Palócföld, 1988 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1988 / 4. szám - MÉRLEGEN - Kolta Magdolna: Radó György: Madách Imre - Életrajzi krónika

RADÓ GYÖRGY: Madách Imre - Életrajzi krónika Tolsztoj, Gorkij és Miczkiewicz után Madách Imre a negyedik európai író, akiről életrajzi krónika készült - írja előszavában a szerző. Radó György munkája tehát tartalmát és módszerét tekintve nemcsak magyar, de az európai irodalomtör­­­ténet­ írásban is újszerű. Radó idő­rendben közöl minden nyomtatás­ban megjelent adatot, mely Ma­dách Imrével kapcsolatos. A teljes­ségre törekvő gyűjtőmunka egyben az elszórtan közzétett részletek kri­tikai egybevetése is. Radó a fellelt adatokat a különböző közlések elté­réseinek ill., saját forráskutatásai­nak szűrőjén bocsátja keresztül. Az életrajzi adattár következetessé­get, s ma nem divatos elmélyülést kívánt a Madách-életrajzban. A fi­lológia, az adatgyűjtés, a biográfiai kutatás presztízse, a kutatói ambí­ció, mely ilyen műveket szülhetne, az utóbbi évtizedekben egyre fo­gyatkozik. A hallgatólagos literátus­­köztudat sugallata releváns műnek kizárólag összefüggésekre rávilágító, társadalmi, eszmei mozgásokat, mentalitástörténeti összefüggéseket feltáró, ízlésalakító hatásokat vizs­gáló, életműben gondolkodó munká­kat tekint. Ezeknek az értékszem­pontoknak látványosan nem felel meg a Radó által választott műfaj. Ahogy a szerző írja, ez a gyűjte­mény egy tudományos igényű Ma­dách-életrajz alapanyaga, előkészítő munkája csak. Mint ilyen, műfaja újszerűségén túlmenően is, színvona­las, a Madách-kutatásnak óriási segítséget nyújtó remek kézikönyv, s csak sajnálkozva gondolhatunk ar­ra, milyen nagy szükség lenne az irodalomtörténet, a történelem szá­mos területén hasonló igényességgel összeállított háttéranyagokra. A krónika adatai e majdani élet­rajzi elemzéshez többféle nézőpon­tot kínálnak. Egyik olvasatban a megyei politizálásban részt vevő, a szabadságharc után a szűk baráti kör magánéletébe visszavonuló, majd az 1861-es élénküléssel új len­dületet kapó köznemesi réteg egyik, közpályájában tipikus, műveltségét, igényességét tekintve átlag fölötti képviselőjének arcképét láthatjuk kirajzolódni. Egy másik szemlélő talán egy vidéki kúriáján élő csa­lád mindennapjait olvassa szere­tettel és érdeklődéssel, hiszen a kö­tet egy életformáról is tudósít, melynek eseménytelenségéből leg­feljebb egy jó ebéd, egy csillakozó meditálással töltött délután, egy kirándulás marad ránk. Kiindulha­tunk Madách nemzedékéből is (Petőfivel egy évben született, nagyjából egyidős Jókaival, Aran­­nyal, Gyulaival, Salamon Ferenc­cel, Greguss Ágosttal), nevelte­tésük, társadalmi helyzetük, iro­ 89

Next