Pápai Hirlap, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-16 / 20. szám

PAPRI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K.. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: S KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvételnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE: 356-ból 350. Ezt a két számot, de főképp másodikat, a 350 et őszinte szívbéli örömmel íjuk le e helyen. Sohasem álltunk ugyan be azok sorába, akik kulturátlanságunkról felelősen óbégatásokat szoktak szélnek ereszteni, de azért arra az eredményre, amelyet az írni-olvasni tudás igazolására kiküldött bizottság azokra nézve megállapított, akik nálunk ily vizsgára a választói jogosultság elnyerése céljából jelentkeztek, mégsem voltunk elkészülve, jelentkeztek a vizsgára 379 en, tényleg megelentek 356 an s ezekből 350 en kaptak egész országra érvényes bizonyítványt. Az ered az tény, minthogy mintegy fele pápai születésü az új választó-jelölteknek, becsületére válik városunknak, de becsületére válik az országnnk is, melynek tehát mégis csak van legalább az alfabétizmusig felemelkedő kultúrája. Városi közgyűlés. — 1914 máj. 11. — A hétfői városi közgyűlésre nagyon szép számban gyűltek össze a v. képviselők. Az érdeklődés jó része az üzleti óra szabályrendeletnek szólt, amely ^ iban egyelőre nem nyert elintézést. A. általános békesség érdekében kivánaiinak látszott az ügynek napirendrel evétele, csak aztán a halasztás valóban meg is hozza a kivánt megegyezést az érdekelt felek között. A közgyűlésen a legnagyobb vitát keltette a városházai vasárnapi munkaszünet ügye. A munkaaszünetet pártolók erősen növekednek, sőt mostani szavazásnál a szavazatokat összeíró jegyző megállapítása szerint többségben is voltak! S így ma már biztosra lehet venni, hogy ha még egyszer a képviselőtestület elé kerül az ügy, olyan elintézést nyer, mely megfelel a humanizmus követelményének s amellett nem sérti legtávolabbról sem a közönség érdekeit. A közgyűlés jelentős határozatot hozott a városi nyugdíjszabályzat ügyében, amelyet a vármegye visszaküldött újabb megfontolásra. A képviselőtestület megfontolása abban az igazán magas színvonalon álló, világos okfejtésű beszédben nyilatkozott meg, mellyel dr. Hoffner Sándor a kérdést megvilágította s melynek hatása alatt a képviselőtestület egyhangúlag fenntartotta a maga régebbi álláspontját. A közgyűlés lefolyásáról egyébként itt következik tudósításunk. Megnyitás, interpellációk. Mészáros Károly polgármester a közgyűlést megnyitván, jegyzőkönyvhitelesítésre Csizmadia Lajost, dr. Saáry Tibort, Steiner Jenőt, Sulyok Józsefet és Molnár Istvánt kérte fel. Dr. Fehér Dezső indítványozta, hogy az előző gyűlések összes jegyzőkönyveinek felolvasását a közgyűlés végére halasszák, amit Becsey Ferenc ellenzése ellenére el is határoztak. Napirend előtt Csizmadia Lajos annak a kisgyermeknek ügyében interpellált, akinek egy babszem a halálát okozta. A szomorú eset ötletéből elrendelendőnek tartaná, hogy a nap miden szakában egy-egy orvos otthon tartózkodjék s erről a közönség a rendőrség táblájáról tudomással bírjon. A javaslatot kiadják az egészségügyi bizottságnak. Baráth Károly a városmajom nem adásának oka iránt érdeklődött, amit mint múlt számunkban már megírtunk. Becsey Ferenc a sebes hajtás meggátlására intő táblák alkalmazását kívánja, amit a polgármester nem tart szükségesnek, a rendőrség úgyis ellenőrizi ezt. Dr. Domonkos Géza az iránt érdeklődött, hogy a nyilvános házak ügyében érkezett belügyminiszteri rendeletnek a v. tanács hogyan tett eleget. A polgármester kijelentette, hogy tanácsa régebbi, meg nem támadott határozata alapján a nyilvános házakat az Irhás utcába helyezte át, de javasolni szándékozik, hogy a Korona utcába átmenő telken levő házat a képviselőtestület vegye meg — 41.640 K-ért! Az interpellálók, valamint a képviselőtestület is az összes válaszokat tudomásul vették. A Kossuth-pályadíj. Napirendre áttérvén, hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadták a kiküldött bizottság abbeli javaslatát, hogy a már lejárt Kossuthpályadíj a Petőfi-Jókai szoboralap javára a Jókai-körnek adassék ki. A pályázat feltételeit a jövőre nézve (1922-ben lesz ismét esedékes) úgy állapították meg, hogy a pályázatban azok vehetnek részt, akik vagy Pápán születtek, vagy itt laknak, vagy középiskoláikat itt végezték. A pályázat titkos lesz s a díj csak irodalmi színvonalon álló műnek ítélhető oda. A PÁPAI HÍRLAP TÁRCÁJA Az élet s az irodalom. Irta : dr. Kapossy Lucián. (Folytatás.) Móricz Zsigmond, aki még Sári birójáan is — bár nem minden jelenetében —, deülönösen első rajzaiban oly idillikusan vonzó keneteket örökít meg a falu életéből, majd égvacsora c. művében igazi realitással, de mivet megkapó költőiséggel jeleníti meg a végácsora mélyen megindító szomorú hangulatát. Részen a durva, a valószerűtlen, túlzott naturalizmusba téved, s ezzel a beteges, természetellenes fenségek iránt nyilatkozó vonzalmával rajzolja parasztot, a kálvinista papot s feleségét, s a ilusi tanítót. A magyar parasztban csak csunyaigot, hitványságot lát, a parasztfogalom nála gyenlő a paraszthitványsággal, aki csak kicsinyes, ravasz, komisz kutya, bárgyú barom, sunyi alattomosság, céda életmódú. Még kegyetlenebbül bánik el a gimnáziumot, 4 évi theológiát végzett kálvinista pappal. Baksay Sándor, a papi világnak hű rajzolója, hűséges vonásokkal állítja elénk a tiszteletesek szegénységét, annyi anyagi megpróbáltatások között is derűs lelkivilágukat; lankadatlan tanulás, kötelességérzet, munkásság, híveik szeretetteljes gondozása, jó erkölcs, meg nem alkuvó hit, családi életükben a példás egyszerűség, szívjóság jelemzik őket; minő más Móricz Zsigmondnak sötét felfogásából eredő u. n. naturalista rajza; leszámítva a hüllő Miskolczy (Árvalányokban), a meglehetősen korlátolt Pap Énok (A galamb papnéban) alakjait, kiknek szeretetreméltósága éppen gyarló voltuk miatt nevetséges, a többi papjai parasztos modorúak, iszákosak, jobban kezelik a kártyát, poharat, mint a bibliát, művelő könyveket; duhajok, férfi, női társaságokban egyaránt ajszerű beszédűek, prédikációik éles semmitmondó frázisokkal csak álomba merítik hallgatóikat; megjelenésükben ürességük miatt gőgösek, affektált komolysággal takargatják tudatlanságukat. Elszomorító kép, csak az a vigasztaló, hogy a naturalisták durva rajzai mind hazugok, az esetleg egy-egy alakon észlelt hitványságokból rajzolják az összesnek hazug képét. — Még elszomorítóbb Móricz Zsigmondnál a papnék rajza; ezeknek szerinte fő jellemvonása, ami jellemzi némileg a tiszteleteseket is, a durva ösztönélet, az érzéki szerelem, az erotika buja, szilaj lobogó lángja. Miskolczynét (Árvaleányokban), egy életerőtől duzzadó asszonyt „tehetetlenül emészti a benne levő hatalmas nőstényerő" s minthogy szenvedélyét nem tudja kielégíteni, erotikus beszédével ártatlan leányok fehér lelkét szennyezgeti. Az ízléstelenül öltözködő tiszteletes nők legtöbbje műveletlen, érzéki vágytól sorvad s gonosz akaratulag, kíméletlen, kegyetlen lélekkel pletykál gyakran éppen nem épületes dolgokról. Minő gyalázkodó rajz! Mi máskép ismeri a tiszteletesnét egy Jókai, egy ázzon ma * kapor levest (5 személy részére) a következőképen: Egy kanálnyi világos rántáshoz némi vagdalt kaprot adunk. Utána 4 Maggi-féle húsleveskockát P/2 liter forró vízben felöltőnk, felöntjük ,ezzel a rántást és az egészet jól elkeverjük. Azután csipetkét főzünk bele és a levest végül egy tálba öntjük, melyben előbb 2 tojássárgáját és 2 deci tejfölt jól elkevertünk. Meg fog róla győződni, hogy a -féle kockából felőállított húsleves a hamis leveseknek erőteljes, jó ízt adó kocka 1/4 liter húsleves számára.