Pannonhalmi Szemle, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám
1999 VII/1 „Mindennél jobban szeresd a csendet; olyan gyümölcsöt hoz az benned, amit a nyelv képtelen leírni. Kezdetben kényszerítjük magunkat, hogy elhallgassunk. Később azonban az elcsendesedésből magából születik valami bennünk, ami a csendhez von minket. Adja meg neked az Isten, hogy megérezd ezt a valamit, ami a csendből születik... Ha eszerint irányítod életed napjait, egy idő után szívedben bensőséges nyugalom és szelídség születik, a testet pedig mintha erő vonzaná arra, hogy elidőzzék a csendben... Míg a csend az eljövendő világ misztériuma, a beszéd a jelen világ eszköze. ” Szír Szent Izsák