Palota-Ujpest, 1927 (7. évfolyam, 2-53. szám)
1927-01-08 / 2. szám
Főszerkesztő: Brankovics György. — Felelős szerkesztő: Tanács Dezső. — Szerkesztők: Ceglédy Antal, Gere Lajos, Holl Béla, Knesély Antal. — Szerkesztőségi órák: 5—6 ig. Lapzárta hosszabb közlemények számára: szerdán este. Megjelenik minden szombaton. 1927 január hó 8. VII. évf. «K 2. szám. EGYESÍtETTELET Újpest és Rákospalota r. t. városok pártokon felül álló, független gazdaság- és várospolitikai lapja Az újpesti Ipartestület hivatalos közlönye Előfizetési ára egy hóra 1 pengő. Egyes szám ára 40 fillér. Hirdetések díjszabás szerint. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Újpest, Károlyi-utca 27. Rákospalotai szerkesztőség : Károlyi-utca 35. (Polgári Kör.) Főmunkatársak : Dr. DARÁS SÁNDOR és ifj. PINTÉR KÁROLY. Újévi üdvözlés. Újév napján délelőtt 11 órakor a város közönségének minden rétegéből számosan jelentek meg a palotai Városháza dísztermében dr. Cserba Elemér köszöntésére. Wágner Manó kormányfőtanácsos vezetése alatt küldöttség hívta meg a polgármestert, akit belépésekor hatalmas tapsvihar fogadott- Dr. Darás Sándor a város közönsége nevében keresetlen, meleg szavakkal köszöntötte a polgármestert. Különös fontosságot tulajdonít annak, hogy a város közönsége s ezúttal a polgármester szűkebb baráti égből küldte el szószólóját, mert őszinteséggel megállapíthatja’ll0pY immár a város minden fi* '««almas versenyre kel az öreg -*-l°k táborával. Csendes, pontos, j.»-gyászorgalmu munkájáért mély hála illeti dr. Cserbát. A város minden fia tudja, hogy ha egy fölös fillérünk van, azt dr. Cserba jól használja fel. Hűségesen sáfárkodik vagyonunkkal. Elismerés illeti a községi élet vezető alakjait, de örömmel kell észrevennie mindenkinek, hogy a város minden szegénysége mellett is biztosan halad. Különösen öt dologra hívja fel a •gőnak a noktárnsester fittyekét : * • t 'a * 1. Csatornázás és vízvezeték. 2. Arany János- és Kazinczy-utca kiépítése. 3. Földmives-iskola létesítése. 4. Községi iskolák államosítása. 5. Az iskolai építkezések megindítása. Majd a város közönsége nevében az évforduló alkalmából Isten bőséges áldását ítéli a polgármesterre, kedves családjával ás" is Apaccsal egyetemben. A halálnap, éljenzés után dr. Cserba mélyen meghatva köszönte meg a szives és meleg baráti óvácsot.“Kéri a képviselőtestület és a város minden lakójénak további lelkes, megértő támogatását s akkor bizton reméli, hogy mindazok a kívánalmak, amelyekre öreg barátja rámutatott, még 1927 ben teljesedésbe mehetnek. Részletesen megvilágította az eddigi tárgyalásokat. Különösen kitért a földmíves iskola ügyére, amely gazdaközönségünk régi vágya volna. Úgy az ő, mint a tanács és az egész tisztikar fáradságot nem ismerő munkásságát állítja ez évben is a köz szolgálatába. Kéri a jó Istent, hogy áldja és segítse a várost. Muriszüret nevet adhatnánk annak összefoglalására, amennyi mulatozás, szórakozás lezajlott egy hét óta a karácsony, az István- és János-nap, valamint a Szilveszter-estély alkalmával, testvérvárosainknak murizásokra máskülönben is határozottan hajlamos lakossága körében. Minden vendéglő, egylet, kör csak úgy visszhangzott a mulatozók, szórakozók zajától, főleg Szilveszter éjjelén, mert hát úgy dukál, hogy az újév első perceit minden magyar rózsaszínben látva pillantsa meg, mivel aztán egy évig úgy is túl elég alkalma lesz az élet útját szomorú szürkeségben látni és taposni! A rákospalotai színház e héten megkezdi jól szervezett színtársulatával egy hónapra tervezett előadásait a Városháza dísztermében, mely elé a műpártoló közönség nagy érdeklődéssel tekint. Évi közgyűlés. Az Újpesti Fűszer- és Vegyeskereskedők Egyesülete január 13-án, csütörtökön este fél 9 órakor tartja rendes közgyűlését a Pannonia-kávéházban. Dr. Varga László és Dr. Varga József palotai tisztviselők múlt héten egy napon szerezték meg a budapesti egyetemen az államtudományi doktorátust, öreg szüleiknek is nagy örömére. A soknullás korszak halála következett be az év első napjával, hogy emlékezetén egy kevesebb nullás, de reálisabb gazdasági élet biztos alapja épüljön fel. A vérzivataros világháborút vesztett nemzetek közt a mi megtépázott, — természetes határaitól megfosztott, — szabad akaratában sokszor korlátozott, — anyagiakban .z sarcolt országunk az utolsó, amely gazdasági tata*-“«- «sámli első biztató jeleként végleges gazasági fizetési eszközére, a nemes fémajtó«*- pengőre áttért. Azt mondják: Sanata est! Szanáltatok ! Meggyógyittatott! Csak kérdés, vájjon megegészségesedett-e? Mint az erőszakos műtéten átesett nagy testnek, az ország két parányi alkatrészének, két egészséges fejlődési képességgel és alappal bíró város lakosságának sajtóorgánuma csak a saját portánkon csinálunk mérleget a közelmúlt soknullás korszak gazdálkodási eredménye fölött. Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy mint parányi része az egésznek, minden szívósságunk és ellenállóképességünk mellett is nem maradtunk érintetlenek a soknullás gazdasági korszak rombolásától, — sok, sok *s zárpottevő —,tünk pusztult el, vagy pl rövidebb-kordabb időre akcióképességét aszerint, hogy a romboló nullás gazdasági kórnak miként tudott ellenállani, annak hatását miként tudta elviselni s különösen, hogy helyes ítélkezéssel vagy anélkül tudott-e ellene védekezni. De mert minden történelmi tudással számítani tudó józan elme tisztában volt azzal, hogy céltudatos irányítás mellett gazdasági helyzetünknek a magyar nép munkaszeretete, munkabírása és termelőképessége folytán előbb-utóbb előnyösen meg kell változnia, s hirdette, hogy az átmeneti korszak munkájának hasznát csak az fogja élvezni, aki a soknullás keresményét, jövedelmeit komolyan veszi, azt nem mint képzeleti értéket pillanatnyi célokra, élvezetekre, gavallér/vagy könnyellmi gesztusokra dobálja el, hanem nemes fémértékre átszámítva reális befektetésekre használja fel; — s bár köztudomású ,hogy kevés város képviselőtestülete gondoskodott annyira apailag közalkalmazottairól, mint Rákospalota—Újpest városoké, városaink gazdálkodását nem dicshimnuszos üres frázisok, hanem mindkét város tanácsának és képviselőtestületének úgy szociális, valamint városfejlődés és kulturális téren kézzelfoghatóan tapasztalható munkálkodása teszi szemléltethetővé. S mert az igazság törvényei szerint az igyekvőt támogatni kell, mi a nagy egésznek kisparányai városaink további fejlődhetésének lehetőségét attól a magas intézkedéstől várjuk, mely városainkat a kis parányból az egész számottevőbb részévé... törvényhatóságu várossá fogja tenni. ifj. P. K. Testvérvárosaink választási kimutatása. Olvasóink százai kívánságának teszünk eleget a követválasztások eredményéről szóló alábbi statisztika közlésével. Rákospalotán leszavazott a demokratákra 1259, fajvédőkre 665, a szocialistákra 2634, kormánypártra 2301, keresztényekre 1218 összesen 8077 választó. Érvénytelen volt 241 szavazat. Újpesten viszont leszavazott a demokratákra 3299, a fajvédőkre 1583, a szocialistákra 4315, a kormánypártra 1387, a keresztényekre 1428, összesen 12 012 választó. Érvénytelen volt 283 voks. A 22 község és városból álló rendkívül nagy kerületünkben volt 86.685 szavazó és ebből leszavazott 64.257 személy. Az 1922 évi választáshoz viszonyítva most a kormánypárt szavazatnyeresége 46, a demokratáké 11 százalék, míg a szocialisták vesztesége 51 s a fajvédőké 30 százalékra rúg. A 919-es Arany János cserkészcsapatot végre leigazolta a Szövetség. Január végén tartja a csapat bemutatkozó fogadalomtételét vitéz Kálmán Béla parancsnoklata alatt. Itt említjük meg, hogy Somogyi Sámuel Arany János összes munkáinak hat diszkötetével ajándékozta meg a csapatot. Rákospalota r. t. város képviselőtestülete december 30-án dr. Cserba Elemér polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. 1. Szlacsányi főjegyző előadásában letárgyalta a közgyűlés a virilis képviselők 1927. évi névjegyzékét. 2. A városi köztisztasági szabályrendelet felsőbb jóváhagyást nyert. 3. A vármegye törvényhatósága az 1925. évi gyámpénztári mérleget jóváhagyta. 4. A város háztartásának viteléhez 1927 január havára felhatalmazást adott a közgyőlés. (Úgy tudjuk, hogy az 1927. évi költségveti.** teljesen készen várja a döntő tárgyalásokat. Szige 5. Városunk tisztújítóikén a vármegye alispánját helyettesítheti a vb-IZejfY® főjegyzője, a tb. főjegyzője, a város polgármestere és a város főjegyzője. A polgármester a tanács és tisztikar nevében a legboldogabb újévet kívánta a város közönségének s ezzel a közgyűlés véget ért._____________________________ Egy újpesti városi képviselőtestületi tag „Szilveszter“-i álma. — Erecseti elbeszélés. — Éljen, éljen a polgármester úr ! Sokan voltunk, nem is tudom, melyik pártból, hányan, de úgy tudom, hogy dr. Ugró Gyula is, dr. Kis Sándor is, Major Gyula is, dr. Simay Ernő is, Lányi Albert is, dr. Sándor István is és még sok nagyobb kisebb vezér volt ott. Wertz József úr, meg Mihályi Ferenc úr is ott volt, de ezek Schmiederer Hanzi bácsival és Negyedi-Szabó Bélával a többinél valamivel hátrább voltak és feszült figyelemmel hallgatták Tihanyi Kálmán gazdasági programját az 1927. évre, Pogácsás képviselő úr módosításával. Nagy zaj volt, de folyton éljenezték a polgármestert, pedig ott sem volt. Mintha a kis tanácskozóteremben történt volna, hogy miközben a sok képviselő úr (nem országos) zajongott, egyszerre csak a nagyterem ajtaján s a Csöpi úr jobb karján, valami olyan fajta sárga selyem maharadzsaslafrokkban megjelent a Semsey polgármester úr s anélkül, hogy valaki interpellálta volna, erélyesen kijelentette, hogy „kérem, mindenre van fedezet“. Valahogy ez az erélyes hang megütötte Negyedi Szabó Béla fülét s otthagyva a sarokban a papot meg a szocit, kecses táncmozdulatokkal áttörte az összes pártokat s pedig senki sem említette a nevét, azt mondja a polgármester úrnak: „személyes megtámadtatás címén szót kérek“. A pártok elkezdtek hangosan éljenezni s mielőtt Negyedik képviselő úr szóhoz jutott volna, a polgármester úr kijelentette, hogy Negyedik Szabó Béla úrtól megvonja a szót, mert nem tűrhető, hogy az elnököt egy képviselő a szólásszabadságában megakadályozza s nyomban a polgármester úr kezdett beszélni emigy: Igen tisztelt képviselő urak! Tudom, hogy önök nekem boldog újévet akarnak kívánni, de nekem sokkal fontosabb, hogy a nekem szóló kétes kívánságaik helyett inkább teljesítsék az én régi jó kívánságom, és engedjék el az én forrón szeretett munkatársaimnak az 1924. évben kapott fizetési előleget és válasszák rá egy városi közgyámnak w \(^ptz képviselők^áL Erre* a kivánatosjira -aztán olyan összevissza éljen, pffij-kiáltozás. - tört ki, hogy Hoffer tanácsos ur is megjelent és mindent megígért az uj esztendőben s erre fölébredtem. Kalácsos