Pápai Hirlap, 1924 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-26 / 17. szám

PÁPAI RLAP M­EGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy hónapra 6000 korona. Egyes szám ára 1500 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi­ utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papírkereskedésében. Szebb jövő zálogának nevezte a miniszterelnök az ellenzéknek azt a maga­tartását, amely a szanálási vita legutolsó fázisánál megnyilvánult. Az ország köz­véleménye, amely megnyugvással figyelte az ellenzék megértő magatartását­ a kül­földi kölcsönakció első fázisaiban, és oly aggodalommal látta a végső kibontako­zás idején, hogy az ellenzék gyakran kicsinyes szempontok szerint ítélte meg a kérdést. Az utolsó pillanatban azonban magára eszmélt s elmondhatjuk, hogy nemcsak a Ház többsége, hanem az ellenzék nagy része is elismerésre méltó magatartást tanúsított. Ha ez az állás­pont maradandó lesz, valóban záloga­kép tekinthetjük az eljövendő szebb jö­vőnek. A javaslatok törvényerőre emel­kedése biztosítja a további lépések szá­mára azt az elmaradhatatlan törvényszerű feltételt, amelynek gyakorlati­­ utakon nyomában most már­is megindulhatunk. Nagyon fontos volt, hogy a szanálási javaslatok még húsvét előtt törvényre emelkedjenek, mert, ha a külföld részé­ről nem is nyilvánult meg az az óhaj, hogy az feltétlen bekövetkezzék, mégis a kormány számára s egyben bizalom szempontjából a nemzet részére is hatá­rozott erkölcsi tőkét jelent, mert látható dokumentummá vált, hogy a magyar nemzet mindent elkövet, saját sorsának jobbrafordítása érdekében. Ez — mint az érkezett külföldi lapokból látható — nagyon jó benyomást keltett a külföl­dön, mert az idei húsvét fordulópontot jelent a magyar történelemben: olyan ked­vező atmoszférának kezdetét, amely nem­csak gazdaságilag, de társadalmilag is előnyünkre fog válni, mert a higgadtabb termelő munka folyama a belső békét is meg fogja tudni teremteni. Még nagyon sok feladat megoldása vár reánk, amíg az ország a háború okozta gazdasági vész sebeit csak félig-meddig is kiheveri, de megnyugvással figyelheti a közvéle­mény, hogy azok, akiket a sors irányító pozíciókba helyezett, nem fukarkodnak munkaképességükkel s a rájuk váró fel­adatokat meg fogják oldani. Magyar Nemzeti Bank: Elvitathatatlan tény, hogy az állami lét önállóságának egyik legfőbb, mondhatni elen­gedhetlen kritériuma az az intézmény, melyről a nemzetgyűlés közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt törvényt alkotott: a Nemzeti Bank. Ennek megvalósulását mindenkinek örömmel kell üd­vözölnie, aki szilárd alapokon kívánja látni gazdasági berendezkedésünket, aki nem akarja, hogy a korona értékének állandó ingadozása között csak a konjunkturális üzleti haszon sza­porodjék és milliók szenvedjenek addig, míg pár ezren a spekuláció ügyes kihasználásával szertelen jólétet élvezhetnek. Mit akar a Magyar Nemzeti Bank ? Miért létesül? Ki létesíti? Talán közismert kérdé­sekre adjuk meg e sorokban a feleletet, mégis most, mikor az egész magyar társadalomnak talpra kell állania egyetlen nagy cél érdekében, nem tartjuk szükségtelennek e kérdésekre rövi­den feleletet adni. A Magyar Nemzeti Bank azt akarja, hogy a fedezetlen pénzjegyek forgalma megszűnjék és a magyar korona szilárd és megingathatlan ércfedezetet nyerjen. Létesül azért, hogy a fegy­intézet a maga bankóprét­ével megszüntesse működését, hogy bizonyságát lássa egész világ a magyar föld, a magyar kereskedelem, a ma­gyar ipar erejének s e bizonyságtétel jobb és boldogabb jövőnek rakja fe alapját. Létesíti pedig a törvényhozás, lesz a magyar államé, édes mindnyájunké, hogy áldás fakadjon belőle e haza minden polgárára. A törvény értelmében a Nemzeti Bank átveszi a forgalomban levő egész pénzjegy­állományt és úgy ez, mint az ezután kibocsá­tandó bankjegyeket arannyal fedezi. Egyelőre 30 millió aranykorona értékű nemes ércfede­zetről gondoskodik és kezdetben annyi bank­jegyet bocsát ki, amennyit a Bank aranyértéke 20­8/ó ra erejéig fedez. A bank azonban fokoza­tosan emeli az aranyfedezetet úgy, hogy végül a kibocsátott bankjegyek 33 és */« százaléka lesz aranyfedezettel alátámasztva. Ennyi arany­fedezet pedig a bankjegyek állandó értékben tartására a tapasztalat szerint teljesen elegendő. Méltán várhatjuk tehát tőle, hogy ekképpen a magyar korona stabilizálását valóra váltja és a gazdasági élet kívánatos rendjét helyreállítja. De ha ekkép az üdvös hatásnak édes reményében örömmel üdvözöljük a Magyar Nemzeti Bank felállítását, akkor egyszersmind rá kell mutatnunk arra, hogy az egész magyar társadalomnak talpra kell állania a várt és eredeti cél elérése érdekében. A Magyar Nem­zeti Bank aranykoronában jegyzett részvények­ből alakul. Egy részvénye 100 aranykoronáról szól, de jegyezhető 20 aranykoronáról szóló tört részvény is, ami a mai pénz szerint nem jelent félmilliót sem. E részvények a törvénybe iktatott alapszabályok szerint legalább 8, eset­leg ennél magasabb évi kamatot is fognak fizetni. Kétségtelen, hogy aki tőkéjét a mai bi­zonytalanságból kirántani akarja, aki előrelátóan érzi, hogy ami eddig volt, az tovább így nem lehet s a normális viszonyok helyreálltával ennél biztosabb helyre pénzét befektetnie nem lehet, sietni fog nem csupán hazafias köteles­ségérzetből, de saját érdekéből is a részvény­jegyzők sorába beállni. Külön nagy oka van a gazdatársadalomnak arra, hogy egész erélyé­vel a Magyar Nemzeti Bank támogatására siessen. Hisz az új Nemzeti Bank intézkedései értelmében lehetséges lesz hathónapos lejáratú gazdaváltókat leszámíttatni, míg a régi Osztrák Magyar Bank ilyeneket csak háromhavi lejárat­tal számítolt le, ami a gazda különleges viszo­nyai mellett a gazdahitel kielégítésére éppen­séggel nem volt elégséges. így hát a jegybank hitelforrása megnyílik a mezőgazdaság számára is, mely eddig előle majdnem teljesen elzárva volt. Érthető és természetes tehát, ha a keres­kedelem és ipar mellett a mezőgazdaság is az ország termő erejének megfelelő mértékben ki akarja részét venni abból a munkából, mely míg az ország egyetemes gazdasági talpraállí­tását segíti elő, addig másrészt az egyesnek boldogulását is elősegíti. Bár áldozathozatalra is érdemes volna, nem áldozatot hoz az, aki a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzői közé áll, hanem hazafias kötelesség teljesítésével ma­gának és gyermekeinek is gyümölcsöző tőkét biztosít. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír: Dr. Antony Béla, Esz­tergom város polgármestere, a múlt hét végén két napon át városunkban tartózkodott és köz­intézményeinket, valamint a városi adminiszt­rációt tanulmányozta. — Bizalom a kormánynak. Veszprém­vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 22-én dr. Magyar Károly főispán elnöklésével rend­kívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya a nemzetgyűlésre beterjesztett pénzügyi javaslatokkal szemben való állásfoglalás volt. A törvényhatósági bizottság Holitscher Károly nagyhatású felszólalása után egyhangúlag bi­zalmat szavazott a kormánynak. — Eljegyzés: Őszinte örömmel vettük a kedves hírt, hogy Rabb István, a helybeli református főgimnázium kiváló tanára eljegyezte Jilek Irénke úrhölgyet, Jilek Ferenc ref. elemi iskolai igazgató, a Hitelszövetkezet elnökének leányát. — Az áramdíj. A villamostelep felügyelő­bizottsága a villanyáram díját a széndrágulásra való tekintettel 700 K-ról 800 K-ra emelte fel. Kedvezményt a városi tisztviselőkön s a tanin­tézeteken kivül senki nem kap. — Elhunyt műszaki tanácsos. Igaz részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Vidos Simon nyug. műszaki tanácsos f. hó 22-én Budapesten, hol a bajára gyógyulást keresett, 50 éves korában elhunyt. A megboldogult, aki városunk úri társadalmának köztisztelt tagja volt, évek hosszú során át a helybeli felmérési felügyelőségnél teljesített kiváló eredményű szolgálatot, majd nyugalomba vonulván, magán­mérnöki gyakorlatot folytatott. Felesége és három gyermeke siratja. Béke hamvaival ABADIE valódi francia szivarka-hüvely Stern József B­udapest Calvin-tér 1­rt. Kizárólag elsőrendű minő­ségben a legelő­nyösebb árakon Alapíttatott 1860. évben

Next