Palócföld, 1990 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 3. szám - SZOMSZÉDSÁG ÉS KÖZÖSSÉG - Fogarassy László: A tescheni hétnapos cseh-lengyel háború 1919. január 23-30. (tanulmány)

FOGARASSY LÁSZLÓ A tescheni hétnapos cseh-lengyel háború 1919- január 23-30. A tescheni hercegség az osztrák Szilézia keleti része volt, morva, lengyel és német lakossággal, amely a történelmi cseh királyság egy részét képez­te, mint annak egyik tartománya. A csehek történelmi jogon tehát magu­kénak tekintették, viszont­ a lengyelek etnográfiai alapon tartottak rá igényt: lakosságának nagy része lengyel volt. Az Osztrák-Magyar Mo­narchia felbomlása után a lengyelek nemcsak Nyugat-Galíciában ragadták magukhoz a hatalmat, de még arra is képesek voltak, hogy Teschent meg­szállják, úgy hogy ezáltal a karwini szénbányavidék és az Oderbergből (Bohumín) Kassára vezető vasútvonal teljes sziléziai szakasza is a kezük­be jutott. Átmenetileg Árva és Szepes megyék részeit is megszállották és az itt talált magyar csendőrőrsöket pedig lefegyverezték. 1919. január 10- én Pilsudski lengyel köztársasági elnök és Moraczewski miniszterelnök pe­dig aláírta Galícia,Teschen, valamint Árva és Szepes részeinek közigaz­gatási statútumát. (Teschen 1918. október 31. óta állott lengyel közigazga­tás alatt.) Benes csehszlovák külügyminiszter 1919. január 17-én a békekon­ferenciától azt kívánta, hogy engedélyezze a tescheni hercegségnek cseh megszállását, a csehszlovák kormány pedig a kérdés rendezése tárgyában közös bizottság létesítését javasolta január 21-én. Mivel a lengyelek ezen a vitás területen január 26-án parlamenti választásokat szándékoztak tar­tani, a csehszlovák nemzetvédelmi minisztérium parancsot adott a Teschen­­től nyugatra és délre álló csapatai parancsnokának, Gillain francia alezre­desnek, hogy a lengyel csapatokat támadja meg és a tescheni hercegséget foglalja el. Gillain alezredes a parancs végrehajtását elutasította azzal, hogy a francia tiszt és Franciaország nincsen hadiállapotban Lengyelország­gal. Erre a minisztérium Josef Snejdárek alezredest nevezte ki a tescheni védőszakasz parancsnokának, aki ugyan szintén francia tiszt volt, cseh ember létére francia állampolgár, de a kinevezést minden gátlás nélkül elfogadta.­ Nem is történt baja, sőt az ezredesi rendfokozatot is megkapta. Snejdereknek a hadműveletek céljaira rendelkezésére állott a teljes fran­ciaországi 21. légionárius gyalogezred, három volt cs. és kir. zászlóalj (egy 54-es és 93-as és a 17. vadászzászlóalj), az orlovai és bohumíni (Oder­berg) önkéntesek egy-egy zászlóalja, egy 4-es tüzérüteg, a morva üteg egy lövegszakasza. Azonkívül Zsolnán készenlétben állott a jablunkai szoros birtokbavételére és biztosítására az olaszországi 35. legionáriusezred két zászlóalja, egy üteg és egy páncélvonat. A lengyel tescheni front parancsnoka Franciszek X. Latinik ezredes volt, korábban osztrák-magyar tiszt, aki ebben az időszakban 16 lövészszázad­dal, 4 nem komplett géppuskásszázaddal, egy lovaskülönítménnyel és egy 43

Next