Pápa és Vidéke, 1929 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-20 / 3. szám
Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadók: Fő u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSEiTFI FABIM. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.szoc. párttitkárság (Szentilonai utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Hej, szegény kurucok! Bethlen István gróf miniszterelnök azalatt a hét év alatt, mióta a magyar állam ügyeinek vezetését kezében tartja, higgadtnak, körültekintőnek, tapintatos politikusnak mutatta magát a kül és belpolitikában egyaránt. Ez a nagy politikai bölcsesség tűnik ki azon beszédéből is, amelyet az egységes párt vacsoráján az egységes párt újévi üdvözlésére mondott. Megállapította beszédében, hogy nemzetközi viszonylatunk javult az elmúlt évben. Azonban a teljes javulás előfeltétele az, hogy a nemzet maga is bízzék erejében és bízzék vezetőinek bölcsességében és jóindulatában. A békerevízió előkészítése csak lassú és fokozatos munka eredménye lehet. Hivatkozott a szomszéd államoknak, elsősorban Jugoszláviának belső válságára, amely nem a parlamentarizmus csődje, mint sokan szeretik emlegetni, hanem Trianon csődje. Foglalkozott belpolitikai kérdésekkel. Megállapította, hogy gazdasági, szociális és kulturális téren fokozatosan halad előre a nemzet. Demokratikus fejlődés is van nálunk, ennek lesz egyik állomása az új sajtótörvény és a gyülekezési jog szabályozásáról szóló törvény. Foglalkozott a trónkérdéssel is, megismételve régebbi kijelentéseit, hogy ez a kérdés egyáltalán nem aktuális. Nemcsak nagy államférfiúnak, nemcsak jó magyarnak, de valóságos kuruc magyarnak mutatkozott a miniszterelnök ezen beszédében a következő kijelentésével: „Ez a nemzet négyszáz éven keresztül törekedett a függetlenségre és 1918-ig, az összeomlás napjáig ez a törekvés sikertelen maradt." Négyszáz év ! Nagy idő. A Habsburgok uralkodtak ez alatt az idő alatt Magyarországon. Hogy hogyan, annak eldöntése a történelem feladata. Azonban az tény, hogy ez ellen az uralkodás ellen ismételten berzenkedtek a magyarok. Hol a vallásszabadságot, hol politikai szabadságukat, hol nyelvüket védték. Tököli, Rákóczi, Bethlen Gábor, Kossuth és még sok más nevéhez fűződtek azok a felkelések, melyek alatt megszólalt a tárogató, felhangzott a kuruc nóta, a kurucok keserve, rongyos volt a ruhánk, üres a zsebünk. És kuruckodásunk soha boldogságot nem hozott a magyarnak. Boldogok akkor voltunk, amikor az uralkodó és a nemzet egy úton haladtak. Mária Terézia, Ferenc József uralkodása fénykorai ennek a 400 esztendőnek. Ekkor gazdagok voltunk és fejlődött nyelvünk, irodalmunk. Igaz, hogy politikai függetlenségünk nem volt teljes, közösségben éltünk a Habsburg tartományokkal, azonban boldogságunk pillére épp ez a közösség volt. egyik Bethlen miniszterelnök, a nagy államférfiú ismeri a magyar történelmet. Ismeri a nemzetünk sorsát mozgató erőket. Midőn tehát beszédében a 400 évre célzott, amelyben nem volt meg teljes függetlenségünk, nagyon helyesen jelölte meg a célt, amely felé törekednünk kell: a teljes nemzeti függetlenséget. Azonban nagyon helyesen nem az uralkodóháztól való elszakadásban keresi ezen függetlenség kiépítésének eszközét, hanem a belső munkában és az ügyes külpolitikában. Mert bizony ha 400 évig nem voltunk függetlenek, most ugyancsak nem vagyunk azok. Ellenségeink törvényeket diktálnak nekünk. Gazdaságilag fojtogatnak bennünket. Ha tehát most nemzeti függetlenséget akarunk, nem elég Ónodon, avagy Debrecenben gyűlést tartani és az uralkodóházat detronizálni. Ez rövid császárvágás, egyszerű gyerekjáték, a kuruc munka könnyebbik vége lenne ahhoz képest, amit most kell tennünk. Erőt, kitartást és kemény nyakat kell összes ellenségeinknek mutatni és gazdaságilag megerősödni, hogy belügyeinkbe bele ne avatkozhassanak, gazdaságilag el ne nyomhassanak bennünket. Ez most a kuruc nehéz munkája, nem a nyilatkozat és a tárogató. Ebben a munkában legyünk kurucok, kitartók, állhatatosak, soviniszta magyarok. A királykérdésben pedig várjunk. Várjuk meg a történelmi erők működését. Ne vágjunk elébe az eseményeknek. Ezen mérsékelt, tapintatos, izigvérig magyar állásfoglalásért fogadta megnyugvással a nemzet Bethlen István gróf miniszterelnök újévi beszédét. bf. A hét eseményei. Idehaza. A katolikus vallásalapok helytelen irányban való felhasználásáról írtak sokat a mult héten a lapok Forster Gyula báró cikke nyomán. Az alapokra felügyelő bizottság erre közzétette az alapokról szóló, részletes kimutatást, amelyből kitűnik, hogy az alapok felhasználása megfelelő volt. Berczel Jenőt választották meg Budapest székesfőváros alpolgármesterévé, Külföldön. A római kérdés hír szerint megoldás felé közeledik. Felállítják az egyházi államot 260 négyzetkilométer területen, a volt egyházi államért pedig pénzbeli kárpótlást ad az olasz állam a Szentszéknek. A Szentszék és az olasz állam tervezett kibékülése Mussolininek nagy diadala lesz. A jugoszláv diktatúra még mindig nem mutatta meg igazi arculatját. Zsivkovits miniszterelnök a külföldi sajtó tudósítói előtt azt mondotta, hogy a diktatúra célja az ország egységének és az alkotmányos kormányzás lehetőségének megteremtése. Szomszédaival a legbékésebb viszonyra törekszik Jugoszlávia. Ezen nyilatkozattal ellentétben egyes külföldi lapok azt állítják, hogy a délszláv állam fegyverkezni akar az olaszok ellen s nem akarja, hogy munkájában a parlament zavarja. — Az tény, hogy sem a szerbek, sem a horvátok nem örvendenek a diktatúrának. A szerbek azért nem, mert igen sok egzisztencia, politikusok, hivatalnokok kenyerüket vesztik miatta , a horvátok pedig úgy látják, hogy a diktatúra elsősorban ellenük irányul. Teljesen le akarja törni a horvátok politikai törekvéseit, szabadságvágyát. Elfojtja a szabad szót, a szabad sajtót. — Egyesek az egész diktatúrában a szabadkőmivesek kezét látják, amely le akarja törni a katolikus horvátokat. — Abban megegyezik a jelentések jó része, hogy Sándor király nem ura a királyi diktatúrának, csak báb a kardcsörtetők kezében. Mindenesetre feltűnő, hogy az a szabadkőmives sajtó, amely egész Európát tele kiabálta a kommunizmus bukása után a magyar fehérterrorról szóló hírekkel, amelynek annyira fáj, hogy Magyarországon nincs nagyobb demokrácia, amely kígyót békát kiált Mussolini diktatúrájára, az a sajtó most ölbetett kezekkel bólogat a délszláv diktatúrának. Egyáltalán nem fáj neki. A spanyolnátha, amely Amerikában dühöngött, majd Berlint lepte meg, elérkezett Bécsbe. A betegség hír szerint enyhe lefolyású. HÍREK• ••• Iskolalátogatás. Dsida Ottó tanker. kir. főigazgató e hó 11-től 16 ig végezte hivatalos látogatását a bencés reálgimnáziumban, e hó 18-án pedig a ref. gimnázium látogatását kezdte meg. Részleges tisztújítás volt a városházán e hó 14 én d. e. 10 órakor dr. Horváth Lajos alispán elnöklete alatt. Dr. Tomor Dezsőt egyhangúlag közfelkiáltással választották meg II. aljegyzővé, Harsányi Józsefet pedig 125 szavazattal közgyámmá és anyakönyvvezetővé ifj. Sarudi György 10 szavazatával szemben. Nagy választék: Férfi és női fehérneműekben. — A legdivatosabb harisnyák, nyakkendők, bőrkertyük, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid NEUBAUER FERENC uri és női divatáruháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával szemben.) árakban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyolokban. — Bőröndök és bőrdíszműárakban. :-: Nagy raktár kalapokban. :: Szabott árak. — Szolid és pontos ki:-: :-: :-: szolgálás. :-: :-: