Pápai Hirlap, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-29 / 48. szám
PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árakEgész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos fősserkesztő: r>R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvételnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A jegybank osztaléka. December első napjaiban tartja az osztrákmagyar bank mérlegmegállapító ülését, amelyen egyúttal az esztendő tizenegy hónapi üzleteredménye alapján hozzávetőlegesen megállapítják a nyereséget és döntenek az osztalék magasságáról is. A félhivatalos közlések szerint a jegybank osztaléka 10 koronával lesz magasabb, mint a múlt évben, amikor 15 korona 60 fillérrel esett minden egyes részvényre nagyobb dividencia, mint a megelőző esztendőben. Az 1911. évi 104 40 K osztalék is 14 10 K-val több, mint az 1910. évi, úgy hogy az utolsó három év alatt 90 30 K-ról 130 K-ra nőtt a jegybank osztaléka. A gazdasági válság, amely évtizedek hosszú során fönnállott és jól megalapozott vállalatokat tett tönkre, pénzintézeteket és és ipari cégeket juttatott a tönk szélére, erősen megduzzasztotta a bank nyereségét, ami az osztalék emelkedését mozdította elő. A bank az egész év folyamán 6%-os rátával dolgozott, tehát váltók után 6, lombard után 6 7a—7 °/C kamatot, szedett. Ezzel szemben az egész év folyamán adóköteles bankjegy-forgalom szerepelt kimutatásaiban, de amíg a kontingensen fölül forgalomba hozott bankjegyek után 5% adót fizet, addig száz 2%-kal szed ennél magasabb kamatot. A jegybank kamatnyeresége minden gazdasági válság után annyira aktuálissá válik a jegybanktörvény reorganizációja. Az a nagy nyereségtöbblet, amely egy év alatt milliókat ajándékoz a bank szerencsés részvényeseinek, a gazdasági élet számára túlságosan megdrágított hitel következménye. Krízis nemcsak bennünket ért, hanem éppen olyan hosszú gazdasági válság volt Németországban, Angliában és Franciaországban és a többi nyugati országban is, azért sehol annyi jövedelemre a jegykibocsátó bank szert nem tett, mint nálunk. A pénzhasználati díjat meg kell fizetnie annak, aki hitelre szorul, de ha a jegybank olyan tüneményes mértékben szaporíthatja nyereségét, akkor a banktörvényben lefektetett azt a kötelezettségét, hogy a paritás fenntartásáról gondoskodjék és a valuta stabilitásáért áldozatot hozzon, nagyobb anyagi áldozattal teljesítse. Egy jegybank működését nem az osztalék magassága szempontjából kell megítélni, — hangoztatják előszeretettel azok, akik a közös bank rendíthetetlen híveinek vallják magukat. Ahol nincs konszolidált gazdasági élet, ott a jegybankok mindig aránylag nagyobb osztalékot fizetnek, mint a fejlett gazdaságú országok jegykibocsátó bankjai. A jegybank nagy osztaléka sohasem jó nemzetgazdasági tünet. De hisz * Tegnap szállították le 5Va-re, akkor mi gazdasági fejlettség szempontjából igen hátra kerültünk, mert jegybankunk osztaléka ilyen három válságos gazdasági esztendő után majdnem kerek 40 koronával emelkedett. Ha a jegybank nyereség növekedésének gátat vetni nem tudunk, akkor legalább az állam lássa hasznát jegybankja nagy jövedelmének. Belgiumban például a maximális osztalék, amit a bank részvényeseinek juttathat, 472 százalék. Az ezen fölül mutatkozó nyereség teljes összegében az államkincstáré. Az ilyen osztalékcsökkentő intézkedések — természetesen — a kamatláb-politikára élénken befolyással vannak. Az Egyesült Államokban a szövetségi jegybank kérdést most rendezik s a jegybank törvényjavaslata az osztalékot maximálisan 6%-ban állapítja meg. Minden ország törvényhozása, ahol a banktörvény nem régi keletű, vagy újabban revideáltatott, kiterjeszkedett a maximális osztalékra, csak éppen a mi jegybankunk szabadalmának három év előtti megújításánál nem esett szó az osztalék fixírozásáról. Az osztrákok a bank nyereségét és ezzel kapcsolatban az osztalék emelkedését nem szívesen tárgyalják, mert a bankrészvények négyötödrésze osztrák, s csak egyötödrésze van magyar kezekben. Kitűnik ez a jegybank közgyűlésén való megjelenés miatt letett részvényekből is, mert az 1912. évi közgyűlésen a deponált részvények arányában 1250 osztrák, s csak mintegy 250 magyar honosságú részvényes jelenhetett volna meg. A mi szempontunkból az alacsony osztalék azért is fontos, mert ez okvetlenül kedvezőbb kamatláb-politikát teremt, s minthogy mi aránylag jobban reá vagyunk a jegybankra, mint pénzforrásra utalva, mint az osztrákok, akik nagyobb bel- és külföldi tőke fölött rendelkeznek, nálunk elsőrendű gazdasági érdeket képez a viszonyokhoz simuló kamatláb-politika. Ha már nem tudtuk kivívni azt, jegybankunk készfizető legyen, legalább arra legyen gondunk a bankszabadalom lejártakor, 1917-ben, hogy osztalékát az égig ne engedjük nőni, mert csakis ezzel önthetünk jegybankunk irányításába némi altruizmust, amely egy hasonló gazdasági válságnál föltétlenül megfelelőbb és kedvezőbb kamatláb-politikát teremt. M. P. Jókai- és Petőfi-szobor Pápán. Két cikk I. A Jókai-körnek három évvel ezelőtt tartott közgyűlésén dr. Kőrös Endre főtitkári jelentésében azt a tetszetős eszmét vetette fel, hogy Jókainak és Petőfinek ne mellszobrait állítsák fel, hanem álló alakban egy szoborművön örökítsük meg őket, mint a pápai főiskola ifjú növendékeit. Olyan formán, mint Weimarban egy szoborművön vannak megörökítve Göthe és Schiller. Fölemlíthette volna még a híres brüsszeli szobrot, mely Egmont és Horn grófokat, a németalföldi nagy szabadságharc hőseit ábrázolja. A közgyűlés határozata gyanánt azt olvashatjuk, hogy megfontolásra ajánlja az eszmét. Mivel már elég szép összeg gyűlt össze a kitűzött célra, úgy hogy komolyan beszélhetünk a szobor, vagy szobrok felállításáról, elmondom nézetemet ebben az ügyben. Pápán nem valami sűrűn állíthatunk, sőt állíthatnak fel szobrokat az utódaink. Rajta legyünk tehát, hogy amit felállítunk, az kifogástalan legyen, amennyire tőlünk függ. Bármily tetszetősnek, sőt első pillanatra szinte megkapónak tűnik fel az a gondolat, hogy egy szoborművön, egy talapzatra állítva örökítsük meg ezt a két nagy lángelmét, mégsem tartom helyesnek ezt a tervet. Nem pedig azért, mert hiányoznék ebből az bármily sikerült lenne is formailag, a alkotásból, tartalmi igazság. Ha szobrot állítunk Petőfinek és Jókainak, azt hiszem mindnyájunknak az a gondolata, hogy a nagy költőket akarjuk megörökíteni, akik nemzetük lelki világára oly nagy befolyást gyakoroltak, akik a lelki gyönyörűség kiapadhatlan forrását nyújtották az utódoknak. Akkor pedig nem két gyermek-ifjút akarunk látni, vagy képzelünk a talapzaton, hanem erejük teljességében virágzó férfiakat. Sőt még így megalkotva is elégedetlenséget keltene lelkünkben az a szobor, mert csak színpadias volna benső igazság nélkül. Göthét és Schillert lehet egy talapzatra állítani, mert egy hatalmas szellemi áramlatnak hosszú időn át voltak vezérszellemei s benső barátság fűzte őket össze. Egmont és Horn grófokat lehet egy talapzatra állítani, mert egy világraszóló szabadságharcnak voltak vezéralakjai, akiket a szellemi közösségnek ezer szála fűzött össze. Petőfi és Jókai, bár szintén jó barátok voltak, de csak rövid ideig, annyira elütő jellemek, annyira különálló és egyetlen mindegyik, hogy egy talapzatra állítani sem egymással, sem senkivel nem lehet egyiket sem, ha a történelmi igazság előtt teljes tisztelettel hódolunk. Hogy egy időben tanultak Pápán, az Pápa városának és a pápai ref. kollégiumnak nagy szerencséje és méltó bősége annyival inkább, mert kétségtelen büszbefolyást gyakorolt mind a két óriásnak a későbbi szerencsés fejlődésére, de egy talapzatra állítani őket csak azért, mert egy ideig Pápán együtt tanultak, ez a lokálpatriotizmus előtt lehet igen kedves s a beállítás színpadiasan hatásos, de nincs benne lelki igazság. Petőfi és Jókai, mindegyik oly egyetlen a maga személyében, — mint mondám, — hogy azokat nem lehet egy talapzatra állítani anélkül, hogy ez a szemlélőben némi kedvetlenséget ne keltene. Eltérhetéseit 7576~o$ árammeg akari £á £ Ragyogó, fehérxéi myeleg A valódi Osram drótlámpák kaphatók Pápán, ifj. Eisler Mór üvegkereskedésében. Képviselet és raktár Magyarország részére: Finger és Fia Budapest, VI., Hajós utca 41.