Pannon Napló, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

2 ■ 1995. február 1., szerda Kovács Strasbourgban Kovács László külügyminiszter szerdán Strasbourgba utazik, ahol aláírja az Európa Tanács kisebbségi keret­egyezményét-jelentette be a Külügyminisztérium ked­di sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor szóvivő. Hang­súlyozta: az esemény alkalmával Kovács László megbe­széléseket folytat szlovák és román külügyminiszter kol­légáival is. Tarjáni sortűz Az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűz ügyben a Fővárosi Bíróság Strausz János vezette tanácsa kedden, Orosz Lajos másodrendű és Toldi Ferenc tizenkettedren­­dű vádlottakat emberiség ellen elkövetett bűntettben bű­nösnek találta és őket személyenként öt évi fegyházbün­tetésre, valamint nyolc évi közügyektől való eltiltásra ítélte. A bíró az ítélet indokolásában többek között arra a New York-i egyezményre hivatkozott, amely szerint a békében elkövetett emberiség elleni bűntetteket is bün­tetni kell. Hitelgarancia Együttműködési megállapodást írt alá kedden a Ma­gyar Iparszövetség és a Hitelgarancia Rt. Ennek alapján a jövőben az iparszövetség és tagszövetségei szakmai véleményt nyújtanak a tagjaik által benyújtott garancia­­kérelmekhez és népszerűsítik a Hitelgarancia Rt. tevé­kenységét. A Hitelgarancia Rt. pedig a garanciák odaíté­lésénél figyelembe veszi a szakmai szövetségek ajánlá­sát. Vége az árveszélynek Tovább tart a Túr lassú apadása, így kedden másodfo­kúról, első fokúra mérsékelhette az árvízvédelmi ké­szültséget a folyó mentén a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A levonuló árhullámot kihasználva, hétfőn délután megnyitották a Túr sonkádi zsilipét, melyen ke­resztül kedd reggelig 100 ezer köbméter vizet juttattak a Túr-belvíz csatornába. A több mint 60 kilométer hosszú vízfolyás vadregényes partjainak növény- és állatvilága szinte az utolsó pillanatban kapta az éltető vizet, hiszen az elmúlt évek aszálya miatt már pusztulni kezdett az élővilág. Orgonát avatnak Háromnapos rendezvénysorozat kezdődik szerdán a régi Zeneakadémián. Nyitányaként ünnepélyes keretek között avatják fel az oktatási intézmény új orgonáját. A hangszert a híres drezdai Jehmlich cég készítette-építette a patinás magyar zenei műhely számára. Az orgonaavató ünnepségre Budapestre érkezik Horst Jehmlich, a hang­szergyártó cég igazgatója is. Biennálé a Vigadóban A pesti Vigadóban állítják ki a békéscsabai IX. orszá­gos tervezőgrafikai biennálé anyagát. Az előző biennálé fődíjasainak: Ducki Krisztófnak, Felsmann Tamásnak és Orosz Istvánnak a tárlata február 9-én nyílik és február 26-ig lesz látható a Vigadó Galériában. Osztrák kiállítók Wien 12 rímmel nyílik kiállítás csütörtökön a Fiatal Képzőművészek Stúdiója egyesület és a Berufsverband Bildender Künstler Österreich közös szervezésében Óbudán. Az osztrák alkotók vendégtárlata március 5-éig tekinthető meg a III. kerületi Lajos utca 158. szám alatti kulturális intézményben. Porcelánok harmóniája A hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár Rt. az idén legalább 7 új csempecsaláddal, illetve 3-5 padlóburkoló­családdal jelenik meg a piacon. Miután a szaniter termé­keket és a burkolókat együtt gyártják, lehetőségük van az összehangolt termékfejlesztésre: megteremtik a színek és a formák összhangját, harmóniáját. Új termékeikkel a ha­zai fürdőszoba-kultúrát kívánják fejleszteni. A cég múlt évi árbevétele 3,5 milliárd forint volt, ennek az összegnek mintegy 70 százalékát a belföldi piac adta. Az olaszok pénzt kérnek A kaposvári húskombinát új tulajdonosa, az olasz Pini Hungary 129 millió forint támogatásért nyújtott be pá­lyázatot a Munkaügyi Minisztériumhoz. Ha ezt nem kapják meg, akkor márciusban több mint 300 dolgozó­juktól meg kell válniuk - tájékoztatta az MTI munkatár­sát Böröcz Lajos igazgató. A Somogy Megyei Mun­kaügyi Központ hosszas mérlegelés után döntött a pályá­zat támogatásáról. A munkaügyi tanács ülésén ellenérv­ként elhangzott, hogy a céget jóval áron alul vette meg az új tulajdonos, ezek után további állami támogatást kérni enyhén szólva tisztességtelen. Tarmé Törzsök Pi­roska, a központ vezetője szerint mégis támogatják a húskombinát kérelmét, mert elsősorban a dolgozók ér­dekeit tartják szem előtt. MAGYARORSZÁG Parlament előtt a privatizáció Egész délelőtti mun­kanapját a privatizációs stratégia és törvény megtárgyalásának szen­telte kedden az Or­szággyűlés. Még az ebédszünet is megrövi­dült, és elmaradtak a szokásos sajtótájékozta­tók, hogy minden vezér­szónok a televízió nyil­vánossága előtt mond­hassa el véleményét a törvényjavaslatról. Bé­kesi László pénzügymi­niszter majdnem egy­órás beszédben állt ki a törvényjavaslat legfőbb alapelvei, a privatizáció felgyorsítása, a kész­pénzes bevételek előtér­be helyezése mellett, rögzítve ugyanakkor azt is, hogy a különféle pri­oritások és szempontok között a hatékonyság nö­velése játssza a legfőbb szerepet. A javaslat a pénzügyminiszter szerint lehetővé teszi a privatizá­ció három-négy éven be­lüli befejezését. A szocia­lista és a szabad demok­rata vezérszónokok is tá­mogatóig szóltak a tör­vényjavaslatról, azonban míg Tardos Márton (SZDSZ) szinte teljes egészében változtatás nélkül elfogadhatónak nevezte azt, Karl Imre (MSZP) már több pon­ton is szükséges módo­sításokról szólt. Az ellen­zéki pártok szinte egyhan­gúlag elutasították a kor­mány előterjesztését, s habár annak megvitatá­sától nem zárkóztak el kategorikusan, a későb­bi tárgyalást tartanák cél­szerűnek, hogy egyeztetni lehessen a privatizációs törvényt a modernizációs programmal, illetve a kor­mány gazdaságpolitikai programjával. Folytatás pénteken Kedden öt óra előtt né­hány perccel befejezte munkáját az Országgyűlés. A képviselők utolsó napi­rendi pontként lezárták a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítás ál­talános vitáját. A parlament február 6-án 15 órakor ül össze legközelebb. Kicsivel korábban leszereltek a katonák A tervezettnél 12 nappal korábban, január 31-én leszereltek a sorkatonák a honvédségtől és a határőrségtől. Tikos László ezredes, helyettes szó­vivő az MTI kérdésére emlékeztetett arra a korábbi intézkedésre, amely sze­rint a leszerelési időpont előrehozatala felkészülést jelent a kilenc hónapos sor­katonai szolgálati idő egységes bevo­nulási rendszerének 1996-ra tervezett bevezetésére. Az év során ezt követően április 28-án, július 28-án és október 31- én szerelnek le ismét sorkatonák. A most leszereltek helyére február 15-én és 16-án vonulnak be fiatalok. Mint ismert, tavaly augusztusban már 2000-rel, most februárban pedig újabb csaknem 2000-rel csökken a behívott sorkatonák száma, amely így 17 ezer 500 lesz. (MTI) Alulmaradt-e a BDSZ? Schalkhammer Antal nyilatkozott lapunknak A kívülállóknak úgy tűnik, az erőmű-bánya in­tegráción kívül maradt hat bánya létéért foly­tatott küzdelem a kormány és a bányászszak­szervezet között döntetlennel ért véget. Há­rom bánya egyelőre megmarad. Három, köz­tük két megyénkben, a dudari és a várpalotai bezárásra kerül. Vereségnek tartja-e mindezt Schalkhammer Antal, a bányászszakszer­vezet elnöke? - Már hogy lenne az. Az eredeti kormányhatározat még úgy szólt, hogy 1991 végével minden integráci­ón kívüli szénbányát be kell zárni. Ma viszont már 1995-öt írunk, s a megfele­lő szénvagyonnal rendel­kező bányák, a kiemelt foglalkoztatási problémá­val küszködő térségekben 1999-ig határozott menet­rend alapján adhatják át az energetikai szenet a villa­mos erőműveknek, még­hozzá elfogadható áron, így a putnoki, a feketevöl­gyi, s a lencsehegyi bá­nyák. Mellettük Dudar és Várpalota is még az év vé­géig termelhet.­­ A legutóbb ismertté vált döntés szerint, a két bányától csak áprilisig ve­szik át a szenet.­­ Ez tévedés. Az egyez­tető tárgyalásokon elhang­zott érveléseknek, minde­nekelőtt a felszámolás alatt álló Veszprémi Szén­bányák szakszervezeti tit­kárának, Győr Sándor ha­tározott kiállásának kö­szönhetően Dudar és Vár­palota az év végéig termel­het. A Magyar Villamos Művek Rt.-vel az elmúlt hét végén aláírt szerződés szerint, az eredeti mennyi­ség felett mindegyik bánya még 0,3-0,3 petajoule, azaz 35-35 ezer tonna energetikai szenet adhat az erőműveknek. Ez „fedi” jelenlegi termelőkapacitá­sukat. A bezárási munkák ezt követően, azaz 1996. január elsejével kezdőd­nek meg. A három bánya megmaradása, a másik kettő tevékenységének fél évvel történő meghosszab­bítása mellett a később fel­szabaduló bányászok egy részének munkát is tudunk biztosítani. — Miként? - 1996-tól lehetőség nyílik, hogy a márkushe­­gyi bányában kialakult föld alatti munkaerőhiányt bal­inkai bányászokkal enyhítsék. Természetesen az utóbbiaknak biztosított plusz juttatás, hosszú távú foglalkoztatási szerződés, megfelelő garanciák mel­lett. Az így Bal­inkán vár­hatóan megüresedő két­száz munkahely, a további száz betöltetlen állással biztató kínálatot jelent a Dudaron, Várpalotán munka nélkül maradó föld alatti bányászoknak. Szin­te teljes egészében igényli a bányabezárások miatt felszabaduló létszámot. Még az is előfordulhat, hogy az utóbbi kevés lesz, mivel a bányafelhagyási munkákhoz is kell a bá­nyász. Az is nagyon bizta­tó, hogy a Magyar Villa­mos Művek fejlesztési asztalán, illetve az Orszá­gos Energiagazdálkodási Intézetnél már ott van a so­kak által támogatott, új 150 megawattos, nagyon korszerű fluidtüzelésű szén­erőmű Inotán történő meg­építésének terve. Ez úgy vélem, megfelelő külföldi konstrukcióval támogatva, Balinkának, Ajkának, a térségnek stabil, hosszú tá­von garantált munkalehe­tőséget jelent. a Andrássy Antal Jó hír, mert nem a választóira hallgatott A pénzügyminiszter távozása Az történt meg, ami elkerülhetetlen volt. Számomra már jó egy éve, még az első­ fogalmazványok olvasásakor ki­derült, hogy a Békesi-program és az MSZP tartósan nem férhetnek meg egymással. Pedig akkor még nem volt vár­ható, hogy a választásokon abszolút többséget érnek el és egyedül is ké­pesek lesznek a kormányalakításra. Gondoltam, jó program ez, mert az SZDSZ sem írt volna mást, tehát adva van a koalíciós szövetséges. A győztesnek, de az abszolút többség alatt maradó pártnak is tud­nia kell: a rossz házasság is jobb, mint a magunkra hagyatottság. Erre gyermekkorom falvai megtanítot­tak. Ott ritka volt a válás, mert lehe­tetlen volt egyedül gazdálkodni. Békésit emberileg sajnálom, mert őszintén hitt abban, amit prog­ramként megfogalmazott. Ebben a hitében megerősítették azok, akiket ő egyedül szakértőknek tartott, va­gyis azok, akik már a rendszervál­tást megelőző évtizedekben is be­váltak az államapparátusban. Nem lett volna a miniszter ennyire egyol­dalú, ha felismeri, hogy azok is le­hetnek szakértők, akik az elmúlt évek során meggazdagodtak azál­tal, hogy munkaalkalmat teremtet­tek. Még nagyobb hibát követett el azzal, hogy nem hallgatott a pártjá­ra, a választóira, azokkal szemben is mereven ragaszkodott hitéhez. Nem ismerte fel, hogy egy abszolút többséggel rendelkező szocialista párt első gazdasági emberének nemcsak a nemzetközi és a hazai bankárokra és gazdasági bürokra­tákra kell hallgatnia, hanem a köz­véleményre is. Ez az ország kétszáz éve azért szenved, mert nem azt csinálja a ve­zetés, amit a közvélemény elvár, hanem azt, amit az esetek többségé­ben a vezetés saját érdekének tart, vagy azt, amit a többség érdekében erőszak árán is meg akar valósítani. Békési maga, ha vezérkarának többsége nem is, feltétlenül a máso­dik csoportba, a kivételek közé so­rolható. De tegyük hozzá: a népekre csapást nemcsak azok hoztak, akik az embereket önző céljaik érdeké­ben kihasználták, hanem azok is, akik erőszakkal akarták őket boldo­gítani. Veszélyt látok abban, hogy Bé­kesi korán kibukott. Az általa val­lott politika antiszociális karaktere még nem vált mindenki számára vi­lágossá. A neoliberális gazdaságpo­litika hívei még nélküle is uralhat­ják a gazdasági irányító posztokat. Csak azok sokkal opportunistáb­bak, kevésbé lesznek merevek, te­hát a megkezdett gazdaságpolitika a szocialista párt és a közvélemény nyomásával engedményeket fog tenni, nem lesz olyan merev, de to­vább folytatódik. Márpedig egy hi­bás gazdaságpolitika annál na­gyobb kárt csinál, minél leplezet­tebben működik. Akkor lennék nyugodt, ha az MSZP gazdaságpolitikájában a mun­kanélküliség, a szegénység elleni harc fontosabb lenne annál, hogy mit ír rólunk a nyugati bankvilág sajtója. De nem akarok tudományos fejte­getésbe bonyolódni. Békesi távozása jó hír, mert az ment el, aki a demok­ráciában nem a többségre, nem a vá­lasztókra, hanem a nehéz körülmé­nyek között is jól élő főtisztviselőkre hallgatott. Az MSZP azt a politikusát menesztette, akinek a népszerűsége a legjobban csökkent. Nem a válság, hanem a kibontakozás kezdete az, ha a többségi párt a tagságának és vá­lasztóinak az elvárását követi. Térjünk a teendőinkre, legfájóbb gondjaink megoldására. És nyugtáz­zuk a történteket azzal, hogy leváltot­tak valakit, akinek az volt a meggyő­ződése, hogy ő jobban tudja, mire van szüksége a pártjának és a nép­nek, mint maguk az érintettek. A Kopátsy Sándor

Next