Pápa és Vidéke, 2004 (2. évfolyam, 1-45. szám)

2004-06-24 / 24. szám

2004. június 24. Mazsorettek fesztiválja A rendezők a játékfeszti­vál programjába illesztettek egy különleges, rendkívül látványos, igényes rendez­vényt, A mazsorettek feszti­válját, melyen az ország ti­zenegy városának tizenöt csoportja mutatta be tudá­sát. Élmény volt a sok egy­forma ruhába, frizurába bújt lányok (és fiúk!) együt­tes mozgását figyelni. A kí­vülálló számára a könnyed, kecses mozdulatok nem is sejtették, hogy a gyakorla­tok milyen sok követelmé­nyeknek kell, hogy megfe­leljenek. A zsűri értékelte a választott kéziszerekkel végzett elemek technikáját, a mozgás és a zene össz­hangját, a zenei effektusok kidolgozását, a mozgáskul­túrát, a táncstílust, a kore­ográfiát, az előadásmódot, az összbenyomást, s termé­szetesen az esztétikumot és a jóízlést is. Az előadások színvonalát mutatja, hogy a felsorolt szempontokat figyelembe véve jó pár csoport része­sült kiemelt arany minősí­tésben. Az I. korcsoportban a Sárvár Város Gyermek Mazsorett Csoport, a II. korcsoportban a Sárvár Vá­ros Ifjúsági Mazsorett Cso­port, a Szeghalmi Nefelejcs Mazsorett Csoport, a Deb­receni Mazsorett Együttes Pingvin és Pillangó Cso­portja. A legjobb eredmé­nyek pom-pon kategóriá­ban születtek. A fellépő öt együttes közül négy - a Debreceni Mazsorett Együttes Pingvin és Pillan­gó Csoportja, a Sárvár Vá­ros Ifjúsági Mazsorett Cso­port és a Veszprémi Fortu­na Mazsorett Csoport - ki­emelt arany minősítést ka­pott. - A rendezvényt a Ma­gyar Fúvózenei és Mazso­rett Szövetséggel közösen szerveztük, s a szövetség tagjainak írtuk ki. Voltak olyan csoportok - például a siófokiak -, akik most szere­peltek először fesztiválon. A két legrangosabb együt­tes, a debreceni és a sárvári pedig a játékfesztivál egyéb programjain is elkápráztat­ta a közönséget. - Sajnos a pápaiak nem tudtak ezen a megmérette­tésen indulni, mivel kiírás, hogy minimum tizenkét fő­vel kell versenyezni, ne­künk pedig egyik korcso­portban sincs meg ez a lét­számunk. Reméljük, hogy a fesztivál kapcsán sok fiatal lány kedvet kapott hozzá, s szeptembertől jelentkezik nálunk. Sok szeretettel vár­juk őket - nyilatkozta la­punknak Szabadkai Verita, a rendezvény szervezője. Festménykiállítás a marcaltői iskolában 2004. június 11-én nyílt meg a marcaltői Kmety György Ál­talános Iskolában az a fest­ménykiállítás, amelyet az ok­tatási intézmény dolgozói ren­deztek egy német állampolgár képeiből. Helmut Kaul 1999 óta él Marcaltőn, és szabadideje nagy részét festéssel tölti. Kez­detben díszítő festéseket alkal­mazott tányérokon, tejeskan­nán, üvegeken, később rend­hagyó módon elsajátította az olajfestés művészetét. Német­országban a postán dolgozott, ahol volt egy afrikai munkatár­sa, aki megtanította neki az olaj­technikát. Jelenleg több­nyire tájképeket fest, a marcaltői kiállításon huszonöt festménye szerepelt, többek között a marcaltői templomot is lefestette. Az iskolai tárlat kitűnően példázza az európai uniós együttműködést, azt, hogy ma már nem számítanak a hatá­rok. A kiállítás június 20-áig volt nyitva, és több százan tekintették meg. Polgár Sz. Várkerti esték a zenepavilonnál Szombaton a Los Andinos ad koncertet A Jókai Mór Művelődési Köz­pont a nyári idegenforgalmi fősze­zon idején mindig törekedett arra, hogy Pápa város polgárai és az ide­látogatók számára olyan progra­mokat szervezzen, melyek alkal­masak a szabadidő hasznos eltölté­sére, a szórakoztatásra. Ezen a hé­ten új koncertsorozat indul útjára Várkerti esték címmel, amelyről Szanyiné Csepregi Ilona, a JMK ze­nei szakmai referense adott tájé­koztatást lapunknak. - A nyári szabadidős programkí­nálat bővítéséhez új kezdeménye­zéssel szeretnénk elindulni 2004-ben. Ezen a héten Várkerti es­ték néven olyan zenei sorozat kez­dődik, amely sokszínűségével szé­les választékot nyújt a hallgatóság számára. A koncertek 2004. június 26-a és augusztus 7-e között kéthe­ti rendszerességgel, szombat es­ténként kerülnek megrendezésre, helyszínük a Várkert közepén ta­lálható zenepavilon lesz, ahol kel­lemes környezetben, zöldövezet­ben, mintegy „sétálózeneként” él­vezhetik a muzsikát az érdeklődők. Arra törekedtünk, hogy a maguk műfajában igényes zenét játszó együtteseket hívjunk meg, akik színvonalas szórakozást biztosíta­nak a jelenlévőknek. Az első kon­cert június 26-án szombaton este nyolc órakor lesz, a latin-amerikai népzenét játszó országszerte is­mert és népszerű Los Andinos együttes lép fel. A Los Andinos egy kiváló muzsikusokból álló sztár­csapat, akik eredeti ruhákban lép­nek fel, és remélhetőleg forró nyári hangulatot teremtenek Pápán is. A Várkerti esték további prog­ramjai: július 10-én Varnyú Co­untry együttes, július 24-én szi­­getújfalusi Sramli zenekar, augusz­tus 7-én magyar népzenei koncert táncházzal a JMK Vadvirág Nép­táncegyüttes közreműködésével. A szervezők mindenkit szeretettel várnak kéthetente a várkerti zene­pavilonnál, a belépés díjtalan. Polgár Sz. Pápa és Vidéke Baráti találkozó Gannán Folytatás az 1. oldalról A faluban ugyanis példát statuáltak. Az 1941-es népszámláláskor a lakosság száz százaléka német nyelvűnek vallotta magát, így a háború befejezése után két alkalom­mal, 1946 júniusában és 1947 januárjában is volt kitelepítés, melynek során a falube­liek nyolcvan százalékát, összesen 640 em­bert vittek el marhavagonokban Németor­szágba. Ötven kilogrammnyi csomagot vi­hettek magukkal, hátrahagyva házat, jó­szágot, bevetett földeket. Majd jöttek az idegen telepesek, akik mindezt elfoglalták. Megedzette az itt maradottakat a sok ször­nyűség, embertelenség. Összetartó lett a közösség, vigyáz értékeire, s ápolja hagyo­mányait. Ameddig igény van rá, meg kell tartanunk ezt az ünnepet, hogy lehetősé­get teremtsünk a közülünk valóknak arra, hogy hazajöhessenek, hiszen ide köti őket gyermekkoruk, múltjuk - foglalta össze a rendezvény célját Nagy Ottó, a gannai Né­met Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A falubeliek hagyományőrzését az igé­nyes, szép műsor is bizonyította, melyen az óvodások sváb mondókákat, játékokat ját­szottak, az iskolások sváb táncot lejtettek, a gannai asszonykórus pedig sváb dalokat énekelt. 5 Gibson Passiójáról­­ tárgyszerűen Kevés film kavart még akkora vihart, mint a Mel Gibson által rendezett Pas­sió, amelyet az elmúlt hét végén végre a pápai mozi­ban is bemutattak. Megha­misítja a történelmet, eltor­zítja ez evangéliumok ta­nulságait, horrorba hajló jelenetei veszélybe sodor­ják a nézőt, s ami leginkább felháborító: szándékoltan zsidóellenes- foglalhatók össze az alkotást ért vádak. Amióta láttam a filmet, szá­momra napnál világosabb: a támadások minden alapot nélkülöznek. Legalábbis akkor, ha műalkotásként tekintünk a Passióra, s nem jut eszünkbe olyan zöldsé­geket állítani, hogy Gibson propaganda- vagy doku­mentumfilmet készített. Ha innen indulunk, elő­ször azt kell belátnunk: a rendező látomása Jézus éle­tének utolsó 12 órájáról a négy evangéliumon alapul. Semmiben nem mond el­lent az ott leírtaknak, ám nem illusztráció, hanem önálló életre kelt vízió, amely a máról szándékszik valami fontosat mondani a jelen emberének. Lehető­leg persze sokaknak. Ezzel is magyarázhatók a mű sok­szor akciófilmekre emlé­keztető megoldásai. A hol­lywoodi apparátus mozgó­sítása azonban főként abból fakad, hogy a Passió a film saját eszközeivel, minde­nekelőtt képvilágával kíván hatni, ezért mindent meg­tesz annak érdekében, hogy kiaknázza a látványelemek, kivált a gesztusok jelentés­sugallatát. Ki ne emlékez­nék a Kaj­­fás-pribékek vagy a Krisztust megkorbá­csoló római katonák szadis­ta kéjvágytól eltorzult arcá­ra, az elszabadult ösztönök alantas diadalmámorára? S kiben ne maradt volna meg a szenvedő Krisztus tekin­tete, amelyben nemcsak le­írhatatlan fájdalom tükrö­ződik, hanem a végtelen nyugalom s a részvét is megcsillan? Jézus megalá­zásának, megkínzásának s kivégzésének képsora ket­tős hatást vált ki a nézőben. Egyfelől a döbbent felhábo­rodás, másfelől az együttér­zés, a részvét tölti el lelkün­ket. Ugyanakkor ez a jele­netsor ítélet is mai vilá­gunkról, amelyben több a rossz, mint a jó, erősebb a gyűlölet, mint a szeretet, hatalmasabb az önzés, mint az önfeláldozás... Olyan vi­lág ez, amelyet meg kell vál­tani, különben a Gonosz bi­rodalma lesz, értelmetlen káoszba fullad. S hogy erre csak a Krisz­tus képviselte önzetlen, ön­feláldozó szeretet képes, azt mindennél egyértel­műbben jelzi egy nyilván szándékoltan didaktikus mozzanat: a Sátán szerepel­tetése. Ő ugyanis- mint egyebek közt Júdás sorsa is elárulja- igazából nem a külső világban, hanem az emberi lélekben rejtezik; önmagunkat kell tehát le­győznünk ahhoz, hogy a vi­lág jobb legyen. A megőrült Sátán bukása és tehetetlen tombolása a befejezésben azt sugallja: Krisztus halála győzelem, lehetőség az er­kölcsi megváltásra, a feltá­madásra. Mert erre van lehetőség a film szerint, még akkor is, ha látszólag sokkal többen vannak Krisztus ellen, mint mellette. A rá halált kiáltó tömeg, elborult agyú kínzói azonban csupán a hatalom eszközei, nem igazi küzdő­társak. Az ő valódi ellenfele a hatalomban, pozícióban gondolkodó hideg fejű Pilá­tus s még inkább a fanati­kus Kajafás, aki azért oly veszedelmes, mert benne a gonoszság a számító érte­lemmel ölelkezik. Ha azon­ban a krisztusi tanok elter­jednek, a hozzá hasonlók tehetetlenek lesznek, hi­szen nem vásárolhatják már meg az embert, nem mani­pulálhatják kényük-kedvük szerint a tömegeket. S igen sokan vannak, akiket már megérintett a Megváltó ta­nítása. Ezt húzza alá több múltidéző betét (flash­back), például a hegyi be­szédről vagy arról, hogy a feldühödött tömeget is ké­pes megfékezni a szelíd Jé­zus (Magdolna megkövezé­­se). S a maguk módján a cselekmény jelenében is többen kiállnak mellette, például a kendőjét nyújtó Veronika, a keresztjét cipe­lő Simon vagy a Kajafással szembeforduló pap. Ter­mészetesen mindhárman zsidók, s már önmagában ezért is légből kapott az az állítás, hogy a film a zsidók kollektív bűnösségét kíván­ná a nézőkbe sulykolni. Nem. Csak ostoba előíté­letektől vagy sanda gyűlö­lettől fűtve juthatunk ilyen következtetésre. A filmnek az égvilágon semmi köze sincs az antiszemitizmus­hoz. Krisztus gyilkosai köz­tünk vannak, talán mi ma­gunk vagyunk, valamennyi­en. Bocsássunk meg nekik, s imádkozzunk értük, ön­magunkért, mert a világot csak a szeretet mentheti meg. Erről szól Gibson Passiója, Hauber Károly (Bár a Passió című film pápai bemutatója két héttel ezelőtt zajlott, az erről készült írást anyagtorlódás miatt csak most tudtuk közölni. )

Next