Pápai Hirlap, 1926 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1926-11-27 / 48. szám

MEGJELENIK MINDEN TON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi­ utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papírkereskedésében. Szécsényben beszélt a héten Bethlen­­ István. Jellemző erre a beszédre az, hogy nagyobbik felét társadalompolitikai vonatkozású kérdések fejtegetésére fordí­totta. Hasonló jelenséget figyelhettünk meg a miniszterelnök kecskeméti szereplése­kor is, s e példák világosan mutatják, hogy elkövetkezendő politikájának sarka­latos pontjai épen gazdasági és szociális kérdések lesznek. Szécsényben nyiltan kijelentette, hogy az adózást revízió alá kell venni s e kijelentésével mindenki egyetért, aki közelebbről látja, hogy a szanálás sikerének érdekében mily óriási adóterheket vállaltak magukra bízó lélek­kel és bátor szívvel a magyar adófizetők. Az ország pénzügyi egyensúlya helyreáll­ván, most már itt az ideje, hogy ahol csak lehet, a kormány leszállítsa az adó­kat és illetékeket és a miniszterelnök S^csényben erre komoly ígéretet is tett. Részletesen foglalkozott a gazdák, a kis­iparosok, a kereskedők és a középosztály helyzetével. Világos okfejtéssel mutatott rá azokra a pontokra, amelyek orvoslásra szorulnak s készségesen kifejezte ama szándékát, hogy az orvoslás előbb utóbb be is következzék. A gazdák legfőbb problémái: a hitelkérdés s a földreform pénzügyi megoldása. Az ingó jelzálog beiktatása révén a gazdaközönség év­tizedes kívánalma fog teljesedésbe menni, s a földreform pénzügyi részének meg­oldása pedig megszünteti azt az anomáliát, hogy az adományozott birtokok pénz­hiány folytán terméshozamban m­ögötte maradnak ama birtoktesteknek, amelyek­től elszakíttanak. Meleg hangon szólott a miniszterelnök a kisiparosok és keres­kedők bajairól is s kilát­ásba helyezte az állam segítő kezének a közreműködését. A kisiparosság meg fogja kapni a kéz­műves kamrákat s az ipartörvény szigorú végrehajtásával fog megszabadulni a kontárkodás versenyétől. A kereskede­lemnek ugyancsak fő kérdése az o­lsó hitel, a megfelelő kereskedelmi szerző­­­­dések megkötése. Nagy megértéssel be­szélt a miniszterelnök a nemzetfenntartó rétegről, a középosztályról s a szavak, amelyeket ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban mondott, világosan megmutatják, hogy mennyire átérzi azt a súlyos hely­zetet, amelyben ártatlanul sínylődnek. Az intelligencia a háború alatt is s a há­ború után is a legnagyobb áldozatokat hozta. Előljárt a harctereken s előljárt a hadikölcsönök karitatív jegyzésénél. A a kormánynak gondoskodnia kell azoknak hadikölcsönöknek a valorizációjáról, amelyek olyanok birtokában vannak, akik bebizonyíthatólag egész vagyonukat annak idején ebbe fektették s most a devalváció folytán tönkrementek. A középosztály kérdésével függ össze szorosan a tiszt­viselők helyzetének könnyítése s a nyug­díjasok régi jogos igényeinek előbb-utóbb a való kielégítése. De nem feledkezett meg miniszterelnök: munkástestvéreinkről sem s kijelentette, hogy éppen olyan becsületes gyermekei ennek a hazának, mint akik magas méltóságokat töltenek be. A becsületes gondolkozású magyar érzésű munkást mindenki szívesen öleli keblére, az állam pedig úgy gondos­kodik róluk, hogy a szociális biztosítás törvényalkotást fokozatosan kiterjeszti. A miniszterelnök szavai mindenkiről és mindenkihez egyformán szóltak s az or­szág becsületes közvéleménye előtt széles visszhangjuk fog támadni. Hegedűs Lóránt előadása. A Jókai-kör Jókai Eszter ünnepe. 1926 november 19—20. A Jókai-kör mult szombaton délután tar­tott évad­megnyitó előadó ülése rendkívüli ér­deklődés közben folyt le. A nőnevelő-intézet dísztermének minden talpalatnyi helyét elfog­lalta a közönség, amely hallani kívánta a kör illusztris elnökét: dr. Antal Géza püspököt és országos nevű, kimagasló vendégét: dr. Hegedűs Lóránt volt pénzügyminisztert, akit annyi ked­ves kötelék fűz Pápához. Dr. Antal Géza püspök elnöki megnyitó­jában bensőséges meleg szavakkal emlékezett meg a Jókai-centennárium alkalmából a nagy költő testvér­nénjéről, Jókai Eszterről, aki a kiváló pedagógusnak, Vállyi Ferenc pápai kollégiumi tanárnak volt a felesége. Jókai Eszter féltő gonddal, becéző szeretettel vett részt öcsikéje nevelésében, ami olyan mély nyomo­kat hagyott a költő lelkében, hogy később nagy női alakjait regényeiben ő róla mintázta. De nemcsak azért illeti hálás elismerés Jókai Esztert, mert a halhatatlan költő lelkületére olyan nagy hatással volt, hanem azért is, mert az ő áldott lelkének sugallatából és az ő buz­gólkodásából jött létre hazánk egyik legrégibb humanitárius egyesülete: a pápai jótékony nő­egyesület. A Jókai-centennárium vége felé, amikor emlékét a Jókai-körben felújítjuk, hálás kegyeletünk száll a női erényekben gazdag nagyasszonynak az alsóvárosi temetőben nyugvó hamvai felé. Végül bejelentette, hogy vasárnap délelőtt 11 órakor a Kisfaludy-Társaság, a Petőfi-Társaság és a Jókai-kör koszorút helyez Jókai Eszter sírjára, amely kegyeletes ünne­pélyre a jelenlevőket meghívta. A gyönyörű megemlékezés nyomán tá­madt zakó taps csillapulta után nagyhatású zeneszám következett. Alszeghy Piroska játszotta Liszt XIII. rapszódiáját annyi kifejező erővel, mély érzéssel és tökéletes technikával, aminőt csak ritkán lehet hallani. A való művész telje­sítményt lelkesen megtapsolták. Lóránt A kör nagynevű vendége, dr. Hegedűs jelent meg most a közönség ovációjától kisérve a pódiumon, hogy zajos nagy érdeklődéssel várt előadását megtartsa. Első­sorban­­ Jókai Mórnak írói jelentőségét méltatta. Jókai műveit, akárcsak költő-hérosz kortársa, Petőfi munkáit ismeri az egész világ, amely bennük tanulta tisztelni a magyar nemzetet. Azután rátért előadása tulajdonképeni tárgyára, amelynek Széchenyi, Kossuth, Görgey és a világháború címet adta. Előadásában lényegileg arra a kérdésre akarta a választ megadni, hogy a Trianon után bekövetkezett szörnyű elhagya­tottságunkban merre orientálódjunk, hogy nem­zeti létünket biztosítsuk. Erre szerinte Széchenyi és Kossuth mutatták meg az utat. Széchenyi ösztönszerűleg kereste az Angliával való össze­köttetést, a lótenyésztés fellendítésére Angliá­ból hozatja a nemes telivéreket, a Lánchidat angol mérnökkel építteti meg, mindenben köve­tendő például az angolt állítja maga elé. Kossuth Lajos száműzetésében az angol nem­zetet akarja megnyerni a magyar ügynek, ott tart izzó szónoklatokat az angol közvélemény megnyerésére, azután agitációjának színhelyét a szintén angol-szász Amerikába teszi át, ahol olyan lelkes barátokat szerez a magyar ügynek, hogy a nagy feltaláló, Edison boldogan írja Emlék­irataiban : „Életem legnagyobb eseménye volt, hogy gyermekkoromban láttam Kossuthot", aki iránti rajongó tiszteletből annak idején ő is Kossuth-kalapot viselt. — Angliában, Ame­rikában megértettek bennünket, Clevlandban szobrot emeltek Kossuthnak, most ugyanez tör­ténik Newyorkban is. Magyarországot minden érdeke oda utalja, hogy az angol­szász faj ba­rátságát, jóindulatát igyekezzék megnyerni a maga számára; ha ezt elmulasztja, elpusztul. Kövessük hát a borús magyar égen most is fényesen tündöklő üstököst: Kossuth A két lángész: Széchenyi és Kossuth Lajost. mellé, akik már 80 esztendővel ezelőtt megjövendölték sorsunkat és világosan látták a jövőt, soroz­hatjuk az 1848/49-es szabadságharc zseniális fővezérét, Görgey Arthurt is, akit nagy kortársa, Kossuth olyannyira félreismert. A tényeket való­jában mind a ketten helytelenül ítélték meg. Kossuth készséggel igénybe vette a lengyelek segítségét, hogy ezzel dokumentálja, hogy nem csupán Magyarország szabadságáért küzd, Gör­gey pedig attól tartott, hogy a lengyeleknek szabadságharcunkban részvétele kiprovokálja az oroszok beavatkozását. Valójában pedig úgy áll a dolog, hogy a lengyelek segítsége vajmi ke­veset használt szabadságharcunknak, az oro­szok pedig nem a lengyelek miatt fogtak fegy­vert ellenünk, hanem azért, hogy Magyaror­szágon keresztül elérjék a nagy orosz politiku­sok célját: a Dardanellák megszállását, amelyre a be nem fagyó Fekete tenger miatt lett volna szükségük. Görgey nagy szelleme, katonai zse­nije a tisztelet érzését keltették fel lovagias ellenfeleinkben: az oroszokban, sőt még az osztrákokban is, akik Görgey téli hadjáratának Gyermekköpenyek: 400.000 K, 350.000 és 290 000 K. Va cdi angol és francia köpenyek, Végigbéf­elt női kabátok: 800.000 K, 700.000 K, 600.000 K, 450.000 korona. Végigbélelt női kabátok szőrméivé: 1,200.000 K 950.000 K 850.000 K 750.000 „ kosztüm és öltönykellékben állandóan újdonságok a BAVIZ és KOMEIST €l­í­v­a­t á­ruh­ázá­­b­a­n, mielőtt bárhol vásárol, saját érdekében, vételkötelezettség nélkül tekintse meg raktárunkat és győződjön meg áraink olcsóságáról.

Next