Palota-Ujpest, 1926 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1926-01-01 / 1. szám

....................................................................... A gazdasági élet nagy­vű javulása várható az uj esztendőben. Hoffer és Várady tanácsosok nyilatkoznak a közmunkákról és közterhekről. Az uj esztendő küszöbén felkerestük Hof­fer tanácsost, hogy röviden vázolja előttünk a jövő gazdasági programmját. Első kérdé­sünk a kapcsolatban az erdélyi és Tisza­­vidéki áradásokkal a megyeri terület bizton­ságát célozta. Ezúton is megnyugtatja me­­gyer lakóit, hogy közvetlen veszélytől nem kell tartani, mert a legutóbbi vízjelentések a Duna áradásáról nem tesznek említést, csu­pán az Inn folyó kisebb áradása és Mohács alatt a jégtorlaszoktól megduzzadt Duna említhető. Az újévben felépítik az állandó védgátat, mely teljesen veszélyteleníti Megvert bármily mérvű áradástól. A gazdasági élet fellendülése a tavasszal meginduló közmunkáktól várható. Kislakások, szülőotthon, szakiskola, járványkórház, az utak kövezése mind bőséges munkaalkalmat biztosít városunk iparosainak. A járványkór­ház és Szülőotthon felépítésénél számítanak Rákospalota hozzájárulására tekintve, hogy a benne elhelyezkedő betegek soraiban igen sok palotai van. Várady Zsigmond adóügyi tanácsos szintén a jövő esztendei általános javulásban bízik. Kilátás van rá, hogy a házbéradót az állam átengedi a városnak, ezzel szemben az általános kereseti adót elveszi. A házbér adó átengedése minden esetre előnyös lenne a városra. A tatarozási adó­kedvezmények 1926-ban már levonásba kerülnek és pedig a követ­kező arányban. Ha a tatarozás a nyers ház­bérjövedelem 20 százalékát nem érte el adó­­kedvezmény nem jár, 20—60 százalékig fél­éri, 60 százalékon felül 1 évi és 100 száza­lékon felül 1 és fél évi kedvezményt kap a háztulajdonos. A hátralékos adók behajtása kedvezően folyik és a terjesztett hírekkel szemben a legtapintatosabban járnak el. Várady tanácsos közismert jóindulatával mindenkor megtalálja a módot, hogy az adózót ne érintse sérel­mesen a behajtás. Felettes hatóságai a fe­lelőséget teljesen ráruházták és helyzete ily­képpen roppant nehéz, hiszen egy oldalról az adózó közönség, más oldalról a fölöttes hatósága szabja it meg működésének határait. A két nyilatkozatból ítélve az­ új esztendő tényleg meghozza a régen várt gazdasági javulást. Egyetlen hibát csak abban látjuk,­­ hogy a pályázatok kiírása még mindig késik, írja ki a város már most, hogy a jobb idők beállával azonnal megkezdhessék az építést, hiszen iparosaink kereskedőink tönk szélén állanak és egyedüli reménycsillaguk a külföldi kölcsön hatása alatt meginduló város­fejlesztéssel kapcsolatos tavaszi épít­kezés. Cz. Az újpesti Iparos Ifjak Köre dec 26 án nagysikerű tea estével és tánccal egybekötött hangversenyt rendezett. A műsorból kiemel­kedett Pásztor Lászlóné, aki gyönyörű csen­gésű hangjával énekelte Tosca áriáját, vala­mint két irredenta dalt. A dalkar énekszámai és szavalai egészítették ki a műsort, mely­nek minden egyes száma után hálás tapssal jutalmazta a közönség az előadókat. Záróra vetett végett a szép estének. Az árvíz sújtotta lakosság segélyezésére országos mentőakció indul meg. A földmi­­velésügyi minisztérium részéről kiutalt 100 millió korona elenyészően csekély hiszen a károk több milliárdra rúgnak és az ország lakosságának kell segítő kézzel támogatni s csapástól sújtott szegény magyar testvére­ket. Újpest város, mely hasonló veszedelem­ből már szel­etőt kapott, hivatott elsősorban, hogy a gyűjtést megindítsa és segítő kézzel siessen s szerencsétlenek gondjainak egy ré­­szét elvenni. A betörések napirenden vannak városainkban, főleg Palotán, a héten is milliós károkat ki­tevő betöréseket követtek el a Bethlen és az Imre­ utcában. A rendőrség megindí­totta a legerélyesebb nyomozást, de a kö­zönség is éberebb figyelemmel őrizze háza­­táját s a lakást ne hagyja teljesen magára, minden felügyelet nélkül, különösen az éj­jeli órákban. Az újpesti Mentők jelmezes farsangi bálja január hó 6-án lesz a Közművelődési kör összes helyiségében. Megjelenés jelmez­ben vagy estélyi ruhában. Meghívó kötelező. Az újpesti egyháztanács hatalmas prog­ramot dolgozott ki az uj esztendőre, temp­lom tatarozáson kívül, rendezik a templom­kertet, a megyeri kápolnát, melyet egyúttal kerítéssel is kívül vesznek, a költségek a befolyó egyházadókból lesznek fedezve. 2 ­ Újpest város rendkívüli közgyűlése. -­ 1925 december 30. —a Telt padsorok fogadták dr. Semsey Aladár polgármester meg­nyitóját, a­mi a­ meteorológia szerint zivatart jelent. Az időjóslás be is vált. Oly szenvedélyes vitának és izgalmas közbeszólások és párhuzamos szónoklatoknak voltunk feltűnu­i, hogy a polgármester kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. A vihar már az első tárgy­nál kitört. Napirend előtt a polgármester kegyeletes szavakkal em­lékezett meg dr. Szőllőssy Zoltán árvaszéki ülnök elhunytéról. Ja­vaslatára a közgyűlés kimondja, hogy az elhunyt érdemeit jegyző­könyvben megörökíti és erről az özvegyet részvétiratban értesíti. A tanács a kislakások lakbérét békebeli 360 koronában állapította meg, mely összeget a szociáldemokrata párt magasnak tartott és 300 aranykoronát javasolt. Mihályi Ferenc, Kardos Gábor, Pogá­csás Menyhért, Habakusz József magvas beszédekben és meg­győződéstől áthatva keltek a munkásság védelmére, megrázóan ecsetelve a tömegek nyomorát, de szónoklataikat a közbeszólások pergőtüze zavarta. Az izgalomban még Gottlieb Dezső is bátorko­dott „szólani közbe“. Az adófizető polgárok védelmére keltek Ti­hanyi Kálmán és Wertz József a háztulajdonosok és a jól dotált állásúak helyeslő kísérete mellett, mire a képviselőtestület a tanács javaslatát némely Lőwy Sándor tanácsos javasolta enyhítő módo­sítással, mint a házbérnek havi fizetéssel tehető, kiegyenlítése — fogadta el. Ugyancsak Lőwy Sándor előadásában foglalkozott a közgyű­lés az „Uránia“ mozgó ügyével. A tanács javaslata szerint békés megegyezést óhajt kötni Macskássy László és társa új mozi enge­délyesekkel a városra kedvező feltételek mellett. Igaz, hogy a vá­ros 120 millió áldozatot hoz a szerződés megkötésével, de viszont egy kétes kimenetelű per jóval több százmilliónyi kárral végződ­hetnék. Ifj. Pintér Károly ugyancsak a békés megoldás mellett agitál, de megállapítja a hanyagság konzekvenciáját, mert a tanács a Komlóssal kötött szerződést idejében nem mutatta be a fő­hatóságnak. Dr. Simay Ernő „Mi lesz Komlós Sándorral ?“ harci riadó­jával egy kis parázs csetepatét rögtönzött a polgárme­sterrel, aki végül kijelentette, hogy ép Komlós Sándor alkalmaztatása miatt vonták meg a várostól a mozi engedélyt. Ifj. Pintér Károly is sür­gette Komlós Sándor jogviszonyának rendezését. Mihályi Ferenc, Fekete Béla szólottak még hozzá a kérdéshez, mindazonáltal, noha a közgyűlés hangulata Komlós mellett alakult ki, még most sem tudható, hogy mi lesz Komlós Sándorral ? Bizonyára per. A be­mutatott szerződést a közgyűlés jóváhagyta. Bánó Vince előterjeszti a tanácsi javaslatot, mely szerint a közgyűlés engedje el a tisztviselőknek az 1924. évben nyújtott be­szerzési előleg visszatérítését. Mihályi Ferenc, Tihanyi Kálmán, Weisz Lajos a tanácsi javaslat ellen hozták fel argumentumaikat. Mi­hályi javasolta, hogy a 11. rangosztály és azon nyugdíjasok kivételével, kiknek nincsen meg a havi két millió illetményük,­­ a tisztvise­lők a felvett előlegeket 24 havi egyenlő részletekben térítsék meg. Major Gyula, egy tenoristát is megszégyenítő magas hangon a „csak még egyszer“ elvét hangoztatta, de hiába, mert a közgyűlés a tanács javaslatát elvetette és Mihályi indítványát 27 szóval el­fogadta. Ugyancsak Bánó Vince előadásában a köz- és gyám­pénztári, valamint alapok tőkéinek gyümölcsöző elhelyezéséről folyt a vita. Weisz Lajos nagy tájékozottságra valló és gondosan megala­pozott beszédében vázolta az újpesti kereskedők és iparosok hely­zetét és a bankok által szedett kamatlábat túl magasnak tartotta. „Azért kell a városi bank“ hangzott Major Gyula szívből jövő közbeszólása, melyre a nagy többség „nem kell“ kiáltása volt a visszhang. A közgyűlés elfogadta a tanácsi javaslatot és a városi pénzeknek egyenlő részben az újpesti polgári takarékpénztár, az újpesti­ bank, az újpesti kereskedelmi és iparbank, az újpestvidéki takarékpénztár pénzintézetekben való elhelyezését névszerinti sza­vazással egyhangúlag elrendelte. A napirend többi pontját a köz­gyűlés vita nélkül fogadta el. N. S. Akikkel többé nem találkozunk. Elmentek! Számszerint, sokan. Név szerint ismerősök és is­meretlenek. Kik többé sohasem jönnek vissza. Jók és rosszak. Okosak és kevésbé okosak. Szépek és csúnyák. Öregek és fiatalok. Elmentek mind. Ki-ki a maga módja szerint. Természetes vagy, természetellenes után. Volt közöttük, gazdag és szegény. Ur és szolga. Paloták fényes lakója. Munkáskaszárnyák ágyrajárója. Hi­vatalok és gyárak robotosai. Fényes jövőjű, szürke egzisztenciák halandók. Mind, mind, valamennyi harcosai az életnek nagy szép dicső múlttal, sivár jelennel, reménytelen jövővel, vagy gondterhek­­kel agyon zaklatva reménytelenül. De egy sem volt közöt­tük ki az élettől még várt volna valamit. A gyermekálmok sokszínű szivárványai, borús gondterhes felhőké változtak. Az elmaradt boldogság, a hiányzó öröm. Mindmegannyi útonállója az életnek. Nem maradt más. A halál. Az önként vá­lasztott, a szebb a boldogabb életben vezető halál. A mailat való szakítani akarás, a jelent nem biró élet utolsó menedéke a jövőtől való gyötrő félelem utolsó állomássá, a halál. A gyenge erőssék végső akaratának utolsó akaratja Az ön­ként választott halál. Az össze­roppanás, a terheknek tovább nem bírása. Beh megtanultuk nem becsülni az életet és nem félni a ha­lált. Ha akik elmentek búcsú és köszönés nélkül azzal a biztos tudattal mentek, hogy utánunk jövünk. Mi még várunk. Mi még nem akarunk. Még élni akarunk. Még megpróbálkozunk. Nem akarunk gyengék lenni. Mi felvesszük a harcot az élet­tel. Harcolni fogunk. Harcolni magunkért és a nálunknál gyengébbekért. Meg akarjuk állítani a halál aratását. Nem akarjuk, hogy az öngyilkosok megtizedeljék, az amúgy is csekély számú magyart. Élni akarjuk megtanítani. Hogy félje és tisztelje az életet. Megbecsülni a múltat a máért és tisztelni a mát, a holnapért, a szebb, dicsőbb, boldogabb jövőért. 1926. Hátunk mögött immár a múlt, S előttünk ismét a jövő; Öröm s bánatunk sírba hullt, S uj remény az uj esztendő, Emeljük hát szivünket fel, Bizalommal, Ég urához, Ha ő velünk, ha ő kegyel, Nem árthat nekünk a gonosz. Szeressük, értsük meg egymást, Hisz’ össze csak igy tarthatunk, Kerüljük a viszálykodást. Mert lerombolja hajlékunk. Gazdag adjon a szegénynek, S ez, ne irigyelje amazt, A borostyán csak úgy él meg, Hogyha tölgyben nyerhet támaszt. Ne kutassuk egymás hitét, Menybe vezeti minden vallás. Nem a mód szerzi meg üdvét, Nem, hanem az imádkozás, Kérjük Istent, adjon erőt, Egészséget m­unkáinhoz, Békességet, szív üdítőt, S áldást létünk napjaihoz, Adjon Isten sok örömet, Boldogságot az újévben, Óvja vésztől nemzetünket, Viruljon fel biztos révben ! Brankovics György. SZÍNHÁZ. Változatos és gazdag műsorral lepte meg az „Újpesti Színház” karácsonyi közönségét. Régi patinás operetteknek tapsolt mindhárom ünnepi lap telt háza, hogy azután az éjféli órákban véget érő Ufferini előadásban meg­találja mindazt, amiért érdemes színházba járni. A csodálatos bűvész oly sikert aratott Újpesten, hogy meghosszabbított szereplése alatt is táblás ház gyönyörködött szemkáp­ráztató művészetében. Szilveszter este kabaré előadás keretében köszöntik az új esztendőt, mely egy sikerekben elég gazdag évet zár le hogy helyet adjon a bizonytalan, de nem reménytelen jövőnek. * Gazdag műsorral lepte meg Rákospalota közönségét a Deák Lőrinc színtársu­lata. Telt ház tapsolt mindhárom ünnep nap alatt. Különös sikert aratott Déry Gizi., Sebestyén Irma., Ivanovics Rózsi., Deák L., Varga L., Bánó M. és Hollay J. Hétfőn este a „Rang és mód“ c. 3 fel­­vonásos dráma került színre, melyben nagy­szerű játékával kitűnt Deákné, Matolcsyné, Bátty­a , Erdélyi és Varga. Szilveszter este a „Süket* és az “Embe­rek sírjatok, mert meghalt az anyósom“ című bohózatok kerültek színre. Külön megemlítést érdemel Varga Simi a társulat titkára, ki a „Magyarok Istene“ c. irredenta költeményt szavalta el, nagy sikerrel. Mennyi vér folyt el a világháború­ban? Washingtonban most készítették el a kimutatást a világháború pusztításairól. E szerint a hadviselt államok hatvanötmillió katonájából minden harmadik megsebesült s minden nyolcadik hősi halált halt. A vérál­dozatnál talán csak a háborúra rápazarolt összeg volt még szembeszökőim: a négy­esztendős világdúlás minden kiadása ugyan­is nem kevesebb, mint százhuszonkilenc millió dollárt tett ki.­­ Ebből a temérdek pénzből Magyarország néhány évig fedez­hetné minden kiadását. Boldog újévet kíván kedves hölgyvendégeinek C­SABA hölgyfodrász István­ utca 3 szám.

Next