Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-06-11 / 130. szám

Tizenhatodik évfolyam 130. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ara 2 korona Pápa, 1921 junius 11. Szerkesztőség és fiók­kiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő­ tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség ..... 11. Ker. nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. a KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. * K­K­I­X» Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Terhelő Hallomások Héri ellen. Budapest, jun. 10. A Tisza-pör mai tárgyalásának megnyitása után az elnök felszólította Gaertnert, hogy a törvény értelmében válasszon védőt magának. Gaertner kijelenti, hogy ra­gaszkodik régi védőjéhez, dr. Földváry­hoz. Az elnök erre kihirdeti a bíróság határozatát, amely szerint Gaertner vé­dőjéül Kern Aurél dr. ügyvédet jelölik ki. Ezután Manzner Iván vallomási jegy­zőkönyvét olvasták fel, aki nem volt feltalálható. Azt vallotta, hogy október 31-én a Károlyi-pártkör előtt este 6 órakor egy autó állott meg, amelyből 4—5 katona szállt ki, köztük Dobó is, aki megjegyzést tett a Ezután Hollósi József Tisza-gyilkosságra. rendőrt hall­gattak ki, aki azt vallja, hogy október 31-én este 6 órakor Kéri óráját kivéve hir­dette ki a tömegnek, hogy gróf Tisza István már nem él. Kéri gummiköp­­­penybe volt öltözve.­­ Ezután a vé­dők intéztek kérdéseket a tanúhoz s azt igyekeztek bizonyítani, hogy Kéri nem is viselt órát s igy a jelenet sze­replője nem lehetett, Kéri pedig azt állítja, hogy ezen a napon rövid pré­mes bekecsben volt. Fischer Izidorné Gaertner családi életére vonatkozólag tett jelentéktelen vallomást.­­ A következő tanú Cserna Andor hirlapíró, azt vallja, hogy októ­ber 31-én este Fényes László meg­jelent az Az Est szerkesztőségében és kijelentette, hogy a Tisza gyilkosságnak nem lett volna szabad megtörténnie.­­ Bokor Béla, Tisza soffőrje elmondja, hogy október 31-én Tisza megparan­csolta, hogy tartsa útra készen hosszabb útra az autót, az útról azonban le­mondtak. Sebestyén Arnold, az Az Est igazga­tója a következő tanú, aki elmondja, hogy Kéri október 31-én délelőtt nála jár­. Néhány nappal a gyilkosság után Fényes László kijelentette, hogy Pesten marad, mert szembe akar nézni azokkal a gyanúsításokkal , amelynek néhány újságcikk is hangot adott —, hogy része lenne a Tisza-gyilkosságban. Ezután Káli József építészt hallgatták ki. Dobó alibijét igyekszik bizonyítani. — A tár­gyalást holnap folytatják. A magyar korona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 10. Zürichben ma­­ 100 magyar koronáért 2­40 svájci frankot jegyeztek.­­ Szombat — Meghívó: A pápai hadviselt ipa­rosok intéző­bizottsága tisztelettel meg­hívja az összes iparos urakat és özve­gyeket, hogy folyó hó 12-én, vasár­nap délután 2 órakor az ipartestület helyiségében megjelenni szíveskedjenek. Tárgysorozat: A hadviselt iparosok egye­sületének megalakulása temetkezési egy­lettel egyetemben. Elnök, két alelnök, jegyző, pénztáros ideiglenes megvá­lasztása, az alapszabályok felolvasása, díjak megállapítása s egyéb indítványok. — Tisztelettel az Intéző-bizottság, Budapest, jun. 10. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Giesswein Sán­dor félreértett szavait magyarázta meg, azután áttértek az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Virter László volt az első szónok. Az igazság­szolgáltatás szervezetét a mai Csonka-Magyarország állapotának megfelelően át kell szervezni. Vissza kell állítani Magyarországon a régi honorátiorok tekintélyét. Vass József dr. kultuszminiszter be­terjesztette az iskolalátogatási kötelezett­ség szigorításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Rupert Rezső állott fel szólásra. A válságosan súlyos időkben szükség volna nagy emberekre. Az igazságszol­gáltatás kérdését rendezni kell. Az igaz­ságügyminiszternek be kellett volna te­kinteni a készülő pénzügyi javaslatokba, hogy azokat jogi törvény­szem­pontból ellenőrizze, mert ha ezt el nem mulasztotta volna, nem következett volna be az az állapot, hogy a pénzügyi ja­vaslatok megszüntették az adóalanyt. Az­ alkotmányosságnak tulajdonképe­ a független magyar bíróság volt a vé­delmezője, nem a vármegyék, mert hiszen azok az alkotmányosságot soha­sem védelmezték, hanem csak a füg­getlen magyar bíróság. Nem gon­doskodtak eléggé a bírói és ügyészi kar megélhetéséről. Magyarországon még mindig „a magyar állam nevében" ítél­kezik a bíróság, holott helyesebb volna, ha „a magyar szent korona nevében" ítélkeznének. A jogegyenlőség meg­teremtése nagyon fontos kérdés. A vi­déki táblákat be kell olvasztani a Kú­riába, így a per az első fokú bíróság ítélete után mindjárt a legfőbb­ fórum­hoz, a Kúriához kerülne.­­­­ Foglal­kozik ezután az internálások kérdésével, amelyeket a független bíróság hatás­körébe utalandónak mond. A sajtótör­vényben az egyéni felelősségre kell helyezni a fő súlyt. — Az igazságügyi tárca költségvetését elfogadja. Ezután határozati javaslatokat nyújt be, először, hogy a királyi ügyészsé­geket a végrehajtó hatalomtól függet­lenítsék, másodszor, hogy a katonai bíráskodást polgári személyek felett és a főudvarnagyi bíróságot szüntessék meg, harmadszor, hogy az internálások a független bíróság hatáskörébe utal­tassanak, negyedszer a bírák és ügyészek előléptetéséről szóló törvény megalko­tásáról és végül arra vonatkozólag, hogy a bíróság a magyar szent korona ne­vében Rassay ítélkezzék. Károly határozati javaslatot nyújt be a párbajozók megbüntetéséről, amely szerint a párbaj bűncselekmény­nek, az amerikai párbaj pedig közön­­­séges gyilkosságnak minősüljön és a résztvevők aszerint büntettessenek. Ezután Hornyánszky Zoltán szólalt fel. A Tisza-perrel foglalkozik, külö­nösen a Friedrich elleni vádirat benyúj­tásának körülményeivel. Hogy ma a nemzetgyűlést nem a bécsi kommunisták dirigálják, az egyedül Friedrichnek kö­szönhető. A bírói és ügyészi kar anyagi helyzetének javítását sürgeti. Majd határozati javaslatot nyújt be az előlép­tetéseknek 1 év letelte után való élet­beléptetésére. Ezután Bródy Ernő szólalt fel. Virtor képviselő éles támadást intézett az ügy­védi kamara és Papp József ellen is, aki elsőrangú ember minden tekintetben és keresztény nemzeti szellemben dol­gozik. Az ügyvédi kamara nincs össze­köttetésben a kommunizmussal, hiszen az ügyvédeket egyszerre lehetetlenné tették a kommunisták. Tiltakozik a tá­madás ellen. — Az egész sajtókérdést el lehet intézni a cenzúra megszünte­tésével.­­ A költségvetést elfogadja, Schlachta Margit határozati javaslatot terjeszt elő a válások számának korlá­tozása és a rabok munkával való fog­lalkoztatása tekintetében. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igaz­ságügyminiszter válaszolt a felszólalá­sokra. Köszönetét fejezi ki a felszólalt képviselőknek azért, hogy bírósággal szemben olyan a független nagy elis­meréssel viseltetnek. Belátja, hogy a bírói kar igen nehéz helyzetben van, az ő törekvése már kezdettől fogva az volt, hogy helyzetükön iparkodott se­gíteni. Az indemnitás kapcsán a bírói státusról szóló törvényjavaslatot be fogja terjeszteni. Az igazságszolgáltatás lassúságának­­az oka az, hogy a bíró­ságok teljesen túl vannak halmozva munkával. A napokban be fog nyújtani egy törvényjavaslatot, amely a bűn­vádi perrendtartás bázisait egyszerűsíti, mert máskép a dologon segíteni nem lehet. Foglalkozik ezután Witter kijelen­téseivel, amelyeket túlzottaknak mond, majd Hornyánszkyval szemben védel­mébe veszi az ügyészségnek a Tisza­perben Friedrichhel szemben tanusított eljárását. Az új sajtótörvényt a jövő év elején fogja beterjeszteni s ennek életbe­léptével a sajtóra vonatkozó minden­nemű korlátozás hatályát fogja veszteni. (Helyeslés). Ezután kéri az elnököt, hogy beszédét délután folytathassa. Az elnök az ülést délután 4 óráig felfüggesztette. A Ház délutáni ülését V. 17 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Tomcsányi V. Pál igazságü­gyminiszter folytatta beszédét. Rupert Rezső hatá­rozati javaslatot nyújtott be, hogy az igazságügyminiszter terjesszen elő tör­vényjavaslatot a királyi ügyészségeknek a végrehajtó hatalomtól független vád­h­atósággá való átszervezése iránt. Kéri, hogy ezt a javaslatot utasítsák el, mert ez sem a jogforrásoknak, sem a célnak nem felel meg. Ugyancsak kéri eluta­a­sítani azon határozati javaslatait, amelyek katonai és a főudvarnagyi bírás­kodás megszüntetéséről, az internálások­nak a független bíróság hatáskörébe való utalásáról, a bírák és ügyészek előléptetéséről szóló törvény megal­kotásáról szólnak s végül arról, hogy ezentúl a bíróságok ne a magyar állam, hanem a magyar szent korona nevében ítélkezzenek. Rassay Károly a párbajozók bünteté­séről terjesztett be határozati javaslatot. A nemzetgyűlés ilyen formában nem fogadhatja el a javaslatot, hanem kiadni tanácsolja az előkészítő bizottságnak, amely az abban lefektetett elvek szerint megfelelő javaslatot fog előkészíteni. Kéri továbbá az­ igazságügyminiszter, hogy Schlachta Margit javaslatát­­ ne fogadják el. Kerekes Mihály kéri a Ház határozat­képességének megállapítását. Az elnök kijelenti, hogy a képviselők névsorol­vasásánál jelen nem volt képviselők nem kapnak addig napidíjat, amíg az elnöknél nem igazolják távollétüket. — Rassay Károly az igazságügyminiszterrel szemben kéri a nemzetgyűlést, hogy a párbaj elleni javaslatát fogadják­ el. Hornyánszky Zoltán személyes meg­támadtatás címén kér szót, az elnök azonban figyelmezteti, hogy csak az ülés végén szólalhat fel.­­ Ezután az igazságügyminiszteri tárca költségvetését általánosságban elfogadták. Rassaynak a párbaj büntetéséről szóló törvény­javaslatát a nemzetgyűlés elfogadta, a többi határozati javaslatot nem fo­gadták el. Ezután az igazságügymi­niszteri tárca költségvetését részleteiben is elfogadták. A hadügyi tárca költségvetésénél Szilágyi Lajos szólalt fel elsőnek. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsák a kormányt, azokat a határo­zati javaslatokat, am­elyeket a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkal­mával a hadviselt tanárokra vonatkozó­lag hoztak, terjesszék ki a hadifogságban volt tanárokra is. — Utasítsák a kor­mányt, hogy egy, a hadsereghez intézett rendeletben jelöljék meg azokat az egyesületeket és köröket, beléphetnek a katonatisztek, amelyekbe a többi egyesületbe való belépéstől tiltsák el őket. Utasítsák a kormányt, hogy a katonai személyek hátramaradottainak ellátásáról szóló törvényt sürgősen ter­jessze elő, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalható legyen. (Helyeslés): Lingauer Albin határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsák a kormányt, hogy az összes tiszteket tiltsa el a po­litikában, vagy politikai egyesületekben és eseményeknél való részvételtől és minden politikai foglalkozástól, a sajtó-, levél- és telefon­ cenzúrától s hogy erről a hadügyminiszter legkésőbb 1921. évi október elsejéig jelentést tegyen. Tomory a katonai előfogatok ügyében szólal fel. Zeöke Antal három heti szabadságot kér az 1899. évfolyambeli szolgálatot teljesitő katonák részére és felvilágosí­tást kér a Mackensen hadseregtől vett lovak ügyében, amelyeket­ a németek most visszakövetelnek. Belitska Sándor honvédelmi miniszter reflektált ezután a felszólalásokra és mindenekelőtt Szt­a^y­ Lajosnak a büdzsé tárgyalása alatt elhangzott beszédére válaszolt. Prónay ezredes és Rancenber­ger százados ellen a vizsgálat meg­indult azért, mivel állítólag a felébredt­­ magyarok munkájában részt vettek. Erre vonatkozólag felolvassa Dáni Béla je­lentését, amely szerint a két tiszt sem­miféle puccsmozgalomban nem részt, ilyenről nem volt tudomásuk vett és a felébredt magyarok vezetőségével semmiféle összeköttetést nem tartottak fenn. Ezek után — írja Dáni Balázs — nem látom semmi szükségét fennforogni a fennti két tiszt ellen bármiféle további lépés­ megtételére. Szilágyinak a húsvét utáni hadpa­rancsnok ellenjegyzés nélkül való meg­jelenésének körülményei iránti kérdésére kijelenti, hogy a hadparancsot ő ellen­jegyezte, de azért jelent meg ellenjegyzés nélkül, mert a hadseregparancsok soha­sem voltak ellenjegyezve, azokat mindig csak a legfőbb hadúr írta alá. Szilágyi­nak egyébként mindkét határozati ja­vaslatát elfogadja. .Lingauer megállapítására vonatkozólag leszögezi a hadügyminiszter, hogy da­cára annak, hogy politikai­­ állásban van, nem foglalkozik politikával. Azt hiszi, hogy azon körülmény ellenére, hogy politikával nem foglalkozik, a nemzetgyűlés támogatja. (Taps és el­lenzés). Egész törekvése arra irányul, hogy a katonaságot visszavigye a ka­szárnyákba. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán). A cenzúra nem kel­lemes valami a katonaságnak, mert a cenzúrával való foglalkozás nem a katonáknak való.­­ Egyébként meg­egyezett a belügyminiszterrel és minisz­terelnökkel, hogy mindennemű cenzúra és a nemzetvédelmi ügy július elsejével általánosságban elfogadták a költségvetést. — Az igazságügyi ás hionvédelmi tárca szük­ségvetése. — I

Next