Pannonhalmi Szemle 1930
Könyvismertetések - Sartorius: Die Felderrnkunst des Lebens. Dr. Hegyi Damján
amelyek sajátosan női feladatok és problémák az állam életében. Okos, tanulságos fejtegetéseket találunk e könyvben korszerű kérdésekről, amelyek nemcsak Németországban aktuálisak, hanem nálunk is; beszélgetések, naplótöredékek, levelek formájában beszélik meg művelt és meggyőződéses női apostolok a katolikus nő állampolgári kötelességeit és mutatnak rá a megvalósítandó célra, hogy a nép és az államhatalom Isten rendelése szerint alkossa meg a közjó biztosítását célzó törvényeket. Dr. Bánhegyi Jób: Nevelés. Dr. R. Allers: Das werden der Sittlichen Person. Wesen u. Erziehung des Charakters. Herder, Freiburg i. Br. 1929. VIII+316 1. Allers a pszichiátria magántanára a bécsi egyetemen, orvos, tehát úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból bőséges alkalma volt beletekinteni az emberi lélek kiaknázhatatlan rejtelmeibe, a szilárd alapokon kijegecesedett erkölcsi személy, az igaz jellem pótolhatatlan értékeibe, a helytelenül alakult erkölcsi személy, a ferde irányban elhajlott vagy nádszálként ingadozó jellem szomorú következményeibe. A modern tapasztalati, egyedi lélektan teljes fegyverzetével lép fel, de ismeri az antik és skolasztikus bölcselet örökértékű megállapításait is, nagy szorgalommal áttanulmányozta a neveléstannak különösen a karaterológiával foglalkozó irodalmát, a teológiában is megfelelően jártas, úgy, hogy sokoldalú, de nem a felszínen mozgó tudásával és tapasztalataival szinte predesztinálva van az erkölcsi személy, a jellem helyes irányú kialakításának kérdésében alaposat, sok megszívlelésre méltót mondani. Világnézete a teljesen tiszta, évezredek viharait megálló katolikus világnézet; meggyőződése szerint csak ezen a világnézeten épülhet fel a minden tekintetben igazán nagy jellem. Elméleti megalapozásokkal, kitérésekkel nem akar sokat foglakozni, inkább gyakorlati célokat követ. A jellemet nem azonosítja a személlyel, inkább alaki mozzanatként, szabályként, az emberi cselekvéseket egyeségesen irányító életelvként fogja fel, amely — bármennyire kikristályosodott is — mégis változhatik, átalakulhat. A jellem nem téveszthető össze az ösztönösséggel, annak nem leszűrődése, lecsapódása. A jellem kialakításában az emberi akarat szabadsága hatalmas szerepet játszik. Nagyon értékes, amit a jellem kialakulásának feltételeiről, a gyermekded jellemekről és nevelési nehézségekről, a jellem irányára döntő befolyást gyakorló eszményekről és példákról, a női jellemre alakító erővel ható külső körülményekről mond. A ferde utakra tévedt, neurotikus jellemekre is szentel néhány megszívlelésre ösztönző sort. Az orvos szerepét a jellem kialakítására vonatkozóan abban látja, hogy a lelkipásztorral karöltve működik és összekötő kapocsnak tekinti magát a természetfeletti felé: a kegyelem útegyengetőjének lenni az orvos legfőbb dicsősége és legelőkelőbb feladata. Az ifjúság jellemének kialakításával foglalkozók bizonyára nagy haszonnal és örömmel tanulnak belőle. Dr. Hegyi Dámján, J, Sartoríus: Die Feldherrnkunst des Lebens. Eine Willensschule. 3. geänderte Auflage. Ferd. Schöningh, Paderborn. 1929. VI+215. 1. Az ifjúság számára írt könyv. Olyan friss, üde, mint a lüktető ifjú élet, amelynek irányítására, vezetésére vállalkozik. Nincs benne semmi sem a lassan és tapogatódzva haladó bölcseleti megalapozás szárazságából. Jeles