Pápa és Vidéke, 2019 (17. évfolyam, 1-48. szám)
2019-07-10 / 26. szám
2019. július 10. mmmm Meleg Andrea A tavalyi nagy sikerre való tekintettel folytatódik a Zsinagógai séták című rendezvénysorozat, melynek első három előadását az elmúlt hetekben tartották. Az érdeklődők az egyesület életébe és működésébe kaphattak betekintést. A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület által az előző év nyarán útjára indított sorozatról Schmidt Orsolya elnök elmondta, nagyon fontosnak tartották, hogy a zsinagóga épületét, mely a városban élő zsidóságot képviseli, láthatóvá tegyék a nagyközönség számára is. Ehhez társítottak tematikus előadásokat, melynek során a zsidóságról beszélgettek különböző megközelítésekben. A hat héten át tartó rendezvénysorozat sikeres volt, ezért gondolták úgy, hogy kissé kibővítve idén is útjára indítják. Eltérő a tavalyi rendezvénysorozattól, hogy míg előző évben az egyesület tagsága tartotta az előadásokat, addig idén vendég előadókat is hívtunk. Az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem két tanára, Dr. Fényes Balázs, illetve dr. Oláh János érkeznek hozzánk és különböző izgalmas témákat dolgozunk fel velük. Két helyi előadónk is lesz, dr. Hodásziné Pingitzer Andrea az irodalom kapcsán beszél a zsidóságról, valamint Ortutay Gábor, a Pápai Hit Gyülekezet lelkésze, aki izraeli úti élményeiről mesél. A nyolc részből álló rendezvénysorozat augusztus közepéig tart és ősztől szabadegyetem formájában folytatódhat majd - tájékoztatott Schmidt Orsolya, aki hozzátette, hogy programjukkal kapcsolódnak a holokauszt pápai áldozatainak emlékévéhez is. Az első összejövetelen az egyesület múltjáról és jelenéről tudhattak meg részleteket az érdeklődők. Többek között betekintést kaptak abba, hogyan lett a hitközségből egyesület, mely évtizedek és évszázadok határozták meg az akkori zsidóságot, mint közösséget, milyen az élet jelenleg az egyesületben és hogyan lehet annak részese valaki. A kilencvenes években, mikor rendszeressé váltak a mártír megemlékezések a zsidó temetőben, úgy tűnt, egyre nehezebben tudja megoldani a Pápai Zsidó Hitközség létszámában és szervezési feladatok tekintetében is azt, hogy ez a megemlékezés létrejöhessen. A program rendszeres résztvevői ezért úgy gondolták, hogy segíteni kellene a szervezésben, így átvállalták ezt a fontos feladatot. Teljesen önszervező módon jött létre egy közösség és vált egyesületté 2006-ban, mely az emlékezést tűzte ki célul. Később az alapszabályba a hagyományőrzésen és a kultúra megjelenítésén túl a közösségekkel való kapcsolattartás, illetve újabb tervek kovácsolása is bekerült. Ilyen volt a múltból a jelenbe való átmenet - foglalta össze a kezdeteket Schmidt Orsolya. A zsidóság irányzatairól, annak sokféleségéről hallhattak érdekes előadást azok, akik részt vettek a Zsinagógai séták második alkalmán, melynek nem mindennapi vendége volt, dr. Fényes Balázs nyugalmazott egyetemi docens. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem volt tanára beszélt a világban szétszóródott zsidóság hagyományairól. Mint mondta, a zsidóság eredetileg törzsszövetség volt. Történelmi színrelépésétől kezdve sokféle, hiszen az egységes vallási kultuszon belül minden törzsnek megvoltak a maga hagyományai és szokásai. Az önálló zsidó állami lét végével különböző irányokba szétszéledt a zsidóság és más lett az európaiak hagyománya, az arab országokban élőké, és más lett egy nagyon elszigetelt csoportnak, a jemeni zsidóknak a hagyománya. Amikor megjelent a modernitás, akkor erre választ kellett adni. A modernitás nyilván másképp jelent meg Európában, mint a Török Birodalomban, így mások voltak a válaszok, melynek következtében további törésvonalak alakultak ki a zsidó vallás mentén. Pápán több csoporthoz tartozó zsidóság is élt. Volt egy modernizálódó rész, övék lett a zsinagóga, ami még a szétválás előtt épült. Az ortodox csoporthoz tartozók pedig később építettek maguknak egy imatermet az Eötvös utcában - tette hozzá dr. Fényes Balázs. Az előadó hangsúlyozta, a sokféleségben közös dolog a vallás alapja. Lényegében nem a vallás mentén vannak a törésvonalak, hanem sokkal inkább a modernitásra adott válaszokban, tudtuk meg a rabbitól. Dr. Fényes Balázs elismerően szólt a pápai zsinagógáról, melyet egyedülállónak nevezett Magyarországon. Mint mondta, régebbi a Dohány utcai zsinagógánál, ami a modernizálódó zsidó közösség emblematikus önkifejezése. Bár, ez utóbbi felújított és csillog-villog, épületében nem veszi fel a versenyt a pápaival, ami lélegzetelállítóan gyönyörű. Többek között a zsidó szombat eredetéről, jelentéséről, tilalmairól és jellegzetes ételeiről beszélt dr. Fényes Balázs a Zsinagógai séták harmadik öszszejövetelén. A rendezvényen ezúttal is megteltek a széksorok. A Szombat, vagyis héberül a Sábát a zsidóság egyik legnagyobb és legszentebb ünnepe. Dr. Fényes Balázs elmondta, hogy ez a nap szimbolizálja a zsidó ember szemében a Teremtést és a Teremtőt egyaránt, hiszen a Teremtő, aki hat napon át teremtette a világot a hetedik napon megpihent, így adta az Örökkévaló a zsidó népnek a Szombatot. Ezen a napon tilos tüzet gyújtani, tilos rézsét szedni. A modern technológia eszközei, gépei, módszerei folyamatosan beépültek a zsidóság hétköznapjaiba, viszont a Sábát lényege megmaradt. Ezen a napon mindennemű melódiát, amit munkának szoktak fordítani, tilos végezni, hangsúlyozta a rabbi. A Tóra 39 olyan tevékenységet sorol fel, ami meládiának számít. Ilyen többek között a főzés, az építkezéssel járó minden foglalatosság, a gyertyagyújtás. Az előadás során elhangzott, hogy a Szombat péntek este, nem sokkal naplemente előtt köszönt be és a következő naplementéig tart. A zsidók számára a naplemente jelenti ugyanis a nap kezdetét. Már péntek napnyugtakor meg kell gyújtani a gyertyát, ami aztán másnap estig ég. A vacsorát is jóval a szombat bejövetele előtt készítik el a háziasszonyok és melegen tartják. A péntek esti asztalra kalács, bor, hal és valamilyen húsétel kerül, melyek mindegyike jelentéssel bír. Szombaton pedig nem hiányozhat az ünnepi asztalokról a hagyományos zsidó étel, a sólet sem, aminek számtalan elkészítési módja van. A kóser ételek eredete a bibliai időkig nyúlik vissza és azok főzését, tálalását és fogyasztását az ortodox zsidók a mai napig nagyon szigorúan betartják, tudtuk meg dr. Fényes Balázstól. Zsinagógai séták Pápa éS VIDÉKE 105 Népi játék és életlecke Polgár Szilárd Kovászna Erdélyben, a Kárpát-kanyar legkeletibb régiójában található település, Pápa testvérvárosa, ahol a lakosság hetven százaléka ma is magyar nemzetiségű. Kovászna szimbóluma egy jelenleg is működő iszapvulkán, amit a helyiek Pokolsárnak neveztek el. Erről a természeti jelenségről kapta a nevét a Pokolsár Egyesület, amely Tamási Áron egyik ismert művét, a Tündöklő Jeromost adta elő a pápai Huszár Közösségi Ház zsúfolásig megtelt nagytermében nemrégiben. - Az erdélyi város szimbólumának nevével jelezzük, hogy Kovásznához és Székelyföldhöz kötődünk. A kovásznai diákszínjátszás több mint negyven évre tekint vissza, létrehozója, megálmodója Gazda József tanár úr, aki a hetvenes években indította el a csoportot - mesélte lapunknak Berecki Árpád, a kovásznai Pokolsár Egyesület elnökségi tagja, akitől azt is megtudtuk, hogy az egykori diákszínjátszók néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, felnőtt szinten is megszervezik a társulatot. 2013-ban volt a premierje az első bemutatójuknak, ahol Sütő András Vidám sirató című művét adták elő, később Tamási Áron színdarabokat állítottak színpadra. Az előadások Gazda József vezetésével és rendezésében készültek, klasszikus formában. - Tavaly egy kovásznai küldöttséggel Pápán jártunk, ahol sok jó emberPápára. A meghívásnak most tettünk eleget. Az utazás egy sikeres pályázat által valósulhatott meg. A Tündöklő Jeromos aktuális politikai történet, minden korban igaz. Tamási Áron székely író, mi is székelyek vagyunk, művei népi játékok, olyanok mint egy életlecke, egy szép gondolat, ami köré az író jellegzetes nyelvjárással egy gyönyörű történetet fogalmaz meg. A Tündöklő Jeromost huszonkétszer adtuk eddig elő, fél évevel megismerkedtem, így volt a premierje - mondta dr. Áldozó Tamás polgár- jókedvűen Berecki Árpád mester úrral is, aki akkor a teltházas pápai bemutameghívott bennünket tó alkalmával. Kovásznai színjátszók a Huszár Közösségi Házban Fotó: a szerző Családsegítős tábor több turnusban Varga Bea Három turnusban várja a gyereket a Család- és Gyermekjóléti Központ nyári napközis tábora. A program megvalósítására az ESZI intézményvezetője, Szalainé Tihanyi Andrea biztosított forrást az intézményi keretből, de az önkormányzat is támogatást nyújtott a tábor létrejöttéhez, mondta el Salamon Judit, a Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője. A gyerekek tartalmas programokon vehetnek részt, például ellátogatnak a tűzoltóságra. Szabó Máté katolikus iskolás kisdiáknak nagyon tetszett a tűzoltóság, a várkerti bringahintózás, de jól érezte magát a többi programon is. A tábort második, harmadik és negyedik osztályos gyerekek számára szervezték, velük az óvodai és iskolai szociális segítők foglalkoznak. Mindhárom turnusban járnak a gyerekekkel a Kékfestő Múzeumban, a Pannónia Reformata Múzeumban, az Esterházy-kastélyban, bringahintóznak a várkertben, lovagolnak az egyik lovardában, és egy teljes napot strandolnak a Várkertfürdőben. Salamon Judit úgy fogalmazott, nagyon jó a kapcsolatuk a pápai intézményekkel, évekre visszanyúló tapasztalatuk, hogy mindenhol jó szívvel fogadják gyermekcsoportjaikat, ez megkönnyíti a tábor programjainak kialakítását. A tervek szerint jövőre is lesz családsegítős tábor, tette hozzá a központvezető. PROGRAMAJÁNLÓ Várja Önöket a JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR! IT( Jókai Mór Városi Könyvtár ápa, Fapiac tér 14.) honlap: www.jmnvk.papa.hu Tel.: 324-406 „PRO PATRIA” című OKIT országos kiállításának megnyitója Július 16-án, kedden 9-12 óráig Játékos délelőtt Kézműves foglalkozás, mozi, játék A Kerekítő és a Zenebölcsi SZÜNETEL! Más Tisztelt Olvasóink! Könyvtárunk JÚLIUS-AUGUSZTUS hónapokban SZOMBATONKÉNT m m-- Július 12-én, pénteken 17 óra