Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-07-24 / 166. szám

2. fl volt debreceni főispán kinevezése. Budapest, jul. 23. (MTI.) Hubert Ottó dr. debreceni volt főispánt a kormányzó kinevezte a közigazgatási bírósághoz Ítélő­bíróvá. 9 nemzetközi döntőbíróság, Bécs, jul. 23. Az osztrák kormány ratifikálta az állandó nemzetközi döntőbíró­ságról szóló jegyzőkönyvet. A lengyel—román szerződés. Bukarest, júl. 23. (MTI.) A lengyel országgyűlés által a napokban ratifikált len­gyel—román szövetségi szerződés többek között kimondja, hogy Lengyelország és Románia kölcsönös segítségre kötelezik egy­mást, ha a szerződő felek bármelyikét a ke­leti határon támadás érné.­ Ez esetben a má­sik hatalom köteles haderejével a megtáma­dott fél segítségére sietni. A katonai segítség módozatait külön katonai egyezmény fogja szabályozni. PÁPA ÉS VIDÉKE Házhelyeket kaptok. Budapest, júl. 23. (MTI­) Az orszá­gos földrendező bíróság működésének első hónapjában jul. 21-ig 4849 egyénnek jutta­tott ítéletileg házhelyet. Szemmel tartják a szerb kommunistákat. Belgrád, júl. 23. (MTI.) A belgrádi közvéleményben mind nagyobb a felhábo­rodás a kommunista rend­zavarásokkal szem­ben, amelyek állandóan a fennálló állami rend felforgatására irányulnak. Követelik, hogy a kormány határozottan lépjen fel a kom­munista terror ellen. Parlamenti körökben az hírlik, hogy a nemzetgyűlést rövidesen össze fogják hívni abból a célból, hogy fog­lalkozzanak a kommunista kérdéssel. A korona zürichi jegyzése. Budapest, jul. 22. Zürichben ma 100 magyar koronáért 185 svájci frankot je­gyeztek. 1921 julius­ 344. Sztupka alezredes hadbíró Hüttner vallomásairól. A Tisza-per mai tárgyalása. Nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Gadó elnök a mai főtárgyalást. Folytatták dr. Sztupka alezredes tanu kihallgatását. Dr. Sztupka nagy iratcsomóval érkezett a bírói emelvény előtt elhelyezett kis asztalra téve az iratokat. Gadó: Igaz lehet-e az, amit Sztany­kovszky mondott, hogy ezeket a jegyzeteket. Hüttner vallomása alapján készítették? Meg­kapta-e Sztanykovszky Hüttner vallomásának jegyzőkönyvét ? Tanu: Ki van zárva. Sztanykovszkyt általánosságban és szóbelileg hallgattam ki, éppen ugy mint itten történt. Hüttner kioktatta Sztanykovszkyt. Elnök: Hüttner milyen körülmények között tette beismerő vallomását? Tanu: Legelőször azt mondotta el, amit a miskolczi jegyzőkönyvbe is bemondott. A csendőrparancsnok bizonyos jegyzeteket adott át, melyeket Dobó készített. Meglehetősen bizalmas után kezembe került Hüttner és Sztanykovszky levelezése. A levélben Hüttner oktatta Sztanykovszkyt, hogy kell vallomást visszavonni. Elnök: Igaz-e az, hogy Hüttner hozzá­férhetett Sztanykovszkyhoz és mielőtt Sztany­kovszky beismerő vallomást tett, Hüttner ezzel tárgyalt és Hüttner volt az, aki rábe­szélte, hogy ismerje be a Tisza gyilkosság­ban való részességét, úgy akarta Friedrichet, Fényest és Kérit mindenben befeketíteni? Tanu: Jelenlétemben soha ilyenről szó nem volt. A fogházban érintkeztek, arról nem tehetek. Mindegyik vádlottra megvolt a pa­rancsom. Azt a rendelkezést adtam, hogy akik a Tiszaügyben vádlottak vagy tanuk, külön teendők. Sztupka—Gaarfinor. Elnök: Azt vallották itt, hogy er­ nem is járt velük. Tanu: A fogház könyvéből kitűnik, hogy ki, miért és mikor ment el. Láng hadbírót kerestük, okvetlenül kézre akartam keríteni. Csak azokkal nyomoztattam, akik ismerik, írásbeli utasításomra fedezettel kiküldtem őket a városba, de nem hivatalból tettem. Hüttn­errel és Lengyellel magam is jártam, kerestem Kovács László főhadnagyot, aki megjelenésünkkor elsápadt és n­­­ent taga­dott. Mikor berendeltem, közölte, hogy hall­gatódzó felesége miatt nem mert beszélni. Vallomása lényegtelen volt, azonban Hüttner azt állította, hogy Kovács főhadnagy volt kiszemelve a gyilkosságra , mert ez elállott, társat szerzett maga helyet. Az elnök kérdésére, hogy miként ke­rült az ügybe Gaertner neve, a tanú azt vallja, hogy nyilatkozatot kapott, miszerint Gaertner dicsekedett a gyilkossággal. Az ügyben nyomozott is, de a tanúk nem is­merték fel Gaertnert. Kiderült, hogy az öc­­cséről lehet szó. Akkor történt, hogy Gaert­ner nekem rontott, mire én csakugyan revolveremhez nyúltam, de nem történt egyéb, minthogy Gaertner nekem kezet csókolt. Dobé és Ulain a budai vendéglőben. Elnök: Hogy lehet az, hogy a vád­lottak vendéglőbe jártak, sőt Ulain is meg­jelent közöttük? Tanu szerint nem az ő tudomásával történt. Két esetről tud: az egyikről már teg­nap szó volt. A másik akkor történt, mikor a Roheim villában helyszíni szemle volt. A szemle fél 9-ig tartott. A cellába való kisé­rés előtt Dobó a tanú elé állt és kérte őt, hogy vásárolhassanak valamit vacsorára. Úgy képzelte, hogy a nyomozók kíséretében valami söntésben vesznek élelmet magukhoz. Másnap Paksy jelentéséből tudta meg, hogy vendéglőbe mentek Budán. Paksyt ezért meg is fenyítette. Az elnök kérdésére, hogy hogyan tett Dobó beismerő vallomást, a tanú kijelenti, hogy Dobót hoszti tagadása után kivitte helyszíni szemlére, ahová Dietz volt főkapi­tány is kiment. Odakünn Dietz főkapitánytól csodálkozva hallotta, hogy Dobó részletes beismerő vallomást tett. Dobó ezt előtte csakugyan meg is ismételte. Az elnök kérdésére a tanú kijelenti, hogy Hüttnernek nem volt módja a Dobóval való érintkezésre. További kérdésre, hogy Dobó miért vonta vissza a főtárgyaláson vallomását, a tanu kijelenti, hogy Dobó rend­kívül ideges ember volt, félt a haláltól. Midőn védője, Lévai dr. felállt és jelentette, hogy Dobó beismerő vallomást kiván tenni, újra megtartotta a hadbíróság által elrendelt ujabb helyszíni szemlét, azonban Dobó már nem ugyanazt a vallomást tette, mint ezelőtt. Sztupka védi Heltait. Elnök: Méltóztassék arra nézve nyilat­kozni, volt-e Heltainak szerepe a nyomozás­ban? Tari: Igen volt. Jelentették nekem, hogy Heltainak bizonyos dolgokra nézve tudomása van. Hajlandó ezen dolgokat jegy­zőkönyvbe adni. Amikor Hüttnert a Markó utcában megkaptam, délután bementem a fogházirodába, hogy Hüttner kihallgatását megkezdjem. Akkor jelentette a foglár, hogy a soros ügyész engedélyével visszaküldték a Markó utcába. Így tehát egyébb munka nem lévén behivattam Heltait s felvettem vallo­mását. Vallomása kevés valószínűséggel birt. Magasállásu embereket igyekezett ferde meg­világításba hozni. Az volt a benyomásom, hogy önmagát akarja kivágni, azért a jegyző­könyvet fel is küldöttem, külön kezeltem. Elnök: A főtárgyaláson tanu nem szer­zett tudomást arról, hogy Naphegyi Mihály betöréses lopás miatt többszörösen büntetett egyén ? Tanu: Nem. Csak itt a tárgyalás során tudtam meg. Heltai lánchídi szereplésén kívül semmi egyéb tevékenységet nem fejtett ki. — Sztupka azután Heltairól tesz részletes val­lomást.­­ Többször jó szolgálatott tett neki. Adott számára egy igazolványt, hogy katonai illetőség alatt áll és az ő hozzájárulása nél­kül nem tartóztatható le. Ezután János Andor­ral kapcsolatosan elmondta, hogy Heltai mi­képen szökött ki Bécsbe, majd a saját bécsi útjáról s Kíug Árpáddal való tárgyalásáról, többek között a százezer koronás levélről tett vallomást, melynek megszerzését Kiug megigérte. Elnöknek arra a kérdésére, hogy a Rákóczi­ úti iroda a hivatalos nyomozásban folyt-e be, az őrnagy tagadó választ adott. Károlyi Mihály gróf nyomozói csak az ő jelenlétében beszélhettek a letartóztatottakkal. Paksy és Ulain nem mehettek be a fogházba a vádlottakhoz. A tanú ezután a védők kérdéseire válaszol, majd a tárgyalást hétfő reggelre halasztották Városi tanácsülés: Ma d. e. tartotta meg rendes heti tanácsülését a városi tanács. Többek között a tanács megbízta Tenzlinger polgármester urat, hogy tárgyalásokat folytasson a tejgazdasági szakiskolának Pápára való áthelyezése tárgyában. Továbbá a tanács kiküldi Uzonyi Kálmán városi tanácsost, hogy jelen­jék meg a Budapesten most folyamat­ban lévő a Városok Országos Szövet­sége által tartott értekezleten, amely tárgyalni fogja a közélelmezési és köz­gazdasági ügyeken kívül az ingatlan vagyonváltságot. A tanács egyben fel­kérte Szűcs Dezsőt, városunk képvi­selőjét is, hogy városunk képviseleté­ben e tanácskozáson vegyen részt. Megtagadta a tanács a pápai ker. szoc. párt kérését, mellyel „A Nép" című napilap országos propaganda ünnepségével kapcsolatban megtartandó estélyre a városi szinháznak jut. 31-ére esti 8 órára való áttengedését illetőleg fordult. __ Ez utóbbihoz lesz néhány meg­jegyzésünk, melyekre keddi számunk­ban fogunk kiterjeszkedni. (Szerk.)

Next