Pannonhalmi Szemle 1930

Könyvismertetések - Takács Sándor: A régi Magyarország jókedve. Dr. Mihályi Ernő

élvezetes olvasmány ez a munka és melegen ajánlható mindenkinek az át­olvasásra. Dr. Sárközy Pál. Hajnal István: Esterházy Miklós nádor lemondása. Magy. Tud. Akadé­mia. Bp. 1929. 4°. 153­­. Mióta Szekfű megkezdte a partikularizmuson való felülemelkedést a magyar történetírásban s eljutott az európai egészben a specifikus magyar vonások meglátásáig, csekély fajsúlyú ellenmondásokon kívül mintha min­denkinek megnyílna a szeme az egyetemes szempontok szerinti látáshoz. Hajnal is olyan tárgyilagos, magas szempontból nézi Esterházy Miklósnak hittől, erőtől, szenvedélytől izzó nagy magyar barokk alakját, aminőt eddigi történetírásunk meg sem közelített. Pázmánnyal, a nyugati nemzetközi mű­veltséggel átitatott s már az abszolutizmushoz hajló főpappal folytatott élet­halál harcát a nádori méltóság teljes hatalmáért való küzdelemre viszi vissza. Erre meg azért volt szüksége, mert élete középpontjában a török visszaszorításának a terve áll. Ezért gyűjt vagyont, ezért emészti ambíció, ezért írja memorandumait, ezért áldozza fel néha kath. restaurációs érzéseit a protestánsok megbékéltetése kedvéért. Az udvar rejtelmes terveinek ava­tott végrehajtója helyett, mint a magyar ügyek elkeseredett védelmezője áll előttünk, aki állandóan szívén hordozza az ország felszabadításának a vágyát. A nádor tiszteletreméltó emlékének felidézésében, Hajnal akadémiai székfoglalójában vigaszt és tanulságot találhat, minden különbség nélkül, az egész mai magyar nemzedék. Dr. Mihályi Ernő. Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. II. bővített kiadás. Athenaeum. 8°. 400 l. Takáts Sándor régi magánlevelezésekből lélektani és stílusvizsgálat alapján kedves, ódon, varázslatos világot tár elénk, mesteri rajzot ad őseink belső életéről, gondolkodás- és érzésvilágáról. A régi magyar méltóságok, bírák uralmék, az udvari emberek, a magyar katona, a diáki élet, a céhek, a polgárok világa, a paraszti példa mind-mind tollára kerülnek, a magán­élet minden humora, mókája, zamatos közvetítőre talál benne. Nem csoda, ha minden saját szerető magyar ember szívesen olvassa Takáts Sándor mun­káit. Nem csoda, ha minden tudományos értéke mellett a tömegek történet­írójává lett Takáts Sándor, Dr. Mihályi Ernő, Vitéz Málnási Ödön dr.­ erdődi gróf Pálffy János nádor, Eger 1929. Málnási eddig majdnem ugaron hagyott területen dolgozik, királypárti politikusok életrajzával foglalkozik. Miközben a kath. megújhodás egyik legkimagaslóbb államférfiára, gróf Csáky Imre bíbornokra vonatkozólag gyűjti az adatokat, Pálffy Jánosnak is olyan értékes 93 levelét találta meg, hogy ezekből s a bécsi udvari levéltárban levő titkos udvari konferenciai jegyzőkönyvekből egészen külön életrajz kerekedett ki, mely mutatja azt a­emzet- és országkonzerváló munkát, amit ezek a politikusok —­ itthon sokszor gyanúsításnak kitéve, ott fönn gyakran megnem értéssel küzködve — végeztek. A szatmári béke megkötése, sok magyar élet, magyar vagyon meg­kímélése, az ország felszabadításáért s a nép nyomorának enyhítéséért foly­tatott küzdelme örök érdeme marad Pálffy nádornak. Nagy érdeklődéssel várjuk a Csáky-életrajzot is!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék