Pannonhalmi Szemle 1930
Könyvismertetések - Mohl Adolf: Lövő története. Mihályi Ernő
olasz Carlone Ker. János alkotását, mely Csáky Imre gróf váradi püspökbibornok mecénási lelkületét dicséri. Waelder Gyula kívülről 1927-ben újította meg, belseje most várja a megérdemelt megújhodást. Mohi Adolf: Lövő története. Győr, 1930. 2. kiadás Á. 10 P. A modern falutörténetírás elveit Mályusz Elemér fejtette ki legutóbb a Magyar Szemle 1929. júniusi számában. Nem elégszik meg az oklevelek elszórt, száraz adatainak összegyűjtésével, kezdetleges krónikázással, vagy a községben lefolyt harcok, árvizek, tűzvészek, szűk és bő esztendők naiv, érzelmes leírásával, hanem kívánja az évszázadokon keresztül folyó nehéz, építő munkának a megéreztetését, a falu gazdasági és társadalmi fejlődésének rajzát. Könyvünk szerzőjét egész lelki adottsága alkalmassá teszi szülőfaluja új szellemű történetének megírására. A szülőföld, a nép szeretete, hosszú lelkipásztori tevékenységében szerzett életismerete, gyakorlati érzéke s e mellett állandó történeti érdeklődése és kutatásai azt eredményezték, hogy az 1802-ben megjelent első kiadás 1930-ra 244 oldalas könyvvé érett, melyben az esteledés felé közeledő szerző — micsoda gyönyörű naplemente, 80 felé járni s egyre izmosodó, fiatalos erővel dolgozni — a helytörténetírás modern alapelvein állva, nemcsak hogy megszólaltatja az ásatások és oklevelek adatait, hanem bepillantást enged a község lelkébe, gazdasági és társadalmi életébe is s ezzel a lendületnek induló falutörténetírás részére egyelőre a legjobb mintát szolgáltatja. Azért mondom, hogy egyelőre, mert inkább jó történeti keresztmetszeteket, korrajzokat kapunk benne, mint hosszúsági metszeteket, vagyis fejlődéstörténetet. •— Tatay János plébános könyvtárának ismertetése (1929) jó alkalom lett volna a reformkori művelt vidéki pap lelkének megrajzolására. — Bárcsak sok követője akadna Mohi Adolfnak a történetírás iránt mindig nagy vonzalommal viselkedő papság körében. Dr. P. Boros Fortunát: Az első erdélyi törvénykönyv és a katolicizmus, Cluj—Kolozsvár: Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részvénytársaság, 1930. 42 . Az alig egy éves erdélyi kat. Akadémia nagyszerűen teljesíti feladatát. Egymás után jelennek meg kiadványai Dr. György Lajos főtitkár kiváló szerkesztésében. Dr. Boros Fortunát, az erdélyi ferencesek történetírója székfoglalójában (I. osztály, 3. szám), az erdélyi katolicizmus mai küzdelmével kapcsolatban bemutatja, hogy „a vallásszabadság klasszikus földjén" micsoda harcokat kellett megvívnia a katolicizmusnak az életért a múltban is. Az Approbatae Constitutiones, az 1653-ban szentesített erdélyi törvénykönyv a katolicizmus inferioritását foglalja törvénybe, amikor a katolikusoktól a püspökséget megtagadja, vagy a jezsuitákat kitiltja. A törvénykönyv megjelenésétől a Lipót-féle szerződés megkötéséig az erdélyi katolikusok harcát a Statusba tömörülő világiak vívják meg. S amint a vikariátusnak s az egyházközségi szervezetnek fontos szerepe volt a kat. vallási kisebbségi helyzetben, úgy a mai püspökségnek s a Statusnak még fontosabb szerep jut osztályrészül, mikor a vallási kisebbséghez még a faji kisebbség is járul. Az erdélyi kat. Akadémia tehát egyképen szolgálja a katolicizmus és a magyar faj érdekét, mikor a kat. tudomány világát gyújtogatja.