Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)
1921-06-11 / 130. szám
Tizenhatodik évfolyam 130. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ara 2 korona Pápa, 1921 junius 11. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség ..... 11. Ker. nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. a KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. * KKIX» Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Terhelő Hallomások Héri ellen. Budapest, jun. 10. A Tisza-pör mai tárgyalásának megnyitása után az elnök felszólította Gaertnert, hogy a törvény értelmében válasszon védőt magának. Gaertner kijelenti, hogy ragaszkodik régi védőjéhez, dr. Földváryhoz. Az elnök erre kihirdeti a bíróság határozatát, amely szerint Gaertner védőjéül Kern Aurél dr. ügyvédet jelölik ki. Ezután Manzner Iván vallomási jegyzőkönyvét olvasták fel, aki nem volt feltalálható. Azt vallotta, hogy október 31-én a Károlyi-pártkör előtt este 6 órakor egy autó állott meg, amelyből 4—5 katona szállt ki, köztük Dobó is, aki megjegyzést tett a Ezután Hollósi József Tisza-gyilkosságra. rendőrt hallgattak ki, aki azt vallja, hogy október 31-én este 6 órakor Kéri óráját kivéve hirdette ki a tömegnek, hogy gróf Tisza István már nem él. Kéri gummiköppenybe volt öltözve. Ezután a védők intéztek kérdéseket a tanúhoz s azt igyekeztek bizonyítani, hogy Kéri nem is viselt órát s igy a jelenet szereplője nem lehetett, Kéri pedig azt állítja, hogy ezen a napon rövid prémes bekecsben volt. Fischer Izidorné Gaertner családi életére vonatkozólag tett jelentéktelen vallomást. A következő tanú Cserna Andor hirlapíró, azt vallja, hogy október 31-én este Fényes László megjelent az Az Est szerkesztőségében és kijelentette, hogy a Tisza gyilkosságnak nem lett volna szabad megtörténnie. Bokor Béla, Tisza soffőrje elmondja, hogy október 31-én Tisza megparancsolta, hogy tartsa útra készen hosszabb útra az autót, az útról azonban lemondtak. Sebestyén Arnold, az Az Est igazgatója a következő tanú, aki elmondja, hogy Kéri október 31-én délelőtt nála jár. Néhány nappal a gyilkosság után Fényes László kijelentette, hogy Pesten marad, mert szembe akar nézni azokkal a gyanúsításokkal , amelynek néhány újságcikk is hangot adott —, hogy része lenne a Tisza-gyilkosságban. Ezután Káli József építészt hallgatták ki. Dobó alibijét igyekszik bizonyítani. — A tárgyalást holnap folytatják. A magyar korona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 10. Zürichben ma 100 magyar koronáért 240 svájci frankot jegyeztek. Szombat — Meghívó: A pápai hadviselt iparosok intézőbizottsága tisztelettel meghívja az összes iparos urakat és özvegyeket, hogy folyó hó 12-én, vasárnap délután 2 órakor az ipartestület helyiségében megjelenni szíveskedjenek. Tárgysorozat: A hadviselt iparosok egyesületének megalakulása temetkezési egylettel egyetemben. Elnök, két alelnök, jegyző, pénztáros ideiglenes megválasztása, az alapszabályok felolvasása, díjak megállapítása s egyéb indítványok. — Tisztelettel az Intéző-bizottság, Budapest, jun. 10. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Giesswein Sándor félreértett szavait magyarázta meg, azután áttértek az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Virter László volt az első szónok. Az igazságszolgáltatás szervezetét a mai Csonka-Magyarország állapotának megfelelően át kell szervezni. Vissza kell állítani Magyarországon a régi honorátiorok tekintélyét. Vass József dr. kultuszminiszter beterjesztette az iskolalátogatási kötelezettség szigorításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Rupert Rezső állott fel szólásra. A válságosan súlyos időkben szükség volna nagy emberekre. Az igazságszolgáltatás kérdését rendezni kell. Az igazságügyminiszternek be kellett volna tekinteni a készülő pénzügyi javaslatokba, hogy azokat jogi törvényszempontból ellenőrizze, mert ha ezt el nem mulasztotta volna, nem következett volna be az az állapot, hogy a pénzügyi javaslatok megszüntették az adóalanyt. Az alkotmányosságnak tulajdonképe a független magyar bíróság volt a védelmezője, nem a vármegyék, mert hiszen azok az alkotmányosságot sohasem védelmezték, hanem csak a független magyar bíróság. Nem gondoskodtak eléggé a bírói és ügyészi kar megélhetéséről. Magyarországon még mindig „a magyar állam nevében" ítélkezik a bíróság, holott helyesebb volna, ha „a magyar szent korona nevében" ítélkeznének. A jogegyenlőség megteremtése nagyon fontos kérdés. A vidéki táblákat be kell olvasztani a Kúriába, így a per az első fokú bíróság ítélete után mindjárt a legfőbb fórumhoz, a Kúriához kerülne. Foglalkozik ezután az internálások kérdésével, amelyeket a független bíróság hatáskörébe utalandónak mond. A sajtótörvényben az egyéni felelősségre kell helyezni a fő súlyt. — Az igazságügyi tárca költségvetését elfogadja. Ezután határozati javaslatokat nyújt be, először, hogy a királyi ügyészségeket a végrehajtó hatalomtól függetlenítsék, másodszor, hogy a katonai bíráskodást polgári személyek felett és a főudvarnagyi bíróságot szüntessék meg, harmadszor, hogy az internálások a független bíróság hatáskörébe utaltassanak, negyedszer a bírák és ügyészek előléptetéséről szóló törvény megalkotásáról és végül arra vonatkozólag, hogy a bíróság a magyar szent korona nevében Rassay ítélkezzék. Károly határozati javaslatot nyújt be a párbajozók megbüntetéséről, amely szerint a párbaj bűncselekménynek, az amerikai párbaj pedig közönséges gyilkosságnak minősüljön és a résztvevők aszerint büntettessenek. Ezután Hornyánszky Zoltán szólalt fel. A Tisza-perrel foglalkozik, különösen a Friedrich elleni vádirat benyújtásának körülményeivel. Hogy ma a nemzetgyűlést nem a bécsi kommunisták dirigálják, az egyedül Friedrichnek köszönhető. A bírói és ügyészi kar anyagi helyzetének javítását sürgeti. Majd határozati javaslatot nyújt be az előléptetéseknek 1 év letelte után való életbeléptetésére. Ezután Bródy Ernő szólalt fel. Virtor képviselő éles támadást intézett az ügyvédi kamara és Papp József ellen is, aki elsőrangú ember minden tekintetben és keresztény nemzeti szellemben dolgozik. Az ügyvédi kamara nincs összeköttetésben a kommunizmussal, hiszen az ügyvédeket egyszerre lehetetlenné tették a kommunisták. Tiltakozik a támadás ellen. — Az egész sajtókérdést el lehet intézni a cenzúra megszüntetésével. A költségvetést elfogadja, Schlachta Margit határozati javaslatot terjeszt elő a válások számának korlátozása és a rabok munkával való foglalkoztatása tekintetében. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Köszönetét fejezi ki a felszólalt képviselőknek azért, hogy bírósággal szemben olyan a független nagy elismeréssel viseltetnek. Belátja, hogy a bírói kar igen nehéz helyzetben van, az ő törekvése már kezdettől fogva az volt, hogy helyzetükön iparkodott segíteni. Az indemnitás kapcsán a bírói státusról szóló törvényjavaslatot be fogja terjeszteni. Az igazságszolgáltatás lassúságánakaz oka az, hogy a bíróságok teljesen túl vannak halmozva munkával. A napokban be fog nyújtani egy törvényjavaslatot, amely a bűnvádi perrendtartás bázisait egyszerűsíti, mert máskép a dologon segíteni nem lehet. Foglalkozik ezután Witter kijelentéseivel, amelyeket túlzottaknak mond, majd Hornyánszkyval szemben védelmébe veszi az ügyészségnek a Tiszaperben Friedrichhel szemben tanusított eljárását. Az új sajtótörvényt a jövő év elején fogja beterjeszteni s ennek életbeléptével a sajtóra vonatkozó mindennemű korlátozás hatályát fogja veszteni. (Helyeslés). Ezután kéri az elnököt, hogy beszédét délután folytathassa. Az elnök az ülést délután 4 óráig felfüggesztette. A Ház délutáni ülését V. 17 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter folytatta beszédét. Rupert Rezső határozati javaslatot nyújtott be, hogy az igazságügyminiszter terjesszen elő törvényjavaslatot a királyi ügyészségeknek a végrehajtó hatalomtól független vádhatósággá való átszervezése iránt. Kéri, hogy ezt a javaslatot utasítsák el, mert ez sem a jogforrásoknak, sem a célnak nem felel meg. Ugyancsak kéri elutaasítani azon határozati javaslatait, amelyek katonai és a főudvarnagyi bíráskodás megszüntetéséről, az internálásoknak a független bíróság hatáskörébe való utalásáról, a bírák és ügyészek előléptetéséről szóló törvény megalkotásáról szólnak s végül arról, hogy ezentúl a bíróságok ne a magyar állam, hanem a magyar szent korona nevében ítélkezzenek. Rassay Károly a párbajozók büntetéséről terjesztett be határozati javaslatot. A nemzetgyűlés ilyen formában nem fogadhatja el a javaslatot, hanem kiadni tanácsolja az előkészítő bizottságnak, amely az abban lefektetett elvek szerint megfelelő javaslatot fog előkészíteni. Kéri továbbá az igazságügyminiszter, hogy Schlachta Margit javaslatát ne fogadják el. Kerekes Mihály kéri a Ház határozatképességének megállapítását. Az elnök kijelenti, hogy a képviselők névsorolvasásánál jelen nem volt képviselők nem kapnak addig napidíjat, amíg az elnöknél nem igazolják távollétüket. — Rassay Károly az igazságügyminiszterrel szemben kéri a nemzetgyűlést, hogy a párbaj elleni javaslatát fogadják el. Hornyánszky Zoltán személyes megtámadtatás címén kér szót, az elnök azonban figyelmezteti, hogy csak az ülés végén szólalhat fel. Ezután az igazságügyminiszteri tárca költségvetését általánosságban elfogadták. Rassaynak a párbaj büntetéséről szóló törvényjavaslatát a nemzetgyűlés elfogadta, a többi határozati javaslatot nem fogadták el. Ezután az igazságügyminiszteri tárca költségvetését részleteiben is elfogadták. A hadügyi tárca költségvetésénél Szilágyi Lajos szólalt fel elsőnek. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsák a kormányt, azokat a határozati javaslatokat, amelyeket a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával a hadviselt tanárokra vonatkozólag hoztak, terjesszék ki a hadifogságban volt tanárokra is. — Utasítsák a kormányt, hogy egy, a hadsereghez intézett rendeletben jelöljék meg azokat az egyesületeket és köröket, beléphetnek a katonatisztek, amelyekbe a többi egyesületbe való belépéstől tiltsák el őket. Utasítsák a kormányt, hogy a katonai személyek hátramaradottainak ellátásáról szóló törvényt sürgősen terjessze elő, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalható legyen. (Helyeslés): Lingauer Albin határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsák a kormányt, hogy az összes tiszteket tiltsa el a politikában, vagy politikai egyesületekben és eseményeknél való részvételtől és minden politikai foglalkozástól, a sajtó-, levél- és telefon cenzúrától s hogy erről a hadügyminiszter legkésőbb 1921. évi október elsejéig jelentést tegyen. Tomory a katonai előfogatok ügyében szólal fel. Zeöke Antal három heti szabadságot kér az 1899. évfolyambeli szolgálatot teljesitő katonák részére és felvilágosítást kér a Mackensen hadseregtől vett lovak ügyében, amelyeket a németek most visszakövetelnek. Belitska Sándor honvédelmi miniszter reflektált ezután a felszólalásokra és mindenekelőtt Szta^y Lajosnak a büdzsé tárgyalása alatt elhangzott beszédére válaszolt. Prónay ezredes és Rancenberger százados ellen a vizsgálat megindult azért, mivel állítólag a felébredt magyarok munkájában részt vettek. Erre vonatkozólag felolvassa Dáni Béla jelentését, amely szerint a két tiszt semmiféle puccsmozgalomban nem részt, ilyenről nem volt tudomásuk vett és a felébredt magyarok vezetőségével semmiféle összeköttetést nem tartottak fenn. Ezek után — írja Dáni Balázs — nem látom semmi szükségét fennforogni a fennti két tiszt ellen bármiféle további lépés megtételére. Szilágyinak a húsvét utáni hadparancsnok ellenjegyzés nélkül való megjelenésének körülményei iránti kérdésére kijelenti, hogy a hadparancsot ő ellenjegyezte, de azért jelent meg ellenjegyzés nélkül, mert a hadseregparancsok sohasem voltak ellenjegyezve, azokat mindig csak a legfőbb hadúr írta alá. Szilágyinak egyébként mindkét határozati javaslatát elfogadja. .Lingauer megállapítására vonatkozólag leszögezi a hadügyminiszter, hogy dacára annak, hogy politikai állásban van, nem foglalkozik politikával. Azt hiszi, hogy azon körülmény ellenére, hogy politikával nem foglalkozik, a nemzetgyűlés támogatja. (Taps és ellenzés). Egész törekvése arra irányul, hogy a katonaságot visszavigye a kaszárnyákba. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán). A cenzúra nem kellemes valami a katonaságnak, mert a cenzúrával való foglalkozás nem a katonáknak való. Egyébként megegyezett a belügyminiszterrel és miniszterelnökkel, hogy mindennemű cenzúra és a nemzetvédelmi ügy július elsejével általánosságban elfogadták a költségvetést. — Az igazságügyi ás hionvédelmi tárca szükségvetése. — I