Pápa és Vidéke, 2016 (14. évfolyam, Különszám)
2016-02-25 / Különszám
Közös költségeinket közösen kell fizetnünk Majd az idő eldönti, hogy az elmúlt év történései közül melyek azok, amik igazán hosszú távra szólóan határozzák meg a város életét. A veszteségek közé tartozik az, hogy felszámolás kezdődött a Pápai Húsnál, a gazdagodást az Esterházy-kastély rekonstrukciójának lezárt üteme és a példa nélküli kórházi fejlesztések hozták, a reményt pedig a folyamatban lévő robusztus repülőtéri beruházások és az előkészületben lévő ipari parki bővülések jelentik. Borsosgyőrön új orvosi rendelőt adtak át, megépült hat és fél kilométer új járda, megkezdődött az igazi közterületek rendezése. Dr. Áldozó Tamás polgármestert kértük arra, hogy értékelje a 2015. esztendőt. Az elmúlt év őszén felszámolás kezdődött a Pápai Húsnál. A felszámolás és annak következményei sokáig kísérni fogják még a város életét. Lát esélyt a kilábalásra ebből a helyzetből? - A Pápai Hús megmentéséért folytatott küzdelem kimerítette a város tartalékait. A tavaly novembertől elmaradó adóbevételeken túl az önkormányzatnak helyt kell állni a korábbi tulajdonosok bíróság előtt érvényesített követeléseiért is, ami újabb százmilliós kiadás a városnak. A perek még folytatódnak, az önkormányzat álláspontja szerint az üzletrészek adásvételekor a korábbi tulajdonosok megtévesztették a várost, így nem jár nekik a szerződésben rögzített vételár, csak annak egy arányos része. Természetesen az elmaradt bevételeken túl a történetnek van sokkal súlyosabb következménye is, hisz pápai családok százainak jelent megélhetést a gyár, a pápai húsipari hagyományok pedig nemzeti értéknek számítanak. Bízunk abban, hogy van optimista forgatókönyv a jövőre, a gyár története pedig annak megfelelően folytatódik majd az elkövetkező hónapokban. Folytatás a 4. oldalon Dr. Áldozó Tamás polgármester 25 éves jubileumát ünnepelte Pápaszata 1990. október • • Önkormányzat alakult A rendszerváltás környéki helyi viták egyike az éppen akkor alakulófélben lévő olaszországi testvérkapcsolat körül bontakozott ki. Az olasz fél meghívására az akkori városi tanácsról összeállított egy busznyi delegáció utazott el Casalecchio di Renoba, amit a helyi Fidesz a Rege című megyei lapban tett szóvá (Elment az elit olaszba címmel). No de ez régen volt, az viszont tény, hogy 1990 előttről egyedül ez a partnervárosi kapcsolat működött tovább, aztán hogy az elmúlt évekre véglegesen (?) kimúljon. Az önkormányzatok megalakulása után élénk német érdeklődés támadt magyar települések iránt, Pápa Bludenzcel és a badenwürtembergi Schwetzingennel került kapcsolatba; utóbbival alakult aztán ki a város első és máig prosperáló német együttműködése. Későbbi testvérvárosi kapcsolataink alakításában különösen Kövy Zsolt akkori alpolgármester volt tevékeny, a hollandiai Kampen és a felvidéki Losonc (utóbbi Zsolt bácsi szülővárosa is egyben) e munka eredményeképp kötött megállapodást Pápával. Kovászna és Veszprém megyék kapcsolatfelvétele a két megye városainak viszonyaira is megtermékenyítőleg hatott, így Pápa és Kovászna együttműködése innen eredetezhető. Kovászna mellé aztán felzárkózott az erdővidéki kisváros, Bárót is. A katonai hagyományokat őrző huszárok tették meg az első lépést a gorlicei kapcsolatok alakításában, legújabban pedig két felvidéki település, Hetény (Tarczy Lajos professzor szülőfaluja) és Ógyalla (itt gyártják az Arany Fácánt) keresi a minél intenzívebb együttműködés lehetőségét városunkkal. Már az 1990. évi választások előtt megkezdődtek a közéleti viták az utcanevek megváltoztatásáról. Aztán az önkormányzat megalakulása után a Somfai Balázs vezette utcanév bizottság készítette elő az átnevezésre vonatkozó javaslatokat. Néhány egyértelmű esetben (főleg ott, ahol a köznyelv a szocializmus évtizedei alatt is megőrizte az eredeti neveket) szinte vita nélkül fogadta el a képviselő-testület és a közvélemény a változást (pl.: Szent László utca, Gróf út, Celli út, Somlai út, a tókerti sorszámozott utcák stb.), más esetben (leginkább a Csatorna utca esetében, ami addig József Attila nevét viselte) már voltak véleménykülönbségek, sőt azok politikai felhangot is kaptak. Az utcanevek megváltoztatása, korábbi nevük visszaadása egyúttal a polgári hagyományokhoz való visszatérés igényét is kifejezte. Folytatás a 2. oldalon Dr. Kovács Zoltán polgármesteri eskütétele 1990. október 26-án Kétmilliárd forint kórházfejlesztésre A Gróf Esterházy Kórház legnagyobb fejlesztési projektje zajlott az elmúlt 2 évben a 2002-es beruházás óta. Az első Orbán-kormány idején állami támogatással új kórházi szárnnyal bővült a pápai egészségügyi intézmény több mint 250 éves épülete, most pedig újabb épületet emeltek és a meglévőket korszerűsítették az európai uniós támogatással és Pápa Város Önkormányzatának pénzügyi hozzájárulásával megvalósított beruházás keretében. A kórház Struktúraváltást támogató fejlesztés a Gróf Esterházy Kórházban címmel nyújtott be sikeres pályázatot a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program vonatkozó pályázati kiírására, s nyert el közel 1,5 milliárd forintot építési beruházásra és eszközfejlesztésre, Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testülete pedig 2015 januárjában döntött arról, hogy 150 millió forinttal támogatja a projektet, így megközelítőleg 1,7 milliárd forintból valósulhatott meg a kórházi fejlesztés. Új épület 15 hónap alatt A beruházás 2013 őszén, a Támogatási Szerződés megkötése után indulhatott, az építkezés a kivitelezők és egyéb szakemberek kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárások lebonyolítását követően 2014. október elején kezdődött meg. Ennek első ütemében - 2014-ben - lebontották a kórház udvarán álló régi épületet, elvégezték a szükséges közműkiváltásokat és elkészítették az új, összesen 2 132 négyzetméter alapterületű, 3 szintes belgyógyászati épület alapjait. A beruházás második ütemében épült fel a korszerű épülettömb, melynek földszintje és emelete helyet biztosít az összevont 60 ágyas belgyógyászati osztálynak, alagsora pedig a patológiának. Az új belgyógyászaton 21. századi körülmények fogadják a betegeket: fürdőszobával felszerelt háromágyas kórtermeket, tágas közlekedőket, folyosókat, barátságos aulákat alakítottak ki, a patológián pedig a korábbinál sokkal humánusabb körülmények állnak a dolgozók rendelkezésére. A munkálatok 2015. február elején kezdődtek meg, az épület bokrétaünnepét júniusban tartották - ekkorra készült el a kivitelező az épület felmenő szerkezetének legmagasabb pontjával -, a kész kórházi szárnyat pedig december közepén vehette birtokba az intézmény. Folytatás a 3. oldalon Az új épület alapkövét 2014. szeptember 19-én rakta le dr. Vörös Ibolya főigazgató, dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Áldozó Tamás polgármester