Palota-Ujpest, 1932 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-01 / 1. szám
1932 JANUÁR 13 30 éves jubileum. Dr. Gyökössy Endre, az író. Irta: Marcali Frigyes. Gyökössy Endre írja a következő sorokat: „Ki is vagyok” című kis önéletrajzában : „Szeghalmon születtem. Ezt azért kell tudni, mert Szeghalom tízezer népe mind magyar. Ezer év óta ilyen magyar. Az Árpádok első századait bemutató térképeken is ott a Sebes-Kőrös mellett Szeghalom. Ilyen helyen születni, itt hallani tizenhárom éven át a romlatlan magyar beszédet: öröm és szerencse.” Álljunk meg ennél a pár szívből jövő egyszerű szónál. Ez a pár soros vallomás ugyanis szerintem Gyökössy Endrének irodalmi hitvallása és annak az iránynak kötötte le magát, melyet az idézett sorok hiven kifejeznek, az írásait jellemző egyszerűségnek, őszinteségnek a romlatlan tisztaságnak, büszke izzó magyarságnak nyelvezetben, irányban, lélekben és eszmében egyformán. Szeghalmon született, ott szívta magába az édes anyatejjel a magyar érzést és magyar szót, ott hallotta meg először azt a tiszta hangot, amely írásait olyan zamatos, eredeti, népies magyarsággal önti teli. Helyesen állapítja meg és vallja tehát Gyökössy, hogy öröm és szerencse ilyen helyen születni, ahol ezer év óta ilyen a magyar! Öröm és szerencse a magyar írónak, akinek küldetése gondolataiból betűt írni, mert könyebb neki megküzdenie az idegen irodalomnak nyelvrontó hatásaival és az olvasónak is öröm és szerencse egy-egy kristályosan magyar írónak a termékeit élvezni. Igen, öröm és szerencse, ilyen talajból sarjadni, mint Szeghalom, de öröm és szerencse, hogy Gyökössy Endrében ez a születési kiváltság nem kallódott el, hogy azt verseiben és prózájában töretlenül és tisztán adja olvasóközönségének. Gyökössy Endre írói pályáját úgy kezdte, mint a legtöbb író. Gyermekkorában megalkotta színpadon, saját színdarabjait, a maga interpretálásában mutatta be a gyermekközönségnek. Kéziratlapjában, melyet maga szerkesztett és maga irt tele tartalommal, termékeny, zsenge lelkének vadvirágait költögette. Később önképzőköri, majd pedig debreceni jogászkodása idején, az akadémiai irodalmi társulat diáklapjának szerkesztése révén jutott komolyabb irodalmi szerepkörhöz. 1901-ben pedig megalakította a Bokrétát, az öt debreceni poétából, Baja Mihály, Gulyás József, Gyökössy Endre, Madai Gyula és Oláh Gáborból álló társaságot, mely költők verseinek közös kötete 1902- ben jelent meg és ettől az időponttól számítódik Gyökössy Endrének hivatalos bevonulása a magyar irodalomba. Mint lapszerkesztő az „Én újságom” helyettes szerkesztője, azonkívül a magyar gyermekeknek színes fantáziájú mesemondója, serdülő ifjak és felnőttek kedves, tiszta lelkű szórakoztatója, elbeszélője, mint verselőpoéta a nótának és a hazafias érzésnek egyaránt gyújtószavú dalnoka, hordozza meg jószándékú, tiszta tollát lapokban, könyvekben, illetőleg kottákban. Ezideig 30 kötetnyi írása jelent meg, mint harminc éves irói termésének egy-egy babérlevele, melyekből maga fonja magának a halhatatlanság koszorúját. Ennek a tevékeny irói életnek számtalan közönségsikerén felül a hivatalos irodalmi világ elismerése is kijutott, amenynyiben 1923-ban beválasztotta őt a Petőfi Társaság rendes tagjai közé, ezzel mintegy fémjelezve Gyökössy Endrének addigi és ezutáni sikereit. Mert hisszük és kívánjuk ennek a munkás írói életnek derekán, hogy a harmincéves pályán törhetetlenül, magabizóan, erős hittel és kitartással továbbhaladó, iró Gyökössynek, hogy lesznek még további sikerei és ezek a harminc könyvek évről-évre szaporodván, nem állnak meg még sokáig pokhódító útjakban. Gyökössy Endre, iró úr, Te jól tudod, hogy Neked még sok írni valód van!! Kitartásra, erős hitre kell buzdítanod a csüggedőket. Mesével kell tartanod a lelket bennöd, amíg hazánk csonkán hever és meg kell írnod még azokat a köteteket is, amelyek álmodról, igazadról zengik e beteljesülés himnuszát, írnod kell még gyönyörű regényeket a felszabadult, boldog, régi Nagy-Magyarországról, a feltámadásról, arról, amikor a Kunság, Jászság, Bácska, Bánát, Bihar, Békés, Dél, Kelet, Észak, Nyugat fiai újra összeborulnak, úgy mint akkor régen a szarvasi gimnáziumban, ahol diák voltál. De írnod kell még gyönyörű meséket egyszer majd születendő kis unokáidnak is, sőt mint azt egyik versedben írod kedves meghalt apádról, hogy halóporából viszszajött, sürgetni a Bandi fiad lakodalmát, mert táncolni akart volna. Neked örömkönnyek között meg kell írnod, hogy táncoltál az unokád lakodalmán, mert Neked megadatott az, amiről jó atyád csak álmodozhatik a csillagok kárpitjai mögött. Egyelőre ezek gondolatok csak, de a Gondviselés ezeket is valóra válthatja. A valóság az, hogy a magyar irodalomnak csak olyan katonákra van szüksége, mint Te vagy! Harminc éve forgatod a fegyvert, a tollat, mi, rákospalotai fegyvertársaid, tollforgató had tisztelegve állunk meg Előtted évforduló ünnepeden és mikor háromszoros „Huj, huj hajrával” köszöntünk Téged, vonulj el acélosan arcélünk előtt és meg se ád, újabb harminc esztendeig, amikor már remélhetőleg egy boldogabb, gazdagabb díszesebben ruházott, szabadabban lélegző, fiatal, dolgozó, tettrekész hódoló írógárda frontja előtt léphetsz majd el. A magyarok Istene éltessen és segítsen Téged! ____ Gyökössy vezette az ő főelnöklete alatt működött előkészítő-, jelölő- és szavazatszedő-bizottságok munkája a kilenc törvényhatósági bizottsági tagságból ötöt az arra igazán érdemes kaszinói tagoknak tudta biztosítani, amely ténnyel a kaszinó fölénye és erkölcsi súlya igazoltnak bizonyult. Számos házi és hazafias kulturest rendezésén felül meg kell emlékezni három, a Kaszinó rendezésében lefolyt kiemelkedő ünnepélyről. Az 1929. év november havában tartott kaszinói zászlóavató ünnepély, amelyen a négy egyház képviselőinek a Mindenható áldását kérő fohászai a kölcsönös megértés lehetőségét igazolták; — az 1930. év május havában tartott Balázs-Petőfi nótaest, amelyen legnagyobb lírikusunk verseit és izzó magyarérzésü nótaköltőnk szivbemarkoló dalait a lelkeket a prózai anyagiaságból kiemelték ; — a Petőfi Társaságnak 1931. év május havában Rákospalotán tartot vándorgyűlése, amelyen a Petőfi-Társaság kiváló tagjai — Pekár Gyulának, a Petőfi-Társaság elnökének elnöklete alatt — Rákospalota értelmi közönségének ásmagas fokú szellemi gyönyört szereztek, hogy nemcsak a Kaszinó tagjait, hanem városunk egész intelligenciáját is lelkileg felemelték; mindezen lélekemelő és nemesítő kulturünnepélyek spiritusrectonx és bölcs intézője dr. Gyökössy Endre, a Kaszinó elnöke volt. Szívós kitartással és erős kézzel fáradozik a Kaszinó létfenntartását és továbbfejlődését biztosító ,saját otthon megteremtésén ; „mindent a házalapnak jelszóval indította meg az utóbbi évek súlyos anyagi viszonyai között is e nagy munkát; városi társadalmunk és a kaszinóilagos, áldozatkészsége ezideig körülbelül ötezer pengőt eredményezett, szeretett polgármesterünk és a város nemesen gondolkodó vezetőségének tragy lelküsége pedig egy ingyen házhelye biztosított. Boldog lehet az a társadalmi kör, amelynek ilyen elnöke van; dr. Gyökössy nemcsak igér, hanem cselekszik is s bizonyos, hogy eszmegazdagsága, kitűzödő céljai iránti szeretete, erős akarata és fáradhatatlan tevékenykedése mindenkoron meghozza azt a gyümölcsöt, amely méltó nagy mesteréhez. mény a vasutas-társadalom áldozatkész filléreiből, a Máv. igazgatóság és Kőszeg városának anyagi támogatásából jött ugyan létre, de az eszme megszületése, ápolása, gondozása és megvalósulása elvitázhatlanul. Gyökössy Endre örökbecsű érdeme! Arról a becéző gyöngédségről, melyet az eszme felkarolása; arról a sok-sok fáradtságos, önzetlen munkásságról; arról a hatalmas, el nem lankadó energiáról, mellyel a meg-meg újuló nehézségekkel szemben küzdött, harcolt s mellyel a vasutas-társadalmat az árvaház anyagi támogatására megnyerte és meghódította, csak annak lehet fogalma, aki ennek az embernek egyenes, őszinte jellemét, acélos akaraterejét, jóságos szivét és munkásságát közelebbről megismerte. Hogy hány emberrel tett hivatali ügykörében jót, hány özvegyet és árvát segített s hánynak könnyeit törölte le, az: el lehet képzelni! Gyökössy szoros értelemben vett ügykörén kívül más irányban is munkálkodik , többek között a vasúti felvételeknél vizsgabiztos, a Máv. igazgatóság könyvtárnoka , szerkeszti a vasúti Szárnyaskerék „Kistükör” rovatát, mely rendszerint sok, zamatos magyarsággal előadott kedves ötletet tanulságos és megszívlelendő eseteket és tanácsokat tartalmaz. Gyökössy Endre felügyelőt, úgy hivatali feljebbvalói, mint kortársai is tisztelik, becsülik és szeretik s nagy népszerűségnek örvend, amit kiváló egyénisége teljes mértékben meg is érdemel! Adjon a jó Isten sok ilyen őszinte, önzetlen, becsületes és szorgalmas, igaz magyar hivatalnokot szerencsétlen hazánknak! Dr. Gyökössy Endre mint kaszinói elnök. Irta: Szedressy János. A Rákospalotai Kaszinónak sikerült Dr. Gyökössy Endrét, a nemes magyar költőt az elnöki tisztség elvállalására megnyerni s az 1929. évi január hó 29-én tartott rendes közgyűlésén nagy lelkesedéssel elnökévé is választotta. Az elnök magasszárnyalású székfoglalójában a Kaszinó tekintélyének és erkölcsi színvonalának fenntartását és emelését, — a városi társadalomban a Kaszinót megillető vezetőszerep biztosítását, — a fokozatos kulturális tevékenységet, — a mai kor igényeinek megfelelő saját otthon megszerzését — és a kölcsönös megbecsülésen és szereteten alapuló belső társasélet kimélyítését helyezte kilátásba; ezen nemes eszmék megvalósíthatása szempontjából teljes szellemi és erkölcsi erejét a Kaszinó szolgálatába ajánlotta. Dr. Gyökössy Endre kaszinói elnöki működésének első három esztendeje a tett ígéret majdnem százszázalékos beváltását igazolja. Az 1929. évi vármegyei törv. hat. biz. tagválasztások előkészítő munkálatait dr. Dr. Gyökössy Endre mint hivatalnok. Irta: 5. Sz. Dr. Gyökössy Endre a közpésskolák elvégzése után jogász, majd bölcsész lett. Tanulmányainak sikeres befejezése után, 27 éves korában, élethivatásul a vasúti pályát választotta. Mint fiatal tisztviselő a Budapest-balparti üzlet vezetőség területén tett szolgálatot, de a már akkor feltűnt irodalmi munkássága folytán hamarosan bekerült az igazgatóság központjába, hol az iskolai és internátusi ügyek referáciájával, majd később ezeknek az ügyeknek önálló vezetésével bízták meg. Ebben az ügykörben alkalma nyílt kiváló és sokoldalú képességeit értékesíteni. A fiatal és serdülő vasutas-nemzedéknek hazafias, igaz magyar szellemben, fegyelemben való nevelése körül Gyökössynek elévülhetlen érdemei vannak. A talán legértékesebb és legnemesebb tevékenysége Gyökössynek a kőszegi vasutas-árvaház keletkezése és fejlesztése körül nyilvánult meg. Ez a nemes vitéz SZKUPENY DEZSŐ kárpitos mester üzlete és műhelye Újpest, Árpád út 83. szám alatt van. PALOTA-ÚJPEST Dr. Gyökössy Endre közéleti egyénisége. . Irta: Sz. T. Gyökössy regényeinek, elbeszéléseinek s meséinek alakjai valamennyien az ezeréves, hősök vérével öntözött szenvedő magyar földből nőttek ki, a lelkük történelmi magyar lélek, a szenvedésük magyar szenvedés, bánatuk magyar bánat, örömük magyar öröm, tehát alakjai magyarok, tetőtől-talpig, izig-vérig. Ilyen izig-vérig magyar ember Gyökössy a közéletben is. Amint költészete a lobogó magyar temperamentumból, mélységesen érző magyar szívből és a hit erős akaratot kölcsönző mélységeiből sarjad, épugy a közéleti Gyökössy minden ténye és cselekedetének indítékai a lángoló hazaszeretetből, mélységesen vallásos lelkületűből és a veleszületett önzetlenségének kristálytiszta forrásából erednek s abból táplálkoznak. A költő Gyökössyt nehéz elválasztani a közéleti Gyökössytől, mert ez a talpig ember és férfi csupaszív ember, aki nem a rideg ész matematikai elméletei szerint számítja ki közéleti működésének pontosan bekövetkező eredményeit, hanem ő mindent, ami körülötte és általa történik a szívével méri meg, ő nem átéli, hanem átérzi minden tettét és gondolatát. Gyökössy költő marad a közéletben is. A közéleti munkássága során maga elé a kitűzött célok felé erős akarattal, soha nem lankadó erővel s rendíthetetlen hittel törekszik, ő költői idealizmusából méri önzetlenségének erkölcsi erejét, ő magának soha nem kér semmit, de annál többet ad s mindenkinek ad. Nagy szivének dús választékú kincses házából két kézzel szórja mindenkire, különbség nélkül szeretetének virágait. Épúgy az ifjúságé, mint a felnőtteké. A palotai cserkészek élén, különösen, mint 198. sz. cserkészcsapat parancsnoka, fáradtságot nem ismerő buzgalommal dolgozik és fá