Pápai Hirlap, 1925 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1925-02-21 / 8. szám

MEGJELENIK MINDEN S­Z­O­M­BATON. Szerkesztőség: Liget­ utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi­ utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfi­setési ár : Negyedévre 24.000 korona. Egyes szám ára 2000 korona. DR. KŐRÖS ENDRE: Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papírkereskedésében. A Teréz­ körúton, olyan lakásban, melyért legtisztesebb családok verseng­hetnének, megölve találtak egy félvilági nőt. A szörnyű bűntény már vagy 7 hete történt ugyan, de az esetre csak most jöttek rá s most kezdik meg — első­sorban daktiloszkópiai vizsgálat alapján — az eset felderítését. Sikerül-e a rend­őrség munkája, nem tudhatni. Páratlan leleményessége, lehet, hogy most is diadal­masan oldja meg a gyilkosság rejtélyét. De ha ez a felderítés nem sikerülne is, egyet feltétlenül ki kell derítenie a nyo­mozó hatóságnak. Annak kell feltétlenül végére járnia, hogy ma, amikor még mindig a legnagyobb lakásnyomorúság van, amikor a háza körül érdemeket szerzett menekültek százai barakkoknak csúfolt kuckókban kénytelenek meghúzni magukat, hogy juthatott egy ilyen nő a legfényesebb lakáshoz? Ha még oly gazdag is volt külföldi barátja, hogyan lehetett ennyi helyiséget egy ilyen élet­módot folytató nő rendelkezésére bocsá­tani. Ezt is, ezt feltétlenül ki kell derí­teni és a befolyás, a kijárás, a panama hidrafejét végre-valahára csakugyan le kell ütni! Az évszázados Jókai, Pápa város közönsége és a város kultu­rális intézményei a kegyeletnek és hálának azzal a mélységes érzésével adóznak a nagy Jókai emlékének, mely­et e város részéről, melynek falai között tanult s ahonnan költői pályafutása kiindult, méltán megilleti. Ezen a héten a képviselőtestület díszközgyűlésén kívül négy helyen tartottak ünnepet, most vasárnap követi ezeket a Petőfi-Társaságnak, a város és a helybeli Jókai­ Kör ünnepével kapcsolatban Pápán tartott naggyűlése, majd a többi iskolák és intézmények, melyek mind versengve siet­nek Jókait ünnepelni s ami ezzel egyértelmű, a nemzet jobb jövője iránti reményüknek ki­fejezést adni. Jókai születése századik évfordulója nap­ján középületeink zászlódiszt öltöttek. Délelőtt 10 órakor a református templomban ünnepi isteni tisztelet volt, melyen iir. Rácz Kálmán főgimnáziumi vallástanár eszmékben gazdag, lélekemelő imában adott hálát Istennek, hogy nemzetünket és hazánkat bánatunkban viga­szunkra, megalázottságunkban büszkeségünkre Jókaival ajándékozta meg. * A hivatalos Pápa városa a költő szüle­tése napján, ugyanazon órában, mikor száz év előtt megszületett, képviselőtestületi díszközgyű­lést tartott. A városháza nagytermét teljesen megtöltötték a képviselőtestület tagjai, a ható­ságok képviselői és az érdeklődő nagy­közön­ség. A Himnusz eléneklése után dr. Tenzlinger József polgármester szárnyaló szavakban ismer­tette azokat a kapcsolatokat, melyek Jókait vá­rosunkhoz fűzték, itteni tanulóévét, itt nyert iskolai kitüntetését, szinházmegnyitó prológját és diszpolgárságát, majd felkérte dr. Kapossy Lucián ny. főiskolai tanárt ünnepi beszéde megtartására. Dr. Kapossy Lucián, ki egyike Jókai költészete legalaposabb ismerőinek, formai­lag és tartalmilag egyaránt becses beszédet mon­dott. Azon az egy aranyon kezdte, melyet a gyermekifju Jókai Pápán képzőtársulati jutal­mul nyert, melyet élete fogytáig — élte leg­válságosabb szakában is — kegyelettel őrzött s melynek ösztönző ereje saját szavai szerint soha költő nem lett volna. Majd a költő mű­ködését ismertette, felvonultatva előttünk ra­gyogóbbnál­ ragyogóbb regényalakjainak egész sorát, elénk varázsolva feledhetlen szép képe­ket és jeleneteket. Mindezekből — finom eszté­tikai elemzéssel — megállapította a költő hatá­sának titkát és valódi értékét. Az értékes szép beszédet osztatlan figyelemmel hallgatta s a nagyérdemű agg professzort végül meleg ünnep­lésben részesítette a díszközgyűlés közönsége. Gyurátz Ferenc ny. püspök indítványára, ki maga is ékesenszólóan beszélt Jókairól, elha­tározták, hogy az elhangzott ünnepi beszédet s a polgármester megnyitóját kinyomatják. Ugyancsak az ő indítványára utasították a taná­csot egy Jókai nevét viselő ösztöndíj-alapítvány beterjesztésére, melynek kamataiból felváltva egy-egy ref. kollégiumi és kath. reálgimnáziumi tanuló évente jutalmat kapjon. Most dr. Uzonyi Kálmán tanácsos terjesztette elő a tanács azon javaslatát, hogy a helybeli városi színház a jövőben Jókai-színháznak neveztessék el. Dr. Kőr ős Endre a szinügyi bizottság nevében annak az óhajának adott kifejezést, hogy Jókai­színházunk mindig az legyen, ami Jókai költé­szete: a nemzeti érzés és tiszta erkölcs tem­ploma! Befejezésül a polgármester szólott, ki­fejezést adott abbeli reményének, hogy az ün­nepen elhangzottak hatása alatt áldozatkészség­gel fog sietni a város közönsége régi tervünknek : a Petőfi-Jókai szobor felállításának megvalósí­tását előmozdítani. A díszközgyűlés a Szózat eléneklésével nyert befejezést. Kultúrintézményeink közül elsőnek még múlt szombaton este a református nőnevelő­intézet tartotta ünnepét, melyen nagy és díszes közönség sorában Jókai dédunokaöccse, dr. Jókay-Ihász Miklós nagybirtokos is jelen volt. A Himnusz eléneklése, Könczöl Eszti és Vargha Rózsi csinos négykezese és Müller Mária len­dületes szavalata után az igazgató tartotta meg Jókai nemzeti jelentőségéről szóló előadását. A képzői kórus Gáty Zoltán vezetésével nagyon szépen adta elő a mester Emlékünnepek című becses szerzeményét. Steiner Cecília zengő or­gánumával s ehhez méltó kitűnő előadással szavalta el a Holt költő szerelmét. Németh Pi­roska szép zongoraszáma után a Jókai novellá­jából dramatizált „Melyiket a kilenc közül ?" c. kis színdarabot adták elő az intézet növen­dékei. Vendégként működtek közre Császár Ká­roly, aki a darab hősét, a szegény susztert emberileg igazán személyesítette meg és Bereczky Gézát, aki a Hausherrből pompás alakot for­mált. Hasonló jók voltak az intézeti növendékek Rácz Margit bájos Teruskája, Gaál Olga jelleg­zetes házmesternője s a még hátralevő nyolc gyermek: Sáhó Ilona, Bolla Gizi, Szinai Rózsi, Eötvös Jolán, Mészáros Irén, Kovács Eszter, Török Ica, egész a bátor fellépésű apró kis Varga Babiig. A közönséget latta és meghatotta az előadás, megkacag­karácsonyi ének, mintha angyalok Mikor a kara lett volna, felcsendült, könnyek csillogtak a hallga­tók szemében és ez volt Jókai poézisének valódi diadala. A darab mintaszerű betanítása és rendezése Csekey Jolán tanárnőnek vált di­cséretére. Az est tiszta jövedelmeként 3.200.000 K-t kapott a Petőfi-Jókai szoboralap. A főiskolai ifjúsági képzőtársulat 18-án délelőtt a kollégium nagy tornacsarnokában tar­totta ünnepét. A Himnusz eléneklése után Mátyás Lajos, a képzőtársulat ifjúsági elnöke mondott megnyitó beszédet, melyben a hódolat nemes érzésével közeledett Jókai alakjához. Nagy hévvel előadott s tartalmilag is becses be­széde általános tetszést keltett. Papp Sándor kellemes baritonján előadott sikerült magán­énekszáma után Bereczky Géza pályanyertes ódáját szavalta Boda József. A költemény új hangokat megütő, Jókaihoz méltó alkotás, a kitűnő előadás pedig a vers szépségeit hatáso­san emelte ki. Az Ünnepi beszédet dr. Földy Já­nos főgimnáziumi tanár mondotta. Abból a hatásból Mindulva, melyet reá gyermekkorában gyakorolt Jókai, beható elemzéssel méltatta azt a hatást, melyet költészete ma is és örökké gyakorol egész nemzetére. E hatás főtényezői gyanánt képzelő erejének gazdagságát, nyelvét és humorát mutatta be és meleg szavakkal buz­dította végül az ifjúságot azoknak az eszmé­nyeknek követésére, melyeket Jókai műveiből ismerhet meg. A szép beszédet követő tapsok után Pataky László szavalta el mély átérzéssel Jókainak a Csonka honvédról szóló költeményét, ugyancsak Jókaitól prózát, a Tengerszemű hölgy egy részletét kifejezően olvasta fel Varga Gyula Megérdemelt sikert aratott a főiskolai zenekar, mely Tóth Lajos vezetésével a Damjanich-in­dulót erővel teljes összhangban adta elő. A szépen sikerült ünnepet a Szózat eléneklése zárta be. Az állami képzőben az intézet tornatermét zsúfolásig megtöltő közönség jelenlétében zaj­lott le a Jókai-ünnep. Jókai emlékezete címmel Kovács Ernő tanár tartott előadást a halhatat­lan regényíróról, népszerű módon, és lendületes stílusban ismertetvén a Halhatatlan életét és költészetét. Az élvezetes előadást nagy tetszés kísérte. A Jókai-versek szavalói közül főkép Benczik Zoltán ért el erős hatást a Petőfi-éb­resztővel, de jó volt Lázár Károly és Böcskei Ferenc szavalata is. Az énekkar a Hatvani Lajos által nagyon hangulatosan megzenésített Régi dallal s még két számmal, a zenekar pedig Lengyel Gyula avatott vezetésével a Hunyadi­induló kitűnő előadásával, Fodor, Lisztner Móricz és Békefy képezdészek pedig egy kvartettel nagyban hozzájárultak az ünnep teljes sikeréhez. Az állami polgári leányiskola ünnepén d. u. 5 órakor hasonlókép nagyon sokan voltak jelen. Az ünnepek kiemelkedő pontja itt Ligárt Olga tanárnő beszéde volt, aki Jókai életét és költészetét igaz elmélyedésről és alapos tudás­ról tanúskodó poétikus nyelvű előadásban, mél­tatta hallgatósága élénk tetszése mellett. Az énekkar több hangulatos számot adott elő Alszeghy Piroska tanárnő vezetésével. Kedve­sen szavaltak: Marton Aranka, Bonta Lenke, Révész Judit, Csorna Margit és Kakas Margit, míg Fodor Zsuzsa, Szabó Juliska, Cserkuti Irén, Arz Margit, Tomsics Sarolta, Igonda Juliánna egy nagyon ügyesen előadott kis al­kalmi színjátékkal hódoltak Jókai emlékének. HUNNIA ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ R. T. BUDAPEST, IV., VÁCI-UCCA 12. érdekközösségben a MALOMBIZTOSITÓ Z­. T.-ral az összes ágazatokban megyei és helyi képviselőKft teres — Az Orsz. Gazdasági Munkás- és Cselédsegély-pénztár hozzájárulási díjak 1925. évi kivetési lajstroma a városházán f. hó 22-től március hó 3-ig közszemlére kitétetett. Felszóla­lások 15 napon belül a városi adóhivatalnál nyújtandók be.

Next