnan 1888. visszatért ; két évvel később tanár lett a hadi iskolánál. 1893-ban másodszor helyeztetett át a hadügyi minisztériumba, ahol 1895 júl. 1. óta Sandherr ezredest, a tudósítóiroda főnökét helyettesíté. Ebben az állásban tett főnökének, Gonse tábornoknak hivatalos jelentést Walsin-Esterházy gyanús dolgairól. Midőn főnöke megbízásából még jobban megfigyelte Walsint, arra a meggyőződésre jutott, hogy Walsin, Henry és Du Paty de Clain hamisan vallottak volt alárendeltje, Dreyfus ellen s hogy a horderót Walsin irta. Erről is jelentést tett Gonse tábornoknak, aki azonban ettől a perctől kezdve ellenséges indulattal viseltetett P. iránt. Elvégül a hadügyminiszter Tuniszba helyezte át, ahol egy csomó névtelen levél halállal fenyegette, ha el nem hallgat ; főnökei pedig azon ürügy alatt, hogy hivatalos okiratokat a nyilvánosság elé vitt, vád alá helyezték. Midőn azután 1898 jul. a Dreyfus-ügy (1. o.) a kamarában napirendre került s Cavaignac arra a három okiratra hivatkozott, melyek Dreyfus bűnösségét kétségtelenné teszik . P. néhány nappal később (júl. 9.) Brisson miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében határozottan kikelt a hadügyminiszter állítása ellen és késznek nyilatkozott bebizonyítani azt, hogy a 3 okirat közül kettő hamisítvány, míg a harmadikban foglalt gyanúsítások nem vonatkoznak Dreyfusre. Cavaignac hadügyminiszter erre hivatalos titok megsértése miatt P.-t újra vád alá helyezte, majd pedig jul. 13. elzáratta, de a Dreyfus-ügy revíziója most már megindult. Jul. 14. P. Larrien igazságügyminiszterhez új levelet intézett, melyben Walsin, Henry és Du Paty de Clam üzelmeit még jobban megvilágította. Ezért Zurlinden hadügyminiszter (közvetlenül visszalépése előtt) P.-t megint perbe fogta. Alig hogy a párisi fenyítő törvényszék P.-nak egyik perét (szept. 21.) tárgyalni kezdé, az államügyész azt indítványozta, hogy a tárgyalás a másik vádkeresetben hozandó ítélet meghozataláig elnapoltassék. Labori ügyvéd ugyan ellenezte az indítványt, de a bíró helyt adott a követelésnek és így P.-t újra kiszolgáltatták a hadi törvényszéknek. Ez a katonai államcsíny újabb tüntetésekre s tiltakozó határozatokra vezetett. Többet ért, hogy a semmítőszék dec. 8. helyt adott P. ügyvéde felebbezésének és a hadi törvényszék által megejtendő vizsgálatot mindaddig elhúzta, mígnem a Dreyfus-per revíziója fölött a rennesi hadi törvényszék döntött. Magát P.-t is meghívták Rennesbe tanúnak, ahol most is, mint az első hadi törvényszék előtt nyíltan és határozottan Dreyfus ártatlanságát hangoztatta és a vádiratokat koholtaknak jelentette ki (1899 augusztus 17. és 18-án). Abbeli óhaját, hogy Du Paty de Clammal szembesítsék, a törvényszék ugyan nem teljesítő, Galliser hadügyminiszter azonban 1899 szept. 28. kelt leiratában tudtára adta, hogy a tudósító-iroda eljárása ügyében folytatott vizsgálat P. korrekt magatartását igazolta. 1899 nov. 14-én P. az Auroreban Waldeck-Rousseau miniszterelnökhöz nyilt levelet intézett, melyben a közbocsánat alapján való megkegyelmezést visszautasítja s azt követeli, hogy a katonai törvényszék által ellene megindított s még mindig el nem döntött pert minél előbb befejezzék; egyúttal pedig azt követeli, hogy vádlói, elsősorban Gonse tábornok ellen vizsgálat indíttassák. P. felippé- Picquart