Pannonhalmi Szemle 1930
Könyvismertetések - Láng Nándor: A debreceni Szt. Anna templom. Dr. Mihályi Ernő
vallási viszonyokba s a török előretörése miatt Nyugatnak is mennyit kell foglalkoznia velünk a közös veszély elhárítása miatt, így aztán sok értékes külföldi elbeszélő kútfő szól rólunk, amelyek nélkül e kor magyar történetét megírni nem lehet. Ezeket szedi össze nagy gonddal Áldásy, pontosan jelezve kiadásukat, esetleges fordításukat, könyvészeti adataikat. Bartoniek Emma is rendkívül nagy szolgálatot tett a történettudomány művelőinek, a középiskolai tanároknak, egyetemi hallgatóknak, mikor hangyaszorgalommal az egész magyar történet forráskiadványait összeállította s ezzel a magyar történet új szintetikus feldolgozásának s a jövő tervszerű részletkutatásnak útját egyengeti. 3019 szám alatt még ennél is több munkát ölel fel ez a nagyértékű, minden történelemmel foglalkozónak nélkülözhetetlen segédkönyv Domanovszky Sándor: József nádor iratai. II. k. 1805—1807. Budapest. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. 1929. 888. Legújabbkori történetírásunknak régen érzett hiánya a kormányzás és közigazgatás története. Eddig főleg az országgyűlések és politikai irodalom története foglalkoztatta tudósainkat. Ezen a hiányon segít a Magyar Történelmi Társulat, mikor hozzáfog a nádorok iratainak kiadásához. Egymást érik Mályusz Elemér és Domanovszky Sándor mintaszerű kútfőkiadványai Sándor Lipót főherceg nádorról és József nádorról. Domanovszky hatalmas köteteiből egyre erősebben domborodik ki József nádor, a nagy reálpolitikus alakja. Mikor 1803-ban teljhatalmat kap, több, az ország önállóságáért és a nemzeti irányzat erősítéséért harcoló magyar főurat vesz maga mellé tanácsadóul. Amilyen jó hatást tesz ez az országban, annyi gyanúsítást von fejére Bécs felől. A magyar alkotmányos jogok védelmében mindig határozottnak mutatkozik. Nagy érdeklődéssel várjuk Domanovszky mesteri tollából e kiadványok gyümölcseképen József nádor készülő életrajzát. Dr. Holub Józsefi Zala megye története a középkorban. Kiadja Zala megye közönsége. 1929. 483 l. Dunántúl Egyetemi nyomdája, Pécs, Holub műve messze kiemelkedik az eddigi helytörténeti művek keretei közül. Adja a középkori megyei és egyházi közigazgatás struktúrájának kialakulását általában s benne Zala vármegyének sokszor minden sablontól elütő, egyéni struktúráját. Gazdag okleveles anyagát olyan fölényes biztossággal kezeli, olyan világos, logikus, szépnyelvű feldolgozásban tárja fel, hogy Zala vármegyének valóban érdemes volt 60 évig várnia monográfiájának elkészültére. A Pesthy,Fraknói, Tagányi, Mályusz-féle monográfiatervezeteken keresztül jut el a terület történetének a megírásához s ezzel mintája lesz minden modern megyetörténetírásnak, amelyet egy lökéssel kiemel a milleniumi gyorsmunkák nivótlanságából. Erőt és kitartást kívánunk a községek és jelentősebb családok történetét, valamint a település-, birtok- és gazdaságtörténetet magában foglaló s óriási munkát igénylő további három kötet megírásához. Láng Nándor: A debreceni Szt. Anna templom. Debrecen, 1930, Tisza István-Tudományegyetemi nyomda, 161, Láng Nándor melegen érző lélekkel s a barokk szépségeket megéreztetni tudó hajlékony stílusban elemzi a debreceni Szt Anna templomot, az