Pápa és Vidéke, 2019 (17. évfolyam, 1-48. szám)

2019-07-10 / 26. szám

2019. július 10. mmmm Meleg Andrea A tavalyi nagy sikerre való tekintettel folyta­tódik a Zsinagógai séták című rendezvénysoro­zat, melynek első há­rom előadását az elmúlt hetekben tartották. Az érdeklődők az egyesület életébe és működésébe kaphattak betekintést. A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyo­mányőrző Egyesület által az előző év nyarán út­jára indított sorozatról Schmidt Orsolya elnök elmondta, nagyon fon­tosnak tartották, hogy a zsinagóga épületét, mely a városban élő zsidóságot képviseli, láthatóvá tegyék a nagyközönség számára is. Ehhez társítottak tema­tikus előadásokat, mely­nek során a zsidóságról beszélgettek különböző megközelítésekben. A hat héten át tartó rendezvény­­sorozat sikeres volt, ezért gondolták úgy, hogy kissé kibővítve idén is útjára in­dítják.­­ Eltérő a tavalyi ren­dezvénysorozattól, hogy míg előző évben az egye­sület tagsága tartotta az előadásokat, addig idén vendég előadókat is hív­tunk. Az Országos Rab­biképző Zsidó Egyetem két tanára, Dr. Fényes Ba­lázs, illetve dr. Oláh János érkeznek hozzánk és kü­lönböző izgalmas témá­kat dolgozunk fel velük. Két helyi előadónk is lesz, dr. Hodásziné Pingitzer Andrea az irodalom kap­csán beszél a zsidóságról, valamint Ortutay Gábor, a Pápai Hit Gyülekezet lelkésze, aki izraeli úti él­ményeiről mesél. A nyolc részből álló rendezvényso­rozat augusztus közepéig tart és ősztől szabadegye­tem formájában folytatód­hat majd - tájékoztatott Schmidt Orsolya, aki hoz­zátette, hogy programjuk­kal kapcsolódnak a holo­kauszt pápai áldozatainak emlékévéhez is. Az első összejövetelen az egyesület múltjáról és jelenéről tudhattak meg részleteket az érdeklődők. Többek között betekintést kaptak abba, hogyan lett a hitközségből egyesület, mely évtizedek és évszá­zadok határozták meg az akkori zsidóságot, mint közösséget, milyen az élet jelenleg az egyesületben és hogyan lehet annak ré­szese valaki.­­ A kilencvenes évek­ben, mikor rendszeressé váltak a mártír megem­lékezések a zsidó temető­ben, úgy tűnt, egyre nehe­zebben tudja megoldani a Pápai Zsidó Hitközség létszámában és szervezé­si feladatok tekintetében is azt, hogy ez a meg­emlékezés létrejöhessen. A program rendszeres résztvevői ezért úgy gon­dolták, hogy segíteni kel­lene a szervezésben, így átvállalták ezt a fontos feladatot. Teljesen ön­szervező módon jött létre egy közösség és vált egye­sületté 2006-ban, mely az emlékezést tűzte ki célul. Később az alapszabályba a hagyományőrzésen és a kultúra megjelenítésén túl a közösségekkel való kapcsolattartás, illetve újabb tervek kovácsolá­sa is bekerült. Ilyen volt a múltból a jelenbe való átmenet - foglalta össze a kezdeteket Schmidt Or­solya. A zsidóság irányza­tairól, annak sokfélesé­géről hallhattak érdekes előadást azok, akik részt vettek a Zsinagógai sé­ták második alkalmán, melynek nem minden­napi vendége volt, dr. Fényes Balázs nyugal­mazott egyetemi docens. Az Országos Rabbikép­­ző-Zsidó Egyetem volt tanára beszélt a világban szétszóródott zsidóság hagyományairól. Mint mondta, a zsidóság ere­detileg törzsszövetség volt. Történelmi színrelé­pésétől kezdve sokféle, hiszen az egységes vallá­si kultuszon belül min­den törzsnek megvoltak a maga hagyományai és szokásai. Az önálló zsidó állami lét végével külön­böző irányokba szétszé­ledt a zsidóság és más lett az európaiak hagyomá­nya, az arab országokban élőké, és más lett egy na­gyon elszigetelt csoport­nak, a jemeni zsidóknak a hagyománya.­­ Amikor megjelent a modernitás, akkor erre választ kellett adni. A modernitás nyilván más­képp jelent meg Euró­pában, mint a Török Bi­rodalomban, így mások voltak a válaszok, mely­nek következtében továb­bi törésvonalak alakultak ki a zsidó vallás mentén. Pápán több csoporthoz tartozó zsidóság is élt. Volt egy modernizálódó rész, övék lett a zsinagó­ga, ami még a szétválás előtt épült. Az ortodox csoporthoz tartozók pe­dig később építettek ma­guknak egy imatermet az Eötvös utcában - tette hozzá dr. Fényes Balázs. Az előadó hangsúlyoz­ta, a sokféleségben közös dolog a vallás alapja. Lé­nyegében nem a vallás mentén vannak a törés­vonalak, hanem sokkal inkább a modernitásra adott válaszokban, tud­tuk meg a rabbitól. Dr. Fényes Balázs el­ismerően szólt a pápai zsinagógáról, melyet egyedülállónak nevezett Magyarországon. Mint mondta, régebbi a Do­hány utcai zsinagógánál, ami a modernizálódó zsidó közösség emble­­matikus önkifejezése. Bár, ez utóbbi felújított és csillog-villog, épületében nem veszi fel a versenyt a pápaival, ami lélegzetel­állítóan gyönyörű. Többek között a zsidó szombat eredetéről, je­lentéséről, tilalmairól és jellegzetes ételeiről beszélt dr. Fényes Balázs a Zsina­gógai séták harmadik ösz­­szejövetelén. A rendezvé­nyen ezúttal is megteltek a széksorok. A Szombat, vagyis héberül a Sábát a zsidó­ság egyik legnagyobb és legszentebb ünnepe. Dr. Fényes Balázs elmondta, hogy ez a nap szimboli­zálja a zsidó ember sze­mében a Teremtést és a Teremtőt egyaránt, hiszen a Teremtő, aki hat napon át teremtette a világot a hetedik napon megpi­hent, így adta az Örök­kévaló a zsidó népnek a Szombatot. Ezen a napon tilos tüzet gyújtani, tilos rézsét szedni. A modern technológia eszközei, gé­pei, módszerei folyamato­san beépültek a zsidóság hétköznapjaiba, viszont a Sábát lényege megmaradt. Ezen a napon mindenne­mű melódiát, amit mun­kának szoktak fordítani, tilos végezni, hangsúlyoz­ta a rabbi. A Tóra 39 olyan tevé­kenységet sorol fel, ami meládiának számít. Ilyen többek között a főzés, az építkezéssel járó minden foglalatosság, a gyer­tyagyújtás. Az előadás során elhangzott, hogy a Szombat péntek este, nem sokkal naplemen­te előtt köszönt be és a következő naplementé­ig tart. A zsidók számá­ra a naplemente jelenti ugyanis a nap kezdetét. Már péntek napnyugta­kor meg kell gyújtani a gyertyát, ami aztán más­nap estig ég. A vacsorát is jóval a szombat bejö­vetele előtt készítik el a háziasszonyok és mele­gen tartják. A péntek esti asztalra kalács, bor, hal és valamilyen húsétel kerül, melyek mindegyike je­lentéssel bír. Szombaton pedig nem hiányozhat az ünnepi asztalokról a ha­gyományos zsidó étel, a sólet sem, aminek szám­talan elkészítési módja van. A kóser ételek ere­dete a bibliai időkig nyú­lik vissza és azok főzését, tálalását és fogyasztását az ortodox zsidók a mai napig nagyon szigorúan betartják, tudtuk meg dr. Fényes Balázstól. Zsinagógai séták Pápa éS VIDÉKE 105 Népi játék és életlecke Polgár Szilárd Kovászna Erdélyben, a Kárpát-kanyar leg­keletibb régiójában ta­lálható település, Pápa testvérvárosa, ahol a la­kosság hetven százaléka ma is magyar nemze­tiségű. Kovászna szim­bóluma egy jelenleg is működő iszapvulkán, amit a helyiek Pokolsár­nak neveztek el. Erről a természeti jelenségről kapta a nevét a Pokol­sár Egyesület, amely Ta­mási Áron egyik ismert művét, a Tündöklő Je­romost adta elő a pápai Huszár Közösségi Ház zsúfolásig megtelt nagy­termében nemrégiben. - Az erdélyi város szim­bólumának nevével jelez­zük, hogy Kovásznához és Székelyföldhöz kötődünk. A kovásznai diákszínját­szás több mint negyven évre tekint vissza, lét­rehozója, megálmodója Gazda József tanár úr, aki a hetvenes években indí­totta el a csoportot - me­sélte lapunknak Berecki Árpád, a kovásznai Po­kolsár Egyesület elnöksé­gi tagja, akitől azt is meg­tudtuk, hogy az egykori diákszínjátszók néhány évvel ezelőtt úgy dön­töttek, felnőtt szinten is megszervezik a társulatot. 2013-ban volt a premierje az első bemutatójuknak, ahol Sütő András Vidám sirató című művét adták elő, később Tamási Áron színdarabokat állítottak színpadra. Az előadások Gazda József vezetésével és rendezésében készül­tek, klasszikus formában. - Tavaly egy kovásznai küldöttséggel Pápán jár­tunk, ahol sok jó ember­Pápára. A meghívásnak most tettünk eleget. Az utazás egy sikeres pá­lyázat által valósulhatott meg. A Tündöklő Jero­mos aktuális politikai történet, minden korban igaz. Tamási Áron szé­kely író, mi is székelyek vagyunk, művei népi já­tékok, olyanok mint egy életlecke, egy szép gon­dolat, ami köré az író jel­legzetes nyelvjárással egy gyönyörű történetet fo­galmaz meg. A Tündöklő Jeromost huszonkétszer adtuk eddig elő, fél éve­vel megismerkedtem, így volt a premierje - mondta dr. Áldozó Tamás polgár- jókedvűen Berecki Árpád mester úrral is, aki akkor a teltházas pápai bemuta­­meghívott bennünket tó alkalmával. Kovásznai színjátszók a Huszár Közösségi Házban Fotó: a szerző Családsegítős tábor több turnusban Varga Bea Három turnusban várja a gyereket a Család- és Gyermekjóléti Központ nyári napközis tábora. A program megvalósí­tására az ESZI intézmény­­vezetője, Szalainé Tihanyi Andrea biztosított forrást az intézményi keretből, de az önkormányzat is tá­mogatást nyújtott a tábor létrejöttéhez, mondta el Salamon Judit, a Család- és Gyermekjóléti Köz­pont vezetője. A gyerekek tartalmas programokon vehetnek részt, például el­látogatnak a tűzoltóságra. Szabó Máté katolikus iskolás kisdiáknak na­gyon tetszett a tűzoltóság, a várkerti bringahintó­­zás, de jól érezte magát a többi programon is. A tábort második, harmadik és negyedik osztályos gyerekek szá­mára szervezték, velük az óvodai és iskolai szociá­lis segítők foglalkoznak. Mindhárom turnusban járnak a gyerekekkel a Kékfestő Múzeumban, a Pannónia Reformata Múzeumban, az Ester­házy-kastélyban, bringa­­hintóznak a várkertben, lovagolnak az egyik lo­vardában, és egy teljes napot strandolnak a Vár­­kertfürdőben. Salamon Judit úgy fo­galmazott, nagyon jó a kapcsolatuk a pápai intéz­ményekkel, évekre vissza­nyúló tapasztalatuk, hogy mindenhol jó szívvel fo­gadják gyermekcsoport­jaikat, ez megkönnyíti a tábor programjainak ki­alakítását. A tervek sze­rint jövőre is lesz család­segítős tábor, tette hozzá a központvezető. PROGRAMAJÁNLÓ Várja Önöket a JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR! IT( Jókai Mór Városi Könyvtár ápa, Fapiac tér 14.) honlap: www.jmnvk.papa.h­u­ Tel.: 324-406 „PRO PATRIA” című OKIT országos kiállításának megnyitója Július 16-án, kedden 9-12 óráig Játékos délelőtt Kézműves foglalkozás, mozi, játék A Kerekítő és a Zenebölcsi SZÜNETEL! M­ás Tisztelt Olvasóink! Könyvtárunk JÚLIUS-AUGUSZTUS hónapokban SZOMBATONKÉNT m m-­- Július 12-én, pénteken 17 óra

Next