Pannonhalmi Szemle 1930

Könyvismertetések - Láng Nándor: A debreceni Szt. Anna templom. Dr. Mihályi Ernő

vallási viszonyokba s a török előretörése miatt Nyugatnak is mennyit kell foglalkoznia velünk a közös veszély elhárítása miatt, így aztán sok értékes külföldi elbeszélő kútfő szól rólunk, amelyek nélkül e kor magyar történe­tét megírni nem lehet. Ezeket szedi össze nagy gonddal Áldásy, pontosan jelezve kiadásukat, esetleges fordításukat, könyvészeti adataikat. Bartoniek Emma is rendkívül nagy szolgálatot tett a történettudomány művelőinek, a középiskolai tanároknak, egyetemi hallgatóknak, mikor hangya­szorgalommal az egész magyar történet forráskiadványait összeállította s ezzel a magyar történet új szintetikus feldolgozásának s a jövő tervszerű részletkutatásnak útját egyengeti. 3019 szám alatt még ennél is több munkát ölel fel ez a nagyértékű, minden történelemmel foglalkozónak nélkülözhetet­len segédkönyv Domanovszky Sándor: József nádor iratai. II. k. 1805—1807. Budapest. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. 1929. 888­­. Legújabbkori történetírásunknak régen érzett hiánya a kormányzás és közigazgatás története. Eddig főleg az országgyűlések és politikai irodalom története foglalkoztatta tudósainkat. Ezen a hiányon segít a Magyar Tör­ténelmi Társulat, mikor hozzáfog a nádorok iratainak kiadásához. Egymást érik Mályusz Elemér és Domanovszky Sándor mintaszerű kútfőkiadványai Sándor Lipót főherceg nádorról és József nádorról. Domanovszky hatalmas köteteiből egyre erősebben domborodik ki József nádor, a nagy reálpolitikus alakja. Mikor 1803-ban teljhatalmat kap, több, az ország önállóságáért és a nemzeti irányzat erősítéséért harcoló magyar főurat vesz maga mellé tanácsadóul. Amilyen jó hatást tesz ez az országban, annyi gyanúsítást von fejére Bécs felől. A magyar alkotmányos jogok védelmében mindig határo­zottnak mutatkozik. Nagy érdeklődéssel várjuk Domanovszky mesteri tollá­ból e kiadványok gyümölcseképen József nádor készülő életrajzát. Dr. Holub Józsefi Zala megye története a középkorban. Kiadja Zala megye közönsége. 1929. 483 l. Dunántúl Egyetemi nyomdája, Pécs, Holub műve messze kiemelkedik az eddigi helytörténeti művek keretei közül. Adja a középkori megyei és egyházi közigazgatás struktúrájának kialakulását általában s benne Zala vármegyének sokszor minden sablon­tól elütő, egyéni struktúráját. Gazdag okleveles anyagát olyan fölényes biztossággal kezeli, olyan világos, logikus, szépnyelvű feldolgozásban tárja fel, hogy Zala vármegyének valóban érdemes volt 60 évig várnia monográ­fiájának elkészültére. A Pesthy,Fraknói, Tagányi, Mályusz-féle monográ­fiatervezeteken keresztül jut el a terület történetének a megírásához s ez­zel mintája lesz minden modern megyetörténetírásnak, amelyet egy lökés­sel kiemel a milleniumi gyorsmunkák nivótlanságából. Erőt és kitartást kí­vánunk a községek és jelentősebb családok történetét, valamint a település-, birtok- és gazdaságtörténetet magában foglaló s óriási munkát igénylő to­vábbi három kötet megírásához. Láng Nándor: A debreceni Szt. Anna templom. Debrecen, 1930, Tisza István-Tudományegyetemi nyomda, 16­1, Láng Nándor melegen érző lélekkel s a barokk szépségeket megérez­tetni tudó hajlékony stílusban elemzi a debreceni Szt Anna templomot, az

Next