Pannon Napló, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

4 ■ 1995. május 2., kedd Önkormányzati vonal Válaszol: Harsányi Ernő, Várkesző polgármestere Veszprém megye északi határán, a Rába partján, Pápa és Csorna között fek­szik Várkesző. Az első írá­sos emlékek az 1300-as évekből származnak. A keszői várnak komoly vé­delmi-végvári szerepe volt a török időkben. Ma a falu­ban alig több mint 200 honpolgárunk él. -Küzd-e a falu a munkanélküliséggel? - Falunkban 8-12 fő kap munkanélküli-támo­gatást. A felnőttek elsősorban Pápára és környé­kére járnak dolgozni. Az asszonyok többségének szerencsére munkát biztosít 1987 óta a helyi álta­lános iskola épületében helyet kapott varroda. De emiatt sajnos az iskolásoknak és óvodásoknak Marcaltőre és Egyházaskeszőre kell járniuk. - Mennyi pénzből gazdálkodnak az idén ? - A tartalékokkal együtt 10 millió forintunk van. Ebből adjuk az iskolai-óvodai hozzájárulást. A tavalyi év végén adtuk át az idősek otthonát, ahol napközis rendszerben 24 koros falubélit tu­dunk ellátni. - Milyen kulturális lehetőségeket biztosít a fia­taloknak a kisközség? - Sajnos, a kulturális életet csak a helyi könyv­tár és a helyi ifjúsági klub tudja kielégíteni a falu­ban. Fiataljaink emiatt Pápára és a környező váro­sokba járnak szórakozni. - Mik a terveik a jövőre nézve? - Szeretnénk, ha a faluban lenne postahivatal, hiszen a közel száz nyugdíjasunknak a szom­szédos településekre kell átjárni egy ajánlott levé­lért, küldeményért. A jövőtől egyébként nem vá­runk sokat, hiszen az elmúlt időszakhoz képest a mostani finanszírozási rendszer nem a kistelepü­léseket támogatja. Félek, hogy az elnéptelenedett települések sorsára jutunk. A Kisdi Máté Szemétlerakás, víminőség, egészségügy Gondok Balatonalmádiban A pénteken tartott balatonalmádi testü­leti ülés után dr. Farkas Miklós, az egészségügyi, népjóléti és környezet­­védelmi bizottság elnöke kijelentette: az ország száz sebből vérzik az egész­ségügyi megszorító intézkedések mi­att, de Almádiban egyelőre kielégítő az orvosi ellátás. Továbbá katasztrofális gondnak nevezte a Balaton vízminősé­gének szinten tartását, illetve javítását, valamint a szemétlerakás kérdését is. A vörösberényi temető­ben ismét elképesztő mennyiségű szemét gyűlt össze. Dr. Farkas Miklós el­mondta, sokszor teherau­tókkal szállítják a kegyeleti helyre a nem kívánt hulla­dékot. Emiatt az önkor­mányzat konfliktushelyzet­be került a lakossággal is. Mint köztudott, a Bala­ton vize a még elfogadható kategórián belül a leg­rosszabb minősítést kapta. Nagy erőfeszítéssel pró­bálják javítani a víz minő­ségét, de - mint ahogyan lapunk arról értesült - idén sem oldották meg a nádvá­gást. Az egészségügyi meg­szorító intézkedések egye­lőre Balatonalmádit súlyo­san nem érintik. Ahogyan azt az egészségügyi bizott­ság elnöke elmondta, a há­ziorvosok vállalkozásban végzik munkájukat és a szakrendelések működé­se is kielégítő. Mint isme­retes, a legújabb hírek szerint a fogászoknál is elbocsátások várhatók. A Népjóléti Minisztérium azt tervezi: 1996-ra a szak­orvosok harmada marad csak közalkalmazott. Dr. Farkas Miklós úgy véli, Balatonalmádiban ennek ellenére nem csökken a közalkalmazott fogorovo­­sok száma. Ha mégis, ak­kor azok magánpraxisba kényszerülnek, így gya­korlatilag a szakellátás 90 százaléka fizető lesz. El­képzelése szerint azonban ez hasonló lesz a háziorvo­sok helyzetével, miszerint az önkormányzat biztosí­tja majd az alapvető fel­szerelést és rendelőt. a­­Vági- Idősek napja Vörösberényben Immár harmincadik éve ren- Kék madár című színdarabot, ami a megjelent nyugdíjasokat. Külön­bözte meg a vörösberényi vörös­ maga eredetiségével és a gyermekek egy-egy virágcsokorral lepték meg a kereszt az idősek napját. A közel kiemelkedő tehetségével nagy sikert legidősebb polgárokat. 150 nyugdíjas végighallgatta dr. avatott. Ezután házi készítésű ételeket Tóth József, a vöröskereszt elnö- Dr. Kerényi László, Balatonalma- szolgáltak fel, majd Vörösberény­kének nyitóbeszédét. Majd a he­­di polgármestere megköszönte a ta­ őszülő hajú lakosai közösen énekel­­t ki általános iskola Kenderkóc­sulóknak s felkészítő tanáraiknak tek, beszélgettek, színjátszó csoportja adta elő a munkájukat, majd köszöntötte a V. B. Zsúfolásig megtelt pén­teken a nemrég felújított és megszépült Somogyi Jó­zsef Galéria díszterme a Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetek­től 1970-ig című kötet megjelenése alkalmából megrendezett történész­konferenciára, ahol a ne­ves előadók - Engel Pál, Kristó Gyula, Solymosi László, Granasztói György, Valter Ilona, Ge- Pápán­ csényi Lajos, Pálffy Géza - Pápa (város) és környéke régmúltjával, kialakulásá­val kapcsolatos kutatásaik, ismereteik summázatát mondták el. A rendező önkormány­zat nevében dr. Kovács Zoltán polgármester, a Pá­pa-monográfia szerkesztő­­bizottsága nevében pedig dr. Hermann István könyvtárigazgató, tanács­nok az oktatási, kulturális és vallási bizottság elnöke mondott köszöntő szava­kat. A tudományos konfe­rencián április 29-én Hec­­kenast Gusztáv, Dominko­­vics Péter, Resch Imre, Fatuska János, S. Laczko­­vics Emőke, Knézy Judit, Lukács László és Csepregi Zoltán tartott előadást. Figyelemfelkeltésül: Kristó Gyula is említette előadásában, hogy Pápa neve egy XI. századi okle­vélben, a zselicszentjakabi alapító oklevélben (1061) már olvasható. Ám ez még nem bizonyított - tudtuk meg, hiszen a kora közép­korban több alkalommal is említenek oklevelek (1061, 1193, 1214, 1225) „Pápa” nevet, s volt Pápa név (település, esetleg sze­mélynév) Somogy megye területén is. Ami azonban bizo­nyított - emelte ki előadá­sában Solymosi László -, hogy az 1214-es oklevél már minden kétséget kizá­róan említi a mai Pápa vá­ros nevét... A Pápai Nyomda Kft. által kiadott kötetet a két nap alatt kedvezménye­sen, 500 forintért lehetett megvásárolni. & Rátz Ottó Mint a mesében? Egyszer volt, hol nem volt... kezdődik minden mese. Ismerjük jól. Azt is, amelyik a gömböcről szól, amikor egy nagy pukkanás a vége. Valami ilyen kezdődött a hazai bankéletben. Szapo­rodnak a bankok. Vannak kicsik, közepesek és vannak a nagyok. Ám a kicsik is mind nagyoknak akarnak látszani! Gomba módjára szaporodnak a fiókok, közben a kordé elkerüli a szamarat. Ugyanis erejükön felül vállalkoz­nak. Halmozódnak a kétes kintlévőségek, súlyos százmil­liókkal szanál az állam, és kezdődik minden elölről. Mi­ért? Mert ha valakit az átlagkeresetek kétszereséért a pult mögé ültetnek, még nem lesz bankár, csak egy idő múlva. És mi honnan tudjuk, hogy a csillogó-villogó bankhe­lyiségben a jól fésült urak és hölgyek csak tanulják a szakmát? Majd megtud­juk, ha jön a nagy pukka­nás! Mi pedig szaladunk a pénzünk után, mint a me­sében? L. T. MEGYEI KÖRKÉP Nők Kenesén és Akarattyán Takarítási nap a Balatonért A község újra megmozdult aktív hölgyek kezdeményezésére, megalakult március végén a Nők a Balatonért egyesülete. Je­lenleg 17-18 fővel működnek, de ez a szám folyamatosan emelkedik. Az egye­sület vezetője, Kuti Csabáné tájékoz­tatást adott kezdeményezésükről, amely április 29-én zajlott. A helyi csoport takarítá­si napot szervezett. Céljuk a környezet szebbé tétele. Falragaszokon a helyi új­ságban és a helyi tévében toborozták a résztvevőket megmozdulásukhoz. Elő­zőleg a közintézményekbe, például a postára kis ládát helyeztek el, amelybe mindenki belehelyezhette a javaslatait. A vezető azt is elmond­ta, hogy az önkormányzat zsákokkal, míg a vállal­kozók más módon segí­tettek. A Flóra Rt. egész nap ingyen szállította el két kocsijával a helyszín­ről az összegyűjtött sze­metet. A községet járva fiata­lok és idősek egyaránt ki­vették a részüket a mun­kából. Akarattyán hat he­lyen dolgoztak, főleg a nyugdíjasok és a gyere­kek, a Napfény ABC-nél, a Bezerédy strandnál, a parti sétányon, a honvéd­üdülőnél és környékén, az Árpád úton és az Állo­más téren. Kenesén a község fontosabb része­in, például a temetőkben, ahol a faluvédők és a nyugdíjasklub tagjai szor­goskodtak. Munka közben Jordo­­vics Sándor, a Faluvédők tagja az időmarta I. világ­­háborús katonasír kereszt­jére mutatva megállapítot­ta, hogy illene egy újat ál­lítani. S már kész is az új felvállalás részükről. 16 Varga Ákos Már 1061-től említik Pápa nevét? TörténészkonferenciaHarminc éve (z­árva Mégis az idegenforgalomban reménykednek a falubeliek (Folytatás az 1. oldalról.) - Mi nem tilthatjuk meg az erre járóknak, hogy fel­menjenek a várba - tárja szét karját Szalai Ferenc pol­gármester. Honnan tudnák, hogy tulajdonképpen tilos odamenni, mielőtt felkerekednek az ország másik végé­ből vagy a határon túlról. Megmondom őszintén: mi is a várra, az idegenforgalomra alapozzuk település jövő­jét. Nem minden falunak adatik meg az országban, hogy vára legyen. Mi szeretnénk a szépsége mellett a hasznát is látni. Eddig ott semmiféle rendezvényt nem tarthat­tunk, de megkérjük a műemlékvédelmiseket, jelöljenek ki a várban egy területet, a várudvart, ahol mégiscsak csinálhatunk valamit. A polgármesternek egyéb ötlete is akadna: a teleház­­program keretében informatikai irodát szeretne nyitni az egy éve üresen álló iskolaépületben (három egymás­hoz közeli falu, Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop és Csesznek tavaly épített korszerű iskolát a Csesznektől egy kilométerre fekvő Bakonyszentkirályon). Ugyanis a falu infrastruktúrája nem mondható huszadik század véginek, a Bakonytelből ki tudja, mi lesz. A polgármes­ter és a képviselők úgy vélik, sokat segítene, ha ebben a teleházban a polgárok telefonhoz, telefaxhoz, fénymá­solóhoz, számítógéphez jutnának, az információs irodá­ból tervezhetnék-szervezhetnék az idegenforgalmat, nyilvántartanák a kiadó szobákat, az érkező csoporto­kat. Nyaranta egyelőre a volt kőbányában van némi élet, amit egy vállalkozó vásárolt meg, és rockkoncerteket rendez ott.­­ A falunak is jut valami, jó is, rossz is, ha koncertre jönnek a fiatalok - mosolyog a polgármester. - De hát ez van. A langyos tavaszi szélben, ragyogó napsütésben Csesznek utcáin csak idős embereket látni. Többen be­vásárolnak. Kukoda Ferencné is tele szatyorral lép ki az élelmiszerbolt ajtaján: - Itt születtem, máshova mentem férjhez, de aztán visszaköltöztünk, amit nagyon megbántam, mert a fér­jem cipész, a faluban pedig sohasem dolgozhatott a saját szakmájában - meséli a nyugdíjas néni. - De dolog az

Next