Pápa és Vidéke, 1920 (15. évfolyam, 1-113. szám)

1920-08-08 / 59. szám

2. A mai „Te Deum"-ra sietők gondolatvilágába keresnek utat ezek a sorok. Szomorú emlékek buknak föl a lelkünkben. A letiport keresztény világnézet, a vörösre festett nemzeti lobogó, a véres kegyetlenke­dések és sok más szomorú árnya a szeren­csétlen négy és fél hónapnak vonul el előt­tünk. Nehéz ezeket a visszajáró kísérteteket elűzni, nehéz felejteni annak, aki sokat ve­szített és sokat szenvedett s én mégis azt szeretném, hogy az ünnepélyes hálaadó isten­tiszteletről hazatérők lelke tele legyek kien­gesztelődéssel, megbocsátással. Senki ne értsen félre: nem az az én vágyam, hogy az elkövetett sok bűn büntetlenül maradjon, hogy a büntető igazság kezét lefogjuk. Nem. Aki bűnös, bűnhődjék. Bűnhődjék bűnének foka, nagysága szerint. A nemzet élete ellen vétene az, aki az igazság kezéből hamis jel­szavak alatt ki akarná csavarni a büntető ostort. Az annyira megbontott jogrend így sohasem találná meg egyensúlyát. Az állami életnek megvannak a maga, erre a célra ki­fejlesztett szervei, azok hadd dolgozzanak zavartalanul, a szigorú igazság utasításai szerint, a társadalom pedig minden erőt meg­feszítve, felejtve, megbocsátva, készítse elő a kiengesztelődés útját. Az igazi, szubjektív színezéssel meg nem hamisított evangéliumi gondolatnak kell úrrá lennie fölöttünk és bennünk: tudjunk megbocsátani, felejteni ! Ki nem látná, hogy az elmúlt szomorú idő messze lökte az embereket, sőt egyes társa­dalmi rétegeket is egymástól. Ugy­e az is világos, hogy annak a társadalomnak az élete, amelyben sok a centrifugális erő, sima, a fejlődést szolgáló nem lehet. Egészséges jövőt csak úgy várhatunk, ha az elmúlt nem­zeti szerencsétlenségek által egymástól messze elsodródott rétegek újra egymáshoz közeled­nek. A közeledést kezdjük meg mi, akiknek kevesebb és kisebb a bűnük a nemzet elbu­kásában, na mi megm­auiunk, az oxnax, amiket messze elragadott tőlünk az elmúlt idő, nem kell oly hosszú s oly nehéz utat tenniök, hogy újra találkozzunk. A gyűlölet apostol sohasem volt. Megbá­nást sohasem fakasztott a lelkekből. Nekünk akarnunk és munkálnunk kell, hogy azok, akiket megrontott az elmúlt idő, akikben a nagy nemzet-, társadalomföntartó igazságok, eszmék iránti bizalom, hit, lelkesedés kialudt vagy meggyengült, megérezzék, megtudják, hogy vesztettek, hogy szegények, hogy kol­dusok, hogy megtévedtek. Ez az első lépés ahhoz, hogy a megbánás könye csillanjon meg a m­egtévelyedettek szemében. De ezt csak úgy tudjuk elérni, hogy felejtünk, meg­bocsátunk. Minél több megbocsátó szeretet világít a mi szívünkben, annál könnyebben járható lesz az út vissza mi hozzánk . Nagy, erőinket szinte meghaladó méretű feladatok állnak előttünk, hiszen szomorú tabula rasa lettünk. Romoknál egyebet ma­gunk körül alig látunk. Nincs nekünk egy szikrányi erőfölöslegünk sem, amellyel a spe­ciálisan magyar sportot, a széthúzást gyako­rolhatnék. Nem, nem, minden karra végte­lenül nagy szükség van. Hozzunk hát meg minden áldozatot, hogy a teljes megértés otthont találjon közöttünk! Legyen a mai nap a lelkekből föltörő, forró hálaadás az isteni Gondviselésnek, hogy a sír széléről visszarántotta nemzetünket, de legyen egyúttal a kiengesztelődés, a meg­bocsátás ünnepe is. A „Te Deum" valami­kép átolvad a szenvedő nemzet, Veni Sancte"­jébe, hogy a közeli nagy napok együtt talál­janak bennünket, hogy el nem maradó isteni segítség a teljesen összeforrt nemzeté legyen. miWiWillHilMBMBHIHIIMWiMMMiMUMH — Intézőbizottság! ülés. A keresztény­szocialista párt szűkebbkörű­ intéző bizottsága f. hó 9-én, hétfőn este 7 órakor a párt he­lyiségében ülést tart, melyre pontos és fel­tétlen megjelenést kér az elnökség. PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 augusztus 10. HÍREK. Szombat, augusztus 7. — Francia misszió Pannonhalmán. Pannonhalmáról jelentik: Vasárnap egy fran­cia gazdasági misszió érkezett Pannonhal­mára. A missziót, amelynek tagja volt többek között Grimail, a francia államvasutak fő­mérnöke és Haffner, egy elszász-lotharingiai származású francia pénzügyi kapacitás is, a bencés­ rend látta vendégül. A vendégek a monostor összes nevezetességeit megszem­lélték és csodálkozásuknak adtak kifejezést. A vendégek tiszteletére adott ebédnél Strom­mer Viktorin dr. perjel köszöntötte francia vendégeket, akiknek a perjel pohár­a házköszöntőjét Zoltvány Irén dr. főiskolai igazgató tolmácsolta anyanyelvükön. A francia misszió részéről Grimail válaszolt a pohár­köszöntőre és csodálkozásának adott kifeje­zést, hogy milyen virágzó kultúrát találtak Magyarországon. Csodálkoznak ezen, mert Franciaországban más véleménnyel voltak rólunk, de ennek oka az, hogy a monarchia idejében Ausztria elzárta a külföldet előlünk, akik megismerhették volna a magyar nem­zetet, azok nem tudtak idáig eljutni. Csodál­kozva látja, hogy a magyar nemzetnek men­­nyi azonos tulajdonsága van a francia nem­zettel : a magyar nemzet is, mint a francia, a történelem folyamán mindig sikeresen át­verte magát a legnagyobb akadályokon akkor, amikor már szinte a végét járta. Boldog jövőt kiván ennek a derék nemzetnek. — Beszéde során rátért a misszió küldetésének céljaira. Cn a­­ következő kijelentést tette : „Magyaror­szágon most az a hír van elterjedve, hogy Franciaország tárgyalásokat folytat a magyar kormánnyal az államvasutak bérbeadása felől. Kijelenthetem, hogy a már lefolytatott tár­gyalások után erről szó sincs. Most már csak arról van szó, hogy az államvasutak helyre­állítására megfelelő nagyságú tőkét mozgó­sítsunk. A mi missziónk célja éppen az, hogy a Dunántúl területén személyes tapasztalatok alapján győződjünk meg arról, hogy üzleti szempontból gazdaságos-e a francia tőke elhe­lyezése. Ezért tanulmányozzuk a forgalmi, szállítási viszonyokat és az államvasutak­állapotát. Természetesen nem hagyjuk figyel­men­ kivel a Dunántúl gazdasági viszonyait sem". — A misszió hétfőn reggel utazott to­vább Pannonhalmáról a Balaton körüli kör­útjára. Hasonló missziók működnek — érte­sülésünk szerint — a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is. — A Pápai Sportegylet ifjúsági atlétái ma, szombaton d. u. fognak indulni a Bu­dapesti Csepeli Atlétikai Klub (BAK) által a Margitszigeten rendezendő ifjúsági atlétikai versenyen. Tekintettel a gondos előkészü­letre az egyesület erős bizalommal tekint a verseny elé. — Molnár János estálye. Azt hisszük, hogy a pápai színházba járó közönségnek fölösleges bővebben ismertetni, kicsoda Mol­nár János. A győri, majd a soproni társu­latnak ezt az ízig-vérig művész tagját pápai szereplése alatt nemcsak megismerte, de meg is szerette a pápai publikum. Rendkívül sok­oldalú, talentumos színész, aki operettekben épen úgy, mint drámában, mindig elsőrangú alakítást nyújtott széles skálájú tehetségével. A művészetnek élt és a művészet tette tönkre : súlyos idegbajt kapott. Sokáig gyógykezeltette magát, míg végre sikerült visszanyerni régi egészségét. De a színpadtól örökre búcsut kell vennie — ez orvosai tanácsa. Molnár János most útra kelt, hogy búcsut vegyen azoknak a városoknak publikumától, ame­lyekben az abszolút művészi siker babérait aratta. A művészetét temető színészt min­denütt meleg szeretet fogadta. Most Pápára érkezett Molnár János és hétfőn este lép föl Ibsen: „Kísértetek"-jében, amelyben önmagát felülmúló alakítást adott mindig. A darab többi szerepét elsőrangú művészek : Homokai Sziklai, Rogoz, Nádassy játszák. Reméljük, hogy a pápai közönség teljesen megtölti hétfő este a színházat erre a felejthetetlen emlékű estére és Molnár Jánosnak pápai bucsúzását felejthetetlenné teszi. — Az uj pénz. Hónapok óta különféle hírek vannak forgalomban az uj pénz kibo­csátásáról. A beavatottak már azt is tudták és híresztelték, hogy az uj pénzegységnek nem korona lesz a neve, hanem Turul. Sokak szerint a Turult már készítették is Svájcban, mások szerint már kész is volt, csak a ki­bocsátást várta. Ami az új pénzegységet illeti, az elterjedt hírekkel szemben mérték­adó körök nyilatkozata alapján a következőket közölhetjük: A pénzegy­ség ezután is korona lesz, mert hiszen a magyar állam vigasztalan pénzügyi helyzete nem engedheti meg azt a kísérletezést hogy egy, a világpiacon elfoga­dott s több állam által is használt pénzegy­ségről új pénzegységre térjünk át. Az uj bankjegyek hamarosan el is készülnek. A húsz koronás bankjegyeket a Franklin Tár­sulat készíti, a kisebb értékű államjegyeket az államnyomda. Az 50, 100 és 1000 koronás bankjegyek Svájcban készülnek. Úgy érte­sülünk, hogy a kormány sürgősen beterjeszti a nemzetgyűlésbe a pénzügyi javaslatokat, amelyeknek letárgyalása után azonnal meg­kezdik az uj bankjegyek forgalombahozatalát. — A Kath. Leánykör kőszegi ki­rándulása elmarad. Tekintettel arra, hogy Szombathelyen a pápai vonatnak a kőszegi vonathoz való csatlakozása bizonytalan, a Kath. Leánykör vezetősége a hétfőre terve­zett kirándulását a Kommentár elhalasztotta. nélkül. (Fehér terror Pápán.) Kaptuk és minden kommentár nél­kül — mert bármit is hozzáfűzni annyi, mint vizet hordani a Dunába — közöljük a kö­vetkező sorokat:­­Igen tisztelt Szerkesztő Uram ! Azt mondják, hogy „fehér terror" van. Azt azonban senki nem veszi észre, hogy a fehér terror szakában sokkal nagyobb urak a zsidók, mint voltak bármikor. Egy dologra lettem figyelmes most, mikor a va­kációt Pápán szenvedem át. Ugyan­is a vár­kertben sétáltam, de fájdalom, leülni egy padra se tudtam, mert minden padon zsidó — pardon — nem keresztény ült. Hát „fehér terror" van! Ám jó, legyen, de azt szeret­ném tudni, hogy a pápai várkertben miért nem honosítják meg a „numerus clausust", mert valamikor az volt a kapukra fölírva, hogy „kutyának és zsidónak tilos a bemenet!". Tisztelettel: Egy nyaralni akaró szenvedő magyar." — Solymosy képkiállítás. A Fő-utca 4. számú ház előtt állandóan nagy néptömeg nézegeti a szebbnél szebb, művészi ké­peket. Láthatjuk Szlányi Lajos virágzó alma­fáját, Pilch Rezső bravúrral megfestett huszár­ját, Balló Ede muzeális értékű Krisztus képét, Tardos Kremer, Udvary Géza, mithologiai kompositióit, Pentelei Molnár János szín­pompás csendéleteit, Berkes Antal utca rész­leteit, Bosnai István, Herő István tájképeit, Geiger Richárd gyönyörű akvarel­ljeit, Hey­er Arthur, Zombori Lajos gondosan megfestett állat­képeit, Veress Zoltán áhítatot keltő ábrándos szemű madonnáit, Neográdi Antal Zarkolczi Gyula szép napsütéses tájképeit, Molnár J. János csendéleteit és stb. fel nem sorolt ismert nagynevű festőművészek alkotá­sait. A kiállítás még e héten marad nyitva. Tekintettel szállítás és a csomagolás nehéz­ségeire a képek minden elfogadható áron eladók.

Next