Pápai Hirlap, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-29 / 48. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árakEgész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos fősserkesztő: r>R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi­ utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvételnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A jegybank osztaléka. December első napjaiban tartja az osztrák­magyar bank mérlegmegállapító ülését, amelyen egyúttal az esztendő tizenegy hónapi üzletered­ménye alapján hozzávetőlegesen megállapítják a nyereséget és döntenek az osztalék magas­ságáról is. A félhivatalos közlések szerint a jegybank osztaléka 10 koronával lesz magasabb, mint a múlt évben, amikor 15 korona 60 fillér­rel esett minden egyes részvényre nagyobb dividencia, mint a megelőző esztendőben. Az 1911. évi 104­ 40 K osztalék is 14­ 10 K-val több, mint az 1910. évi, úgy hogy az utolsó három év alatt 90 30 K-ról 130 K-ra nőtt a jegybank osztaléka. A gazdasági válság, amely évtizedek hosszú során fönnállott és jól megalapozott vállalatokat tett tönkre, pénzintézeteket és és ipari cégeket juttatott a tönk szélére, erő­sen megduzzasztotta a bank nyereségét, ami az osztalék emelkedését mozdította elő. A bank az egész év folyamán 6%-os rátával dolgozott,­ tehát váltók után 6, lombard után 6 7a—7 °/C kamatot, szedett. Ezzel szemben az egész év folyamán adóköteles bankjegy-forgalom szere­pelt kimutatásaiban, de amíg a kontingensen fölül forgalomba hozott bankjegyek után 5% adót fizet, addig száz 2%-kal szed ennél magasabb kamatot. A jegybank kamatnyeresége minden gazda­sági válság után annyira aktuálissá válik a jegybank­törvény reorganizációja. Az a nagy nyereségtöbblet, amely egy év alatt milliókat ajándékoz a bank szerencsés részvényeseinek, a gazdasági élet számára túlságosan megdrá­gított hitel következménye. Krízis nemcsak ben­nünket ért, hanem éppen olyan hosszú gazda­sági válság volt Németországban, Angliában és Franciaországban és a többi nyugati ország­ban is, azért sehol annyi jövedelem­re a jegy­kibocsátó bank szert nem tett, mint nálunk. A pénzhasználati díjat meg kell fizetnie annak, aki hitelre szorul, de ha a jegybank olyan tüneményes mértékben szaporíthatja nyeresé­gét, akkor a banktörvényben lefektetett azt a kötelezettségét, hogy a paritás fenntartásáról gondoskodjék és a valuta stabilitásáért áldo­zatot hozzon, nagyobb anyagi áldozattal telje­sítse. Egy jegybank működését nem az osztalék magassága szempontjából kell megítélni, — hangoztatják előszeretettel azok, akik a közös bank rendíthetetlen híveinek vallják magukat. Ahol nincs konszolidált gazdasági élet, ott a jegybankok mindig aránylag nagyobb osztalé­kot fizetnek, mint a fejlett gazdaságú országok jegykibocsátó bankjai. A jegybank nagy osztaléka sohasem jó nemzetgazdasági tünet. De hisz * Tegnap szállították le 5Va-re, akkor mi gazdasági fejlettség szempontjából igen hátra kerültünk, mert jegybankunk oszta­léka ilyen három válságos gazdasági esztendő után majdnem kerek 40 koronával emelkedett. Ha a jegybank nyereség­ növekedésének gátat vetni nem tudunk, akkor legalább az állam lássa hasznát jegybankja nagy jövedel­mének. Belgiumban például a maximális oszta­lék, amit a bank részvényeseinek juttathat, 472 százalék. Az ezen fölül mutatkozó nyereség teljes összegében az államkincstáré. Az ilyen osztalékcsökkentő intézkedések — természete­sen — a kamatláb-politikára élénken befolyás­sal vannak. Az Egyesült Államokban a szövet­ségi jegybank kérdést most rendezik s a jegy­bank törvényjavaslata az osztalékot maximálisan 6%-ban állapítja meg. Minden ország törvény­hozása, ahol a banktörvény nem régi keletű, vagy újabban revideáltatott, kiterjeszkedett a maximális osztalékra, csak éppen a mi jegy­bankunk szabadalmának három év előtti meg­újításánál nem esett szó az osztalék fixírozá­sáról. Az osztrákok a bank nyereségét és ezzel kapcsolatban az osztalék emelkedését nem szíve­sen tárgyalják, mert a bankrészvények négy­ötödrésze osztrák, s csak egyötödrésze van magyar kezekben. Kitűnik ez a jegybank köz­gyűlésén való megjelenés miatt letett részvé­nyekből is, mert az 1912. évi közgyűlésen a deponált részvények arányában 1250 osztrák, s csak mintegy 250 magyar honosságú részvé­nyes jelenhetett volna meg. A mi szempontunk­ból az alacsony osztalék azért is fontos, mert ez okvetlenül kedvezőbb kamatláb-politikát teremt, s minthogy mi aránylag jobban reá vagyunk a jegybankra, mint pénzforrásra utalva, mint az osztrákok, akik nagyobb bel- és külföldi tőke fölött rendelkeznek, nálunk elsőrendű gazda­sági érdeket képez a viszonyokhoz simuló kamat­láb-politika. Ha már nem tudtuk kivívni azt, jegybankunk készfizető legyen, legalább arra legyen gondunk a bankszabadalom lejárta­kor, 1917-ben, hogy osztalékát az égig ne en­gedjük nőni, mert csakis ezzel önthetünk jegy­bankunk irányításába némi altruizmust, amely egy hasonló gazdasági válságnál föltétlenül megfelelőbb és kedvezőbb kamatláb-politikát teremt. M. P. Jókai- és Petőfi-szobor Pápán. Két cik­k­­ I. A Jókai-körnek három évvel ezelőtt tar­tott közgyűlésén dr. Kőrös Endre főtitkári jelen­tésében azt a tetszetős eszmét vetette fel, hogy Jókainak és Petőfinek ne mellszobrait állítsák fel, hanem álló alakban egy szoborművön örö­kítsük meg őket, mint a pápai főiskola ifjú növendékeit. Olyan formán, mint Weimarban egy szoborművön vannak megörökítve Göthe és Schiller. Fölemlíthette volna még a híres brüsszeli szobrot, mely Egmont és Horn grófo­kat, a németalföldi nagy szabadságharc hőseit ábrázolja. A közgyűlés határozata gyanánt azt olvashatjuk, hogy megfontolásra ajánlja az eszmét. Mivel már elég szép összeg gyűlt össze a kitűzött célra, úgy hogy komolyan beszél­hetünk a szobor, vagy szobrok felállításáról, elmondom nézetemet ebben az ügyben. Pápán nem valami sűrűn állíthatunk, sőt állíthatnak fel szobrokat az utódaink. Rajta legyünk tehát, hogy amit felállítunk, az kifogástalan legyen, amennyire tőlünk függ. Bármily tetszetősnek, sőt első pillanatra szinte megkapónak tűnik fel az a gondolat, hogy egy szoborművön, egy talapzatra állítva örökítsük meg ezt a két nagy lángelmét, még­sem tartom helyesnek ezt a tervet. Nem pedig azért, mert hiányoznék ebből az bármily sikerült lenne is formailag, a alkotásból, tartalmi igazság. Ha szobrot állítunk Petőfinek és Jókai­nak, azt hiszem mindnyájunknak az a gondo­lata, hogy a nagy költőket akarjuk megörökíteni, akik nemzetük lelki világára oly nagy befolyást gyakoroltak, akik a lelki gyönyörűség kiapad­hatlan forrását nyújtották az utódoknak. Akkor pedig nem két gyermek-ifjút akarunk látni, vagy képzelünk a talapzaton, hanem erejük tel­jességében virágzó férfiakat. Sőt még így meg­alkotva is elégedetlenséget keltene lelkünkben az a szobor, mert csak színpadias volna benső igazság nélkül. Göthét és Schillert lehet egy talapzatra állítani, mert egy hatalmas szellemi áramlatnak hosszú időn át voltak vezérszelle­mei s benső barátság fűzte őket össze. Egmont és Horn grófokat lehet egy talapzatra állítani, mert egy világraszóló szabadságharcnak voltak vezéralakjai, akiket a szellemi közösségnek ezer szála fűzött össze. Petőfi és Jókai, bár szintén jó barátok voltak, de csak rövid ideig, annyira elütő jellemek, annyira különálló és egyetlen mindegyik, hogy egy talapzatra állítani sem egymással, sem senkivel nem lehet egyiket sem, ha a történelmi igazság előtt teljes tisz­telettel hódolunk. Hogy egy időben tanultak Pápán, az Pápa városának és a pápai ref. kollégiumnak nagy szerencséje és méltó bősége annyival inkább, mert kétségtelen büsz­be­folyást gyakorolt mind a két óriásnak a későbbi szerencsés fejlődésére, de egy talapzatra állítani őket csak azért, mert egy ideig Pápán együtt tanultak, ez a lokálpatriotizmus előtt lehet igen kedves s a beállítás színpadiasan hatásos, de nincs benne lelki igazság. Petőfi és Jókai, mindegyik oly egyetlen a maga személyében, — mint mondám, — hogy azokat nem lehet egy talapzatra állítani anélkül, hogy ez a szem­lélőben némi kedvetlenséget ne keltene. Eltérhetéseit 7576~o$ árammeg akari £á £ Ragyogó, fehérxéi myeleg A valódi Osram drótlámpák kaphatók Pápán, ifj. Eisler Mór üvegkereskedésében. Képviselet és raktár Magyarország részére: Fi­nger és Fia Budapest, VI., Hajós­ utca 41.

Next