Pápai Hirlap, 1921 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1921-11-26 / 48. szám

PAPRI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 3 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi utca 113. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papírkereskedésében. A szótár szegény a megfelelő kifejezésekben, mikor azokról a vandalizmusokról van szó, miket az „utód-államok" (magyarul: rablók) s ezek élén az utódok éke, virága, Csehország követ el mindazzal szemben, ami a Felvidéken a magyar múltra, dicsőségre, magyar erőre, tehetségre, lángelmére emlékeztet. Legutóbb Mária Terézia pozsonyi lovas szobrát, Fadrusz világhírű remekét rombolták össze. Hogy ez a művelet nem egyéni akció volt, az nyilvánvaló. Egyén dolgozhat éjjel, dinamittal, de nem fényes nappal, serény segéderők bevonásával. A hivatalos Csehország, a XV. századbeli zsebrákok szülőhona, mutatta meg itt magát egész valójában. Ám megmutatja az ő hamisítatlan képe mását akkor is, mikor nem rombol, mikor alkot. A Petőfiszobrát például ugyancsak Pozsonyban, azt viszont ugyanők újra alkották. Nehogy azt higgje valaki, hogy ehhez tán művészi zseni kellett. Szó sincs róla. Csak betűfaragó kellett, aki Petőfi neve helyébe a Petrovics nevet tegye, így aztán már megszűnt Petőfi magyar lenni, lett belőle szláv költő, egész Panszlávia büszkesége, aki — hisz ezt minden kis gyerek tudja — soha életében magyarul nem dalolt, magyarul nem érzett, magyarnak nem halt, hanem szerbül vagy talán pláne csehül zengte el halhatatlan dalait. Ugyanez a szellem hatja át a másik dicső utódállam , Nagy-Románia kebelét, mely viszont — miután Árpád, Petőfi, Weselényi s a vértanuk szobrát ledöntette, — kegyelmet ad Mátyás királynak, mert hisz ő tulajdonképen oláh vala. Na lám s hogy ezt nekünk most kellett megtudnunk! Még jó, hogy a legnagyobb magyar király nem tud róla, mert különben feltámadna s szétverné az egész csürhe hadat, hogy hírmondó se maradna belőle! Nem, Mátyás pihen, elpihent örökre. Neki már nem fáj semmi, még az sem, hogy oláhnak gúnyolják, de nekünk, nekünk, e szerencsétlen kor szülötteinek fel kell jegyeznünk mindent a rovásra, mindent, amit ellenünk csehek és oláhok vétenek, nekünk készülnünk kell az előbb-utóbb bekövetkező nagy leszámolásra! A régi mondás, mely szerint „parva sapientia regitumfundus" magyarul : „csekély bölcsesség kormányozza a világot", újból és újból beigazodik. Ez magában véve nem lenne baj, utóvégre a közmondások hitelüket vesztenék, ha példák nem hitelesítenék. De hogy a példák majdnem teljes bizonyossággal és majdnem mindig a mi — a ma már miig iszonyatosan szük! — világunkból adódjanak és sohasem a mi előnyünkre, hanem mindig a mi kárunkra, az még a közmondások legnagyobb barátját sem igen lelkesítheti. Belenyugodjunk hát egyszerűen abba, hogy mindig mi leszünk a károsodott telek? Tűrjük végleges közönnyel, hogy ime 3400 malomnak kellett volna vámgabonát szolgáltatni be közcélra, be kellett volna adniok 10.000 vagonnal 600 K-ás árban s kiderül, hogy több mint három hónappal az őrlés megkezdése után vagy 1000 malom még egy kilót, nem még egy dekát sem adott. Hogy is tették volna, mikor a velük kötött állami szerződésnek (s ez ama bizonyos „parva sapientia") hiányzott minden komoly biztosítéka, nem volt kikötve megfelelő nagyságú pönále arra az esetre, ha valaki, vagy valakik a szerződésnek nem tennének -e eleget. Becsületes üzletfélnél — a pápai molnárokat teszem fel kivétel nélkül ilyeneknek gondolom — ez talán nem mindig és nem feltétlenül szükséges, de ma a hirtelen meggazdagodni akarások korában a az elemi óvatosság megkövetelte volna busás vinkculumok kikötését. Ennek hiányában a szerződés felbontatott. A kár azonban már meg van s a közélelmezés megérzi a kárt mégg akkor is, ha pénzbeli kárpótlást lehetne kiszorítani a kárt okozókra is. Tanulunk-e várjon a jövőre ebből, de ha tanulunk is, mert mindig mink vagyunk azok, akiknek saját kárukon kell tanulniok? minősége utolérhetetlen. inya- és csecsemőgondozó-intézet városunkban. Az eszme, amelyet lapunk 43. számában dr. Merétey Sándor orvos úr az anya- és gyermekvédelem érdekében megpendített, nagy örömünkre a megvalósulás stádiumába jutott. Az anya- és csecsemőgondozó-intézetet városunkban is legközelebb felállítják. A csecsemő-, illetőleg gyermekvédelem minden igaz barátja hozsannával fogadja ezt a nagyfontosságú szociális intézményt, amely csendben, zajtalanul kapcsolódik bele a nemzetmentés hazafias munkájába. Városunkban különös jelentőséget nyer és nagy hiányt van hivatva pótolni ez az intézmény, mert speciális viszonyainknál fogva igen sok anya van olyan, aki nem élhet teljesen anyai hivatásának, hanem gyárakba járással, vagy pedig napszámosmunkával kénytelen a család szűkös jövedelmét gyarapítani s a háztartás rengeteg kiadásait pótolni. Ezek az anyák terhességüktől kezdve a szülésig díjtalan orvosi és szülésznői tanácsot — esetleg anyagi támogatást — nyernek az intézetben, majd pedig felkarolja az intézet a csecsemők göndját, védőnők útján ellenőrzi táplálásukat, szociális viszonyaikat, orvosi rendelést tart számukra, gyógyszerekkel, tápszerekkel, ruházattal látja el őket 1—3 éves korukig. Ezen kívül szülész-otthont is tart fenn az intézet elhagyatott nők részére és nevelő, felvilágosító propagandát fejt ki. A hála érzése tölt el bennünket a Stefánia Szövetség és az amerikai misszió iránt, melyek az áldásos intézményt városunkban felállítják, de elismerésünket kell leróni polgármesterünk iránt is, aki az intézet részére teljesen megfelelő helyiségről gyorsan gondoskodott. Az anya- és csecsemőgondozó-intézet a városnak Zimmermann utcai házában lesz, melyet most az iparos-ifjuság egyesülete bír bérben. Az egy nagy teremből álló helyiséget 50 ezer korona költséggel — mit az amerikai misszió fog folyósítani számunkra — 4 szobás lakássá fogják átalakítani, amelyek mind az intézet céljait szolgálják. A héten az ügyben itt járt nálunk a Stefánia Szövetség részéről dr. Zentay Pál főorvos, az amerikai misszió részéről — mely egyébként az intézet felállításának összes költségeit fedezi — dr. Kingh James amerikai orvos, akik a helyet és a helyiséget a célra teljesen megfelelőnek találták. Az átalakítási munkálatokat még e hóban megkezdik s az emberbaráti intézmény legkésőbb január elsejével átadható lesz nemes hivatásának. Működését kisérje Isten gazdag áldása! Valódi angol férfi gyapjúszövetekből, francia női kelme különlegességekből, női és leányka kabát újdonságokból m \ maj p'í sa