Palota-Ujpest, 1927 (7. évfolyam, 2-53. szám)

1927-03-12 / 11. szám

Főszerkesztő: Brankovics György. — Felelős szerkesztő: Tanács Dezső. — Szerkesztők: Ceglédy Antal, Gere Lajos, Holl Béla, Knesély Antal. — Szerkesztőségi órák: 5—éig. Lapzárta hosszabb közlemények számára: szerdán este. Megjelenik minden szombaton. 1927 március hó 12. VII. évf. 4- 11. száz 2. Egyesületi Élet Újpest és Rákospalota r. t. városok pártokon felü­l álló, független gazdaság- és várospolitikai lapja Az újpesti Ipartestület hivatalos közlönye Előfizetési ára egy hóra 1 pengő. Egyes szám ára 40 fillér. Hirdetések díjszabás szerint. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Újpest, Károlyi-utca 27. Rákospalotai szerkesztőség : Károlyi-utca 35. (Polgári Kör.) Főmunkatársak: Dr. DARAS SÁNDOR és ifj. PEHTER KÁROLY. Az újpesti költségvetésterveze­­tet tárgyaló pártközi bizottság 40.000 pengőt javasol felhasz­nálni a beteges, illetve szegény gyermekek nyári üdültetésére. Nem szokatlan és nem lebecsmérelendő Újpest város képviselőtestületének s külö­nösen néhány tagjának ama áldozatkész­sége, amelyet a gyermeknevelés és a gyer­mekek egészségének fokozása körül tanú­sít. Úgy, mint a megelőző években, most is felvetődött a kérdés a költségvetésterve­zet összeállításánál, hogy az idei évben a város közönsége hova és hány gyermeket küldjön üdülésre. Ezen kérdéssel kapcso­latban felvetődött azonban egy másik kér­dés is, t.­­. hogy a gyermekegészség foko­zásánál melyek a legfontosabb tényezők. A levegőváltozás, a gyakoriabb fürösztés, vagy az állandó jobb táplálkozás-e ? Orvosi szakértő hiányában­­a t. főorvos egyéb elfoglaltsága miatt nem volt jelen) a pártközi bizottság tagjai végül is egymást győzték meg arról, hogy hiábavaló a levegőváltozás, ha üres a gyomor ; — hiába tele a gyomor, ha a tüdő bűzös, nedves, bacillusos levegőt lélegzik be, — s végül mindezt­ hiába­­van, ha a zsenge kis testet a piszok marja, mert az egészség alap­­feltétele : a tisztaság. S amikor végül Semsey polgármester is meggyőzte a bizottságot, hogy a legjobb levegő, a legjobb ennivaló s a tisztálkodás­nak legkönnyebb módja a Balaton-tenger mellett van,­­mert ő még Brassóból is a Balaton mellé jött el üdülni, pedig Brassó­nak és vidékének elsőrendű levegője van), a még mindig elhatározatlanok is beadták derekukat és győzött az az indítvány, mely szerint a bizottság javasolja, hogy az 1927. évi költségvetésbe gyermeküdültetés címén 40.000 pengő vétessék fel, amely összegből 25.600 pengő a balatonvidéki nyaraltatásra, 7200 pengő helyi üdültetésre (karmeliták), 2200 pengő vasúti kiadásokra, 2000 pengő az itthonmaradtak gyakoribb fürösztésére és 3000 pengő felruházásokra fordíttassék. A bizottság javasolt és a képviselőtes­tület a legjobb lelkiismerete szerint fog határozni. A segélykérvények garmadája érkezett be az újpesti városházára. Még soha nem volt kénytelen a költség­­vetést tárgyaló bizottság annyi segélyt kérő kérvénnyel foglalkozni, mint az idei évben. Tagadhatatlan, vannak a közre nézve hasznos egyesületek, azt mondhatnék, kul­turális hézagpótló egyesületek, amelyek többé kevésbé megérdemlik a támogatást, azonban valóban szerénytelenség egy egész csomó olyan egyesület segélykérvénye, amelyeknek létezése nélkül sem veszít a köz semmit. Vannak évtizedek óta fenn­álló egyesületek, melyek segélykérés nél­kül — bár tengődve — saját erejükből szolgálják a nemes célokat s és ezen egyesületek hatásosabb működését bénít­ják meg az utóbbi időkben hangzatos jel­szavakkal megalakult, de létjogosultsággal alig bíró egyesületek. A képv.-testület feladata lészen, hogy a sok nagyzási hóbortban szenvedő egyesü­leti elnök urak egyesületeinek segélykéré­sét visszhang nélkül hagyja. Az újpesti Ipartestület holnap artja 42. évi rendes közgyűlését. ■ V Március Idusa. Az idők rohanásában a langyos tavaszi fénysugár melege suhan ismét közénk. A hideget és fagyot fel­oldó természeti erők versengése megy végbe előttünk. Valami csodálatos pontossággal folyik ez igy le évez­redek óta s mégis, mintha valami újabbat vélnének feltalálni a népek e jelenségben. A tavasz áldott ter­mészeti fugalma csak új életet formáló erők tömkelegét képezi a Mindenségben, a minekünk, magyaroknak azonban különös okunk is van glóriát tűzni Március Idusa köré. A múlt század 40-es éveiben a népek feleszméltek aléltságukból és a nyugodt, szunnyadó világrendet kiemelték sarkaiból. A népek vásárját, a szolgaságot, az elnyomatást, a rabságot felváltotta a megjövendölt uj idők szelleme s a maga nagyszerű igéivel hóditó útjára indult. A letűnő korszak tragédiáját csak a lelketlen, megrögződött kufárok siratták vissza, de hasztalanul. A magára hagyott, csendes magyar nép megértette helyzetét s nem sokáig habozott. Az az elszánt, lelke­sedéssel párosult odaadás, mellyel az uj idők átalakító reformtörekvéseit fogadta és magáévá igyekezett tenni, méltán ragadta tovább a haladás útjára és megértette helyzetét. A Gondviselő adott akkor e népnek próféta­­lelkű vezéreket, kik az emberi jogokért e haza határain túl is hallatták hatalmas szavukat, küzdve nagy buz­galommal azok megvalósításáért, magasan lobogtatva a zászlót, melyen ez Igék álltak: „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség“. Egy hatalmas, világot átalakító jelenség és ébredés cikkezott át a népek soraiban. Az önkényuralom helyébe a Szabadság önkéntes állapota lépett. A szabad akarat nemes idealizmusának áldott világa felülkerekedett a posványban fetrengő és bűnös gyávasággal telitett gyilkos szolgalelküségen. Nemes harc indult meg s megkezdődött a tisztulási folyamat, mert eljött az önkényuralom utolsó órája. A történelemnek egy uj korszaka nyílott meg: a nép­akarat vétót kiáltott az önkény szörnyűségei ellen s a megvilágított igazság elválasztotta a múltat a jövőtől. Petőfi és Kossuth prófétai lelke ebben a korban megértette az idők jelét és eszméiknek hatalmas, diadalmas volt az útja. De várjon ma, amidőn a lelkek a jövő iránti ret­tegésben és bizonytalanságban élnek, vezéreink és akik földi sorsunkat intézik, megtudják-e érteni, hogy mit akart Petőfi, miért küzdött Kossuth Lajos s hogy mit jelent a magyar nemzetnek e három szó: „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség?______gn.ftfr A Rákospalotai Ipartestület 34-ik évi köz­gyűlése holnap (március 13-án) a Városháza nagytermében délután pontosan 3 órakor lesz, melyen a tagok okvetlenül és minél számosabban jelenjenek meg, a nagy tárgysorozatra való tekintettel és az elnökség kérése alapján. A Rákospalotai Dalkör rendes közgyűlését holnap (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartja a Városházán, melyre a tagok ezúton is meghivatnak. Iskolai ünnepély. A esti II. sz. áll. polg. leányiskola „Petőfi Sándor" önképzőköre szerdán délután szépen sikerült házi ünnepélyt rendezett a Főiskolai Szociális Telep dísztermében, melyen az igyekvő növendékek nívós műsort mutattak be. Mindent dicséretet megérdemel az iskola igazgatósága és tanári kara. •^^jj^Rakospalota r. t. város díszközgyűléssel ünnepli #márius 15-ikét. Délelőtt 10 órakor lesz a közgyűlés s az ünnepi beszédet ifr. Gyökössy Endre mondja. A Rákospalotai Dalkör közrést^Csögfki A Kossuth-szobornál Pröhle Sándor ev. lelkész beszél s az összes egyesületek kivonulnak. tt - Rákospalota közlekedési politikája. [Dr. K. J.) Rákospalota közlekedési politi­kájának alfáját a közutak kiépítése képezi, mely közutakhoz elsősorban számíthatjuk azt a sinutat is, mely hivatva lesz Rákospalotát — helyesebben szólva: Rákospalotát és Pestújhelyt — Budapesttel az Erzsébet ki­­rályné­ uti villamosba való bekapcsolásával közvetlenül összekötni. Ez a probléma már közel három évtized óta úszik a felszínen — azóta t. i., mióta Rákospalota újfalui része parcelláztatott és beépült. Hogy mik azok az okok, melyek ennek az égető pro­blémának megvalósítását a mai napig gátol­ták, az maga is probléma. Mert józan észszel lehetetlen megérteni, hogy amikor az összes közvetlenül érdekelt tényezőknek, nevezetesen: Rákospalotának és Pestújhelynek, de magának a Beszkár­­nak is eminens érdeke, hogy ez a szint mihamarább kiépüljön — mert hiszen min­den nap mulasztása egyiknek is, meg a másiknak is mérhetetlen anyagi és erkölcsi kárt okoz —, akkor egyikük sem csinál semmit, hanem ölbe tett kezekkel hagyják a drága időt múlni Ez — kíméletesen szólva — fatalizmus ! Hogy egyiknek is, meg a másiknak is milyen érdeke fűződik a kérdéses szint ki­építéséhez, annak illusztrálására csak a következőket hozzuk fel: Rákospalota terjeszkedése — mióta a nagy vasút mentén kiépült — déli és keleti irányban halad s pedig halad oly erős tem­póban, hogy egy évtizeden belül alig lesz ott beépíteni való hely. Magától értetődik, hogy az ipar is, meg­ a kereskedelem is erre felé húzódik, ott telepszik le és ami az ipar és kereskedelem terén Rákospalotán egyáltalában számbajöhet, — egy-két na­gyobb ipari vállalatot kivéve, — az mind a városnak ezen részein van. Ennek dacára azonban a város ezen részének — az egy helyiérdekű (H) villamost kivéve, melyet azonban azért nem vehetnek igénybe, mert Budapestre csak nagy kerülővel jut — sem vasúti, sem pedig villamos összekötte­tése nincsen Budapesttel, holott a város nyugati részében, jobban mondva a város azon részén, mely az úgynevezett O-falut képezte, nemcsak nagyvasút közvetíti Buda­pesttel a forgalmat, hanem azonfelül még két villamosvasút is: az 55-ös és a Bur­­vasút. Ezek a vonalak azonban nemcsak hogy a város déli és keleti részén lévő lakosság igényeit nem tudják kielégíteni — hiszen távol esnek, de különben is csak a nyugati felé közlekednek — hanem az ipar és keres­kedelem érdekeit sem tudják szolgálni. Életbevágó érdeke tehát Rákospalota lakos­ságának, különösen a még csak zsenge korát élő iparnak és kereskedelemnek, hogy a lehető legrövidebb úton érintkezhessenek a fővárossal, ezt pedig csak úgy érhetik el, ha már meglévő sínhálózatát az Erzsé­bet királyné-úti villamosba bekapcsolják. Ugyanez az érdeke Pestújhelynek is, ahonnan szintén csak a H. villamossal juthatni villamoson Budapestre, tehát ugyancsak nagy kerülővel, hacsak a meglehetős hosszú utat, mely a község központjából az Er­zsébet királyné­ úti villamos végállomásáig vezet, gyalog nem akarja az ember meg­tenni, ez azonban — eltekintve minden mástól — jelentékeny időpocsékolással is jár. Ami pedig a „Beszkárt"-t illeti, jobb üzletet alig tudna csinálni, mintha — aránylag igazán csekély befektetéssel, mert áldozatról egyáltalában nem lehet szó — a helyiérdekű villamost összekapcsolná az Erzsébet királyné-úti villamos végállo-

Next