Pannon Napló, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-28 / 24. szám
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése FELOLDOTT FELSŐ HATÁR A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat tárgyalták meg az országgyűlési képviselők a mezőgazdasági bizottság idei első ülésén. A módosítás a tulajdonosztási folyamat lezárását szolgálja. A cél az, hogy olyan új birtokszerkezet alakuljon ki, amely létalapjául szolgál az életképes mezőgazdasági termelésnek. A módosítások részben feloldják a részarány-tulajdonosi közös tulajdon felső határának korlátját, ami eddig 20 fő volt. Létrehozzák a földhasznosító közösségek intézményét, amely a kisebb birtokok közös hasznosítását teszi lehetővé. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslatot. Azonban fenntartásait is hangoztatta amiatt, hogy a készülő törvényben a mezőgazdaság sajátos érdekei nem mindig jelennek meg. A honatyák véleménye azonban az volt, hogy ezen még a részletes vita során változtatni lehet. A szövetkezeti törvény módosítására benyújtott indítványt - amely a szövetkezetek gazdasági társasággá alakulásakor a vagyonelszámolást kívánja szabályozni - a képviselők elvetették. Szorgalmazták ugyanakkor a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályi háttér egységes felülvizsgálatát. (MTI) Vállalkozni pedig kell! Csillag Márton csillagai A Malomsokon élő Csillag Mártonélétének hetvenedik esztendejét tapossa. Korára azonban rácáfol szorgalma, munkaszeretete. Minden reggel háromnegyed ötkor kel, s amint magát ellátja, máris siet az ő csillagaihoz. Az istállóban két gyönyörű ló, két tehén, három növendék borjú várja, hogy elkészítse számukra a reggeli „terített asztalt”. Jóízű széna, abrak kerül a jászolba. A disznóólban két vemhes anyakoca, hét hízó, az udvar hátsó traktusában kacsák hápognak, tyúkok kárálnak. Van itt tennivaló bőven. Marci bácsi nem csak a szemeivel hizlalja állatait, nem sajnálja tőlük a takarmányt, hiszen lehetne-e nagyobb öröme, mint azt látni, hogy napról napra iperednek, gömbölyűdnek a vemhes üszők, anyakocák. Talán a puccos dámák sem cicomázzák magukat nagyobb gonddal, mint ahogy Marci bácsi vakarja, keféli, fényesíti a lovak, a szarvasmarhák szőrét. Mert az igazi gazda arról ismerszik meg, hogyan tartja rendben az állatait. Az elmúlt hetven évben több ízben is nagy fordulatot vett Marci bácsi élete. A termelőszövetkezetek alakulásakor azt gondolhatták, mármár életreszólóan új mederbe kerül az életük. Akkor két lovat, három tehenet és két növendék üszőt adtak a közös gazdaságba. Most megint pontosan ennyi állat van az istállóban. Nagyon nehezen váltak meg akkor szeretett állataiktól. De mit tehettek? Marci bácsi arra évtizedeken át gondolni sem mert, hogy ismét eljön az idő, amikor benépesítheti az istállót, az ólakat Marci bácsi a termelőszövetkezetben két évig fejőgulyás volt, majd takarmányos, fogatos lett, az utóbbi években brigádvezetőnek is megtették. Állatszeretetére mi sem jellemzőbb, mint hogy a gazdaságban a kiscsikók betanítását , hámba fogását is mindig az ő gondjaira bízták. Három leányt neveltek. Egyikük Csopakon gyógyszerész, a másik Malomsokon óvónő, a harmadik Rábaszentandrásra ment férjhez. Négy leány- és két fiúunokájuk van. Csillag Márton és felesége is magára maradt a nyugdíjas életre. 1992-ben szánták rá magukat, hogy viszszakérik földjeiket. Hajózni kell! - tartja a latin mondás, vállalkozás nélkül pedig nehezen boldogulna a falusi ember is. A Marcal-parton egy tagban kaptak 13 hektárnyi földet. Ma már minden szükséges gép megvan a földek elmunkálásához, kombájn, vetőgép, traktor, trágyaszóró, tárcsa, kombináton Hajdan három hétig is eltartott a betakarítás, ma két nap alatt elvégzik. Jó társ ezekben a sűrű napokban az egyik vő, Balázs Ferenc. Sőt, a jelek azt mutatják, a most tízéves fiúunoka is „belenő” a paraszti életformába. A földön kenyérgabonát, árpát, zabot, kukoricát, két hektáron cukorrépát termelnek. A múlt évben is két vagon búzájuk termett. Nagy gondjuk, hogy értékesíteni nem tudták. A búzát is kénytelenek takarmányozásra hasznosítani. A Rábaszentandráson élő lányuk, velük évente 100-120 sertést hizlal, értékesít. Marci bácsiék is három hízót vágnak évente. Ők látják el a gyerekeket is töltelék- és füstölt áruval. Családi ünnep Csillagéknál a Márton-nap, a búcsú napja, a karácsony, húsvét. Mind hazajönnek, együtt vannak leányaik, vejeik, unokáik. Ilyenkor húszliteres fazékban fő a gulyásleves, s kellő mennyiségben a különböző sült és rántott húsok. Ifjú korában arra készült Csillag Márton, hogy hentes és mészáros lesz. Azután elsodródott ettől a szándékától. Azért a faluban nyolc-tíz háznál ma is ő látja el a böllér szerepét, formás sonkákat kerekít, jóízű kolbászokat, disznósajtokat tölt. Szép házukat 1963-ban építették. Marci bácsi nem panaszkodik, hogy élete leszálló ágba került Nem érzi még az évek súlyát, élteti a szép állatállomány, a gondosan elmunkált földek. Most már abban is reménykedik, nem néptelenedik el a ház. a Hamar Imre GAZDÁLKODÁS 1995. január 28., szombat Konszenzust akarnak az ágazatban! Berlini beszélgetés dr. Lakos László miniszterrel Lassan egy esztendeje, hogy az új agrárkormányzat egy rózsásnak cseppet sem mondható mezőgazdaság irányítására vállalkozott. Európa szívében, Berlinben a Zöld Hét (Grüne Woche) elnevezésű szakvásáron - egy napra elszakadva a rengeteg napi problémától - miként értékeli a miniszter eddigi tevékenységüket? - Talán a legfontosabbal kell kezdeni, hogy javult az államigazgatási szervek és az ágazati szereplők viszonya: pozitívan ítélhetjük meg az exporttámogatási piacszabályozási rendszer kialakítását, a törvénykezési munka előkészítését, a privatizáció új útjainak kijelölését. A novembertől érvényben lévő vámszigorításokra kétségtelenül nagy szükség volt, de ez még nem biztos, hogy átütő védelmet nyújt a hazai termelésnek. Mi erről a véleménye? - A piacszabályozást érintő lépések sorában mindenképpen az importvámokra vonatkozó rendelet a legrangosabb, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az apporttal foglalkozó törvény szigorítását sem. A módosításokkal ugyan javultak a belpiaci pozícióink, ám az importot teljesen nem tilthatjuk ki az országból. Itt van például az étkezési burgonya helyzete, amiben megengedhetetlen, hogy már egyesek száz forint fölé is elmerészkednek kilogrammonként a piacon. Ebből az következik, hogy a nagykereskedők is alaposan felverték az árakat, ami ellen már megtettük a lépéseket. Egyébként egyes nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban az agrártermék piacra jutását kölcsönös kedvezmények segítik, amit nyilvánvalóan tiszteletben kell tartanunk. A garantált árak kérdésében a szaktárcának nem sikerült igazából a konszenzus az ágazat szereplőivel, mi ennek a magyarázata? Nos, az ok csupán szemléletbeli különbség. Ugyanis mi nem kívánjuk visszaállítani a központi felvásárlás rendjét, csak az esetleges piaci zavarok esetén akarunk beavatkozni a termékpályákba. Ami az idei esztendőt illeti: a relatíve alacsony felvásárlási árak miatt a burgonyából nem kívánatos csökkenés következhet be, míg a kukoricatermelésben a belföldi szükségletet meghaladó mennyiség képződhet. Reméljük, csak a jóslat második felével kell ősszel számolnunk. - Hogyan vélekedik az európai csatlakozásunk kérdésében, látta a Zöld Hét 62 országának gazdag kínálatát? - Termékeink alapvetően megfelelnek az Európai Unió követelményeinek. Természetesen a növény- és az állat-egészségügyi rendszer, a minőségtanúsítás továbbfejlesztése mellet fontos a jelenlegi értékek megőrzése. Mivel a magyar agrárcikkek exportja az EU összes importjának egy százalékát sem éri el, ezért nincs okunk a félelemre. A csatlakozásig hatékony, modern mezőgazdaságot kell kialakítanunk. Ezért mindennél fontosabb most az összetartás, s nem a széthúzás. - Végül egy aktuális kérdés, hiszen rohamosan közeledik a tavaszi vetések ideje. Amennyiben egyes fajok és fajták vetőmagkínálatában hiány mutatkozna, miként állnak az importkorlátozásokhoz? - Természetesen differenciáltan. Ha a termelők jogos igénnyel állnak elő, tehát nincs megfelelő hazai vetőmagkínálat az adott tételből, úgy mindent elkövetünk az igények maradéktalan kielégítéséért, esetleges támogatásáért is. eh Szalay Attila MIÉRT DRÁGA A KRUMPLI? Az emúlt évben az előzetes becslések szerint mintegy 850-900 ezer tonna burgonya termett. Ez a mennyiség hozzávetőlegesen 15-20 százalékkal kevesebb az előző évinél. A kevesebb termés oka alapvetően az aszályos időjárás, s emellett különféle betegségek is csökkentették a hozamokat. Forgóalap híján csak nagyon százalékos vámszinten lesz lehetkevés termelő vállalkozott arra, hogy későbbi értékesítésre burgonyát tároljon. Ez jól tükröződik abban is: a burgonyatermelésben a korai és középkorai fajták aránya mintegy 60 százalékos. Ezeket ugyanis kedvező áron lényegében a szántóföldről közvetlenül a fogyasztónak lehet eladni. Mindezek együttes hatásaként a nagyvárosokban és az ipari agglomerációs területek piacain alakulhattak ki a jelenlegi igen magas - 80-100 forint körüli - fogyasztói árak. A vidéki ember ugyanis legtöbbször saját maga gondoskodik téli burgonyaellátásáról. A kialakult hiány enyhítésére a Vámtarifa Bizottság múlt heti ülésén úgy döntött, hogy 29 600 tonna - ez az éves kedvezményes GATT-vámkontingens - burgonya importját teszi lehetővé az első fél évben. Ez a behozatal 10 (MTI) céges, szemben a január 1-jétől érvényes 50,7 százalékos vámmértékkel. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a környező országok burgonyatömtése is elmarad az előző évitől, így például Szlovákia is importra szorul, ezért valószínűsíthető, hogy a nagyobb mennyiségű burgonyát csak távolabbi piacokról lehet majd beszerezni. A magasabb szállítási költségek miatt az importburgonya ára sem lesz számottevően alacsonyabb, de a kínálati pozíció erősítésével hozzájárulhat a piac egyensúlyának megteremtéséhez. A kedvezményes vámmal behozható burgonya importjára a pályázatokat várhatóan január végén, február elején lehet benyújtani az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium engedélyezési főosztályához. Apátsági pincében érik A pápai trappista Ha folytatódik a magyar mezőgazdaság mélyrepülése, rossz világ vár a sajtkedvelő emberekre. A Veszprémtej Rt. pápai sajtüzemének igazgatója, Németh Pál azonban egyelőre még kedvező hírekkel szolgált: naponta 80 ezer liter tejből 72-73 mázsa trappista sajtot gyártanak, amit aztán úgy frissiben átszállítanak Zircre, ott fóliázzák, majd három hétig érlelik az apátságtól bérelt pincében. A jó sajthoz mindenekelőtt jó tej - csíramentes, extra - szükségeltetik. A fent említett mennyiséget a pápai üzemigazgatóság a környékbeli állami gazdaságokból, téeszekből és vállalkozóktól szerzi be, sőt, a kapacitás kihasználásához még vásárol más tejipari vállalatoktól, rt.-ktől is, például a Naszálytól, a Parmalattól, Kaposvárról. Korszerű technológia és 92 ember munkája révén lesz aztán a tejből pápai-zirci trappista, amelynek minőségét az országban az elsők között emlegetik, és vásárlói között van a Csemege Meinl üzlethálózat. Korábban exportálták is a sajtot, az USA-ba, a volt Jugoszláviába, néhány nyugat-európai országba, de jelenleg a belföldi piac igényeit kell kielégíteni, hiszen a tejhiány miatt több cég leállt a sajtgyártással, vagy csökkentette a mennyiséget. Az üzemigazgató maga is kedvelője a sajtoknak, és irigyli a nagy sajtevő nemzetet, a franciákat, akiknél már járt tanulmányúton. Bízik benne, hogy hazánkban is eljő az idő, amikor megnövekszik a kínálat, a választék. A francia példa adott... A pápai polgárok szinte „első kézből” juthatnak a Veszprémtej termékeihez, az üzem mellett három éve működő kis áruházban. A diszkont nemcsak választéka az ország valamennyi tejüzemének áruit kínálja -, hanem árai miatt is nagyon népszerű, hisz 20-30 százalékkal olcsóbban lehet itt vásárolni, mint más üzletekben. eh T. J.