Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-04-08 / 78. szám

Tizenhatodik évfolyam 74. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100­ K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona Pápa, 1921 április 97. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség és Kiadóhivatal is Ker. Nemzeti Nyomda XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP.­­X­­ XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Szom­bat A lelkek konszolidációja. Ha vizsgáljuk közállapotainkat, ha beletekintünk kissé a politikai küzdelembe, még mindig fájón be­teges tüneteket észlelhetünk. Mintha vala­mi mérges gonoszindulatu ke­levény belső bomlása nyitna utat magának untalan a politika testén. Gyulladás, láz, lüktető fájdalom — azután kiválik a kiválásra meg­érett méreg, de a fertőzés nem szűnt meg ezzel; idegen, gonosz­indulatú anyagrészek még benn maradtak a testben s az egész káros folyamat: a gyulladás, a láz, a lüktető fájdalom és a kifakadás, újra és újra végigkínozza a nemzetet. r­a hideg szívvel és nem lelkünk legjobb érzésében érde­­­kelten szemlélhetnénk ezt az ön­tisztító folyamatot, talán észre­vennők a haladást, a javulást, az eredményt, talán felfedeznénk a magunk testéből fakadt veszedelem ebben a keserű harcában a fenkölt, a nagy, a reményt fakasztó hő­siséget és az elpusztíthatatlan, soha meg nem törhető ellentálló erőt, — de nem hideg a szívünk, ha ezt látjuk, a torkunk szorul el a félelemben, az öklünk mered görcsös szorulásba a tehetetlen haragban: hát még mindig nem volt elég leckéje a magyarnak, hát már a magunk kárán sem tudunk okulni?! Módunkban volt egy külföldi úr véleményét meghallgatni, aki szinte elragadtatással észlelte a mi rohamo­san haladó és már­is tenger sikert el­ért konszolidációnkat. Kétségtelen, hogy ennek az idegen urnak a meg­figyelése sokkal tárgyibb, sokkal ob­jektívebb a miénknél és az is kétség­telen, hogy a rend felé vezető úton nagy, majdnem hihetetlenül nagy haladást produkált Magyarország. A haladás kétségtelen és mi szívből örülünk is ennek a hala­dásnak. Azonban a külső konszo­lidáció mellett a jobb, a boldog jövő zálogát nemcsak ebben a külső rendben látjuk. De a magyar ember szubjektív érzése közállapotaink jelen helyze­té­ben nemcsak a megbillentett jog­rend helyreállítását látja, de meg­figyeli azt is, hogy a vágyak, az akarások, a lelkek konszolidációja beállott-e, hogy megtermett-e már az az akkordí­ozó harmónia, amely a végleges, az örök rend elenged­hetetlenül szükséges kísérő zenéje. És ebben a tekintetben már nincs meg az a megnyugvásunk, mert a napi politikában a bomlási folyamat egyre és egyre megkezdődik. A hiúságok, ambíciók, sértődöttségek örökös kakofon recitativója zeng ki a politikai orkeszterből; indulat, i­igység, félelem, gyűlölség a hang­szer, amelyen át felénk zengenek és az építőmunka fenséges szim­fón­iájába belerakkant, belefütyül, l­­lek­kolt, belereked a megférhet­ik­nség keserves és örök turáni átka. Őfelsége proklamációja a magyar nemzethez. Gróf Teleky Pál miniszterelnök lapokat­ a következők közlésére hatalmazta fel: a Őfelsége IV. Károly Szombathelyről való távozásakor felkért a végből, hogy jövetelének és távozásának indító okai az ország előtt világosak legyenek, a hozzám intézett következő kijelentését hozzam nyilvánosságra. Ennek a kívánságnak azzal teszek eleget, amidőn a nekem írásban átadott jelentés szövegét közzéteszem. Teleki s. k. Visszatértem Magyarország szeretett földjére, mert távol szeretett hazámtól, amelyhez feloldhatatlan szent eskü és vérem szava köt, minden perc szen­vedés reám nézve. Visszatértem, mert szentül meg vagyok győződve arról, hogy ezen súlyosan megpróbált ország csakis törvényes koronás királyának vezetése alatt tudja megszerezni a belső nyugalmat és a törvényes rendet, amely előfeltétele hazánk felvirágozásának. Azon gyászos emlékű események, amelyek 1018-ban és 1919-ben játszódtak le, és úgy fordultak az ország alkotmánya és törvényei, mint a koronás király ellen, de a magyar nép alkotmányhűsége és józansága nem hagyta magát sokáig félrevezetni és látom, hogy Magyarország a megújhodás utján van. Az elemi erővel ránk zúdult események folytán megszüntek az 1867. évi kiegyezés és a pragmatika sanctionak a feloszthatatlan és elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó részei és helyreállt Magyarország teljes állami függet­lensége, amelyet gondosan megőrizni nekem is egyik fő törekvésem. Ezzel a nemzet élete és fejlődése új alapot nyertek. Szívem sajog, hogy ki vagyok zárva abból, hogy a megújhodás ezc­.. munkájában nemzetemmel együtt vállvetve közreműködhessem. Egy nyugodt, belsőleg konszolidált, erős és független Magyarország olyan közös európai érdek, az a békének olyan fontos biztositéka lévén, nem hihettem, hogy a külállamok fő törekvésemet, amely csakis a konszolidáció, a békés rend és tartós nyugalom helyre­állítását és biztosítását célozza, meg akarhatnák akadályozni. Minthogy azonban meggyőződtem arról, hogy az apostoli királyi jogkör elfoglalása most nehéz és elviselhetetlen megpróbáltatásoknak tenné ki nemzetemet, ezt pedig lelkiismeretemmel össze nem egyeztethetem, ismét­­ távozom az országból, de távol minden erőmet és időmet, ha kell véremet is, hazámnak akarom szentelni, amelytől elszakadni, amelyhez hűtlenné válni soha nem fogok. Bízom az isteni gondviselésben, hogy el fog érkezni a pillanat, amikor szeretett hazámban maradhatok közös erővel, közös célokból, közös munkára egyesülvén nemzetemmel együtt. Amíg ez bekövetkezik, a magyar nemzetet a magam részéről is arra kérem, támogassa azt a férfiút, aki a nemzetgyűlés bizalma alapján jelenleg az államfő nehéz és súlyos kötelességekkel járó tisztét betölti és akitől a magam részéről is bizalommal várom azoknak az érdekeknek a gondozását, amelyek Magyarország ősi alkotmányos törvényei szerint a király és a nemzet harmonikus együ­ttműködését kívánják. Kelt Szombathelyen, 1921 április 2-án Károly s. k. A nemzetgyűlés óriási többsége a miniszterelnök indítványát elfogadta s ezzel az ülés véget ért. Az ülés végén a kisgazdapárti képvi­selők lelkesen éljenezték nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert, aki még a nemzetgyűlés megnyitása előtt tudomására hozta lemondását a miniszterelnöknek. A Keresztény Egye­sülés Pártja gróf Teleky Pál miniszter­elnököt éljenezte. Budapest, ápr. 7. A mai ülés után a képviselők csoportokban hagy­ták el a Házat azon vitatkozva, hogy váljon a mai ülésen a kormány le­mondott-e vagy sem. Illetékes helyen azt a felvilágosítást nyertük, hogy mi­után gróf Teleky Pál miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány tarthatatlanná vált, a kormányzó helyzete dön­tésétől kell függővé tenni a kormány lemondását. Ha nem is­­ történt meg a formális lemondás, gróf Teleky Pál miniszterelnök mai nyilatkozata a kor­mány lemondásának tekinthető. A­ nemzetgyűlést bizonytalan időre elnapolták — a kormány válságba jutott. Budapest, ápr. 7. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra 40 perckor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A mali ülés jegyzőkönyvének felolvasása után az elnök jelentette, hogy gróf Pál miniszterelnök kíván szólni. Teleky Gróf Teleky Pál­. Tekintettel arra, hogy az események következtében egyes miniszterek helyzete a pártok szerint, valamint saját felfogásuk szerint is lehetetlenné teszi az együttműködést a kormány számára, én még a mai nap folyamán a kormányzó ur Őfom­éltó­ságának a kormány álláspontjára vonat­a­kozólag előterjesztést teszek. Arra kérem nemzetgyűlést, hogy üléseit addig napolja el. Ereky Károly: Nem hallottuk a kor­mánytól a lemondást. A miniszterelnök kijelentette ugyan, hogy előterjesztést tesz a kormányzó­t főméltóságának, de ez még nem jelenti a kormány le­mondását és a nemzetgyűlés elnapo­lását. A vitát folytatni kell a ház­szabályok értelmében, de a magyar alkotmányosság szempontjából is lehe­tetlennek tartja, hogy a nemzetgyűlés a miniszterelnök egyszerű kijelentésére ne ülésezzen. Rakovszky elnök felteszi a kérdést, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. Minthogy seki sem jelentkezett, a vitát berekesztette és feltette a kérdést, hogy a miniszterelnök indítványát, miszerint a Ház bizonytalan időre napolja el magát, a nemzetgyűlés elfogadja-e vagy sem. Nincs kormányválság. Budapest, ápr. 7. (Késő éjjeli je­lentés). Rendszerint jólértesült fővárosi lapok beavatott helyről a követező információt közlik : Kormányválság nincs A miniszter­elnök a mai nap folyamán kétszer is volt kihallgatáson a kormányzónál. Először közvetlenül a nemzetgyűlés ülése után, másodszor pedig este hét órakor. Részletesen tájékoztatta a kor­mányzót" a helyzetről és azt az előter­jesztést tette, hogy a kormányzó a pártvezéreket kihallgatásra fogadja. A kihallgatások a kormányzónál még a holnapi nap folyamán meg fognak kez­dődni, ott alkalmuk lesz a pártvezérek­nek a kormányzót informálni, viszont a kormányzó is informálni fogja a párt­vezéreket. Előrelátható, hogy a kihall­gatások során a politikai helyzet tisz­tázódni fog és a nemzetgyűlés már a jövő héten újból folytathatja megsza­kított munkáját.­ ­­ Károly megérkezett Zürichbe. Bécs, ápr. 7. A Neues Wiener Zei­tung írja: Károly király útjában szer­dán este 7 óra 40 perckor érkezett Zürichbe. A királlyal együtt jött Zita királynő is. Budapest, ápr. 7. Károly király szerdán este megérkezett Zürichbe. Értesülésünk szerint Windischgraetz herceg Károly királynak magyarországi útjáról nem bírt tudomással. Jugoszlávia csapatokat koncentrál a magyar határon. Zágráb, ápr. 7. A Mura folyó mentén több kilométer hosszú fronton nagyobb jugoszláv csapatokat koncent­ráltak. ír vörösük vérengzése Nrondstadtban. London, ápr. 7. Krondstadtban 2000 embert lőttek agyon. A kommu­nisták holttesteiket halomba hányták és elégették. A bolsevikiek az ellenforra­dalomban résztvevőknek büntetésmen­tességet ígértek, de mindenkit halálra ítéltek, akinek kezében fegyver volt. A büntetésmentesség ember zárt sorokban ígéretére nyolcezer megadta magát, ezekről azóta sohasem hallottak többet,

Next