Pannon Napló, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
4 ■ 1995. május 2., kedd Önkormányzati vonal Válaszol: Harsányi Ernő, Várkesző polgármestere Veszprém megye északi határán, a Rába partján, Pápa és Csorna között fekszik Várkesző. Az első írásos emlékek az 1300-as évekből származnak. A keszői várnak komoly védelmi-végvári szerepe volt a török időkben. Ma a faluban alig több mint 200 honpolgárunk él. -Küzd-e a falu a munkanélküliséggel? - Falunkban 8-12 fő kap munkanélküli-támogatást. A felnőttek elsősorban Pápára és környékére járnak dolgozni. Az asszonyok többségének szerencsére munkát biztosít 1987 óta a helyi általános iskola épületében helyet kapott varroda. De emiatt sajnos az iskolásoknak és óvodásoknak Marcaltőre és Egyházaskeszőre kell járniuk. - Mennyi pénzből gazdálkodnak az idén ? - A tartalékokkal együtt 10 millió forintunk van. Ebből adjuk az iskolai-óvodai hozzájárulást. A tavalyi év végén adtuk át az idősek otthonát, ahol napközis rendszerben 24 koros falubélit tudunk ellátni. - Milyen kulturális lehetőségeket biztosít a fiataloknak a kisközség? - Sajnos, a kulturális életet csak a helyi könyvtár és a helyi ifjúsági klub tudja kielégíteni a faluban. Fiataljaink emiatt Pápára és a környező városokba járnak szórakozni. - Mik a terveik a jövőre nézve? - Szeretnénk, ha a faluban lenne postahivatal, hiszen a közel száz nyugdíjasunknak a szomszédos településekre kell átjárni egy ajánlott levélért, küldeményért. A jövőtől egyébként nem várunk sokat, hiszen az elmúlt időszakhoz képest a mostani finanszírozási rendszer nem a kistelepüléseket támogatja. Félek, hogy az elnéptelenedett települések sorsára jutunk. A Kisdi Máté Szemétlerakás, víminőség, egészségügy Gondok Balatonalmádiban A pénteken tartott balatonalmádi testületi ülés után dr. Farkas Miklós, az egészségügyi, népjóléti és környezetvédelmi bizottság elnöke kijelentette: az ország száz sebből vérzik az egészségügyi megszorító intézkedések miatt, de Almádiban egyelőre kielégítő az orvosi ellátás. Továbbá katasztrofális gondnak nevezte a Balaton vízminőségének szinten tartását, illetve javítását, valamint a szemétlerakás kérdését is. A vörösberényi temetőben ismét elképesztő mennyiségű szemét gyűlt össze. Dr. Farkas Miklós elmondta, sokszor teherautókkal szállítják a kegyeleti helyre a nem kívánt hulladékot. Emiatt az önkormányzat konfliktushelyzetbe került a lakossággal is. Mint köztudott, a Balaton vize a még elfogadható kategórián belül a legrosszabb minősítést kapta. Nagy erőfeszítéssel próbálják javítani a víz minőségét, de - mint ahogyan lapunk arról értesült - idén sem oldották meg a nádvágást. Az egészségügyi megszorító intézkedések egyelőre Balatonalmádit súlyosan nem érintik. Ahogyan azt az egészségügyi bizottság elnöke elmondta, a háziorvosok vállalkozásban végzik munkájukat és a szakrendelések működése is kielégítő. Mint ismeretes, a legújabb hírek szerint a fogászoknál is elbocsátások várhatók. A Népjóléti Minisztérium azt tervezi: 1996-ra a szakorvosok harmada marad csak közalkalmazott. Dr. Farkas Miklós úgy véli, Balatonalmádiban ennek ellenére nem csökken a közalkalmazott fogorovosok száma. Ha mégis, akkor azok magánpraxisba kényszerülnek, így gyakorlatilag a szakellátás 90 százaléka fizető lesz. Elképzelése szerint azonban ez hasonló lesz a háziorvosok helyzetével, miszerint az önkormányzat biztosítja majd az alapvető felszerelést és rendelőt. aVági- Idősek napja Vörösberényben Immár harmincadik éve ren- Kék madár című színdarabot, ami a megjelent nyugdíjasokat. Különbözte meg a vörösberényi vörös maga eredetiségével és a gyermekek egy-egy virágcsokorral lepték meg a kereszt az idősek napját. A közel kiemelkedő tehetségével nagy sikert legidősebb polgárokat. 150 nyugdíjas végighallgatta dr. avatott. Ezután házi készítésű ételeket Tóth József, a vöröskereszt elnö- Dr. Kerényi László, Balatonalma- szolgáltak fel, majd Vörösberénykének nyitóbeszédét. Majd a hedi polgármestere megköszönte a ta őszülő hajú lakosai közösen énekelt ki általános iskola Kenderkócsulóknak s felkészítő tanáraiknak tek, beszélgettek, színjátszó csoportja adta elő a munkájukat, majd köszöntötte a V. B. Zsúfolásig megtelt pénteken a nemrég felújított és megszépült Somogyi József Galéria díszterme a Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig című kötet megjelenése alkalmából megrendezett történészkonferenciára, ahol a neves előadók - Engel Pál, Kristó Gyula, Solymosi László, Granasztói György, Valter Ilona, Ge- Pápán csényi Lajos, Pálffy Géza - Pápa (város) és környéke régmúltjával, kialakulásával kapcsolatos kutatásaik, ismereteik summázatát mondták el. A rendező önkormányzat nevében dr. Kovács Zoltán polgármester, a Pápa-monográfia szerkesztőbizottsága nevében pedig dr. Hermann István könyvtárigazgató, tanácsnok az oktatási, kulturális és vallási bizottság elnöke mondott köszöntő szavakat. A tudományos konferencián április 29-én Heckenast Gusztáv, Dominkovics Péter, Resch Imre, Fatuska János, S. Laczkovics Emőke, Knézy Judit, Lukács László és Csepregi Zoltán tartott előadást. Figyelemfelkeltésül: Kristó Gyula is említette előadásában, hogy Pápa neve egy XI. századi oklevélben, a zselicszentjakabi alapító oklevélben (1061) már olvasható. Ám ez még nem bizonyított - tudtuk meg, hiszen a kora középkorban több alkalommal is említenek oklevelek (1061, 1193, 1214, 1225) „Pápa” nevet, s volt Pápa név (település, esetleg személynév) Somogy megye területén is. Ami azonban bizonyított - emelte ki előadásában Solymosi László -, hogy az 1214-es oklevél már minden kétséget kizáróan említi a mai Pápa város nevét... A Pápai Nyomda Kft. által kiadott kötetet a két nap alatt kedvezményesen, 500 forintért lehetett megvásárolni. & Rátz Ottó Mint a mesében? Egyszer volt, hol nem volt... kezdődik minden mese. Ismerjük jól. Azt is, amelyik a gömböcről szól, amikor egy nagy pukkanás a vége. Valami ilyen kezdődött a hazai bankéletben. Szaporodnak a bankok. Vannak kicsik, közepesek és vannak a nagyok. Ám a kicsik is mind nagyoknak akarnak látszani! Gomba módjára szaporodnak a fiókok, közben a kordé elkerüli a szamarat. Ugyanis erejükön felül vállalkoznak. Halmozódnak a kétes kintlévőségek, súlyos százmilliókkal szanál az állam, és kezdődik minden elölről. Miért? Mert ha valakit az átlagkeresetek kétszereséért a pult mögé ültetnek, még nem lesz bankár, csak egy idő múlva. És mi honnan tudjuk, hogy a csillogó-villogó bankhelyiségben a jól fésült urak és hölgyek csak tanulják a szakmát? Majd megtudjuk, ha jön a nagy pukkanás! Mi pedig szaladunk a pénzünk után, mint a mesében? L. T. MEGYEI KÖRKÉP Nők Kenesén és Akarattyán Takarítási nap a Balatonért A község újra megmozdult aktív hölgyek kezdeményezésére, megalakult március végén a Nők a Balatonért egyesülete. Jelenleg 17-18 fővel működnek, de ez a szám folyamatosan emelkedik. Az egyesület vezetője, Kuti Csabáné tájékoztatást adott kezdeményezésükről, amely április 29-én zajlott. A helyi csoport takarítási napot szervezett. Céljuk a környezet szebbé tétele. Falragaszokon a helyi újságban és a helyi tévében toborozták a résztvevőket megmozdulásukhoz. Előzőleg a közintézményekbe, például a postára kis ládát helyeztek el, amelybe mindenki belehelyezhette a javaslatait. A vezető azt is elmondta, hogy az önkormányzat zsákokkal, míg a vállalkozók más módon segítettek. A Flóra Rt. egész nap ingyen szállította el két kocsijával a helyszínről az összegyűjtött szemetet. A községet járva fiatalok és idősek egyaránt kivették a részüket a munkából. Akarattyán hat helyen dolgoztak, főleg a nyugdíjasok és a gyerekek, a Napfény ABC-nél, a Bezerédy strandnál, a parti sétányon, a honvédüdülőnél és környékén, az Árpád úton és az Állomás téren. Kenesén a község fontosabb részein, például a temetőkben, ahol a faluvédők és a nyugdíjasklub tagjai szorgoskodtak. Munka közben Jordovics Sándor, a Faluvédők tagja az időmarta I. világháborús katonasír keresztjére mutatva megállapította, hogy illene egy újat állítani. S már kész is az új felvállalás részükről. 16 Varga Ákos Már 1061-től említik Pápa nevét? TörténészkonferenciaHarminc éve (zárva Mégis az idegenforgalomban reménykednek a falubeliek (Folytatás az 1. oldalról.) - Mi nem tilthatjuk meg az erre járóknak, hogy felmenjenek a várba - tárja szét karját Szalai Ferenc polgármester. Honnan tudnák, hogy tulajdonképpen tilos odamenni, mielőtt felkerekednek az ország másik végéből vagy a határon túlról. Megmondom őszintén: mi is a várra, az idegenforgalomra alapozzuk település jövőjét. Nem minden falunak adatik meg az országban, hogy vára legyen. Mi szeretnénk a szépsége mellett a hasznát is látni. Eddig ott semmiféle rendezvényt nem tarthattunk, de megkérjük a műemlékvédelmiseket, jelöljenek ki a várban egy területet, a várudvart, ahol mégiscsak csinálhatunk valamit. A polgármesternek egyéb ötlete is akadna: a teleházprogram keretében informatikai irodát szeretne nyitni az egy éve üresen álló iskolaépületben (három egymáshoz közeli falu, Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop és Csesznek tavaly épített korszerű iskolát a Csesznektől egy kilométerre fekvő Bakonyszentkirályon). Ugyanis a falu infrastruktúrája nem mondható huszadik század véginek, a Bakonytelből ki tudja, mi lesz. A polgármester és a képviselők úgy vélik, sokat segítene, ha ebben a teleházban a polgárok telefonhoz, telefaxhoz, fénymásolóhoz, számítógéphez jutnának, az információs irodából tervezhetnék-szervezhetnék az idegenforgalmat, nyilvántartanák a kiadó szobákat, az érkező csoportokat. Nyaranta egyelőre a volt kőbányában van némi élet, amit egy vállalkozó vásárolt meg, és rockkoncerteket rendez ott. A falunak is jut valami, jó is, rossz is, ha koncertre jönnek a fiatalok - mosolyog a polgármester. - De hát ez van. A langyos tavaszi szélben, ragyogó napsütésben Csesznek utcáin csak idős embereket látni. Többen bevásárolnak. Kukoda Ferencné is tele szatyorral lép ki az élelmiszerbolt ajtaján: - Itt születtem, máshova mentem férjhez, de aztán visszaköltöztünk, amit nagyon megbántam, mert a férjem cipész, a faluban pedig sohasem dolgozhatott a saját szakmájában - meséli a nyugdíjas néni. - De dolog az