Pápai Hirlap, 1944 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1944-01-22 / 4. szám

Minőségben és ízlésben Kopstein-bútor vezet. Fő­ tér 14. a lángra való szikra. Arra kérem­ azért Pápa város művelt,­ művelődni vágyó hazafias közön­ségét, hogy a Jókai­ Kör hívó szavát úgy hall­gassák meg és kövessék, mint Isten után vá­gyódó lélek a harangszót. Ha felolvasó és elő­adó üléseink alkalmával üres padsorok előtt kell is beszélnünk, mi akkor is teljesítjük köte­lességünket, de a vád­ a részvétlen, közönyös emberek fejére száll. Arra­­ kérem magyar testvé­reimet, hogy becsüljük meg a saját értékein­­ket. A magyarnak a múltban egyik legnagyobb baja, halálos betegsége volt, hogy nem becsülte meg kellőképen azt, ami magyar, az idegen után futott, ha silányabb, volt is. A magyar szöve­­tet ki kellett vinni Angliába, hogy mint angol gyártmány kerüljön vissza és megvegyék két­szeres áron. A magyar író és költő itthon nyo­morgott, a magyar művész idegenbe vándorolva más nemzet dicsőségét növelte. A magyar ízlést és műveltséget az idegen kultúra és az idegen­ művészet eltorzította, megrontotta. Ne kicsinyel­jük le saját szellemi értékeinket. Mindenki tudja, hogy saját tűznél melegedni mégis csak a legjobb. Szomorú­­ volna, ha a mi tüzeink kialudnának és csak idegen tűznél tudnánk fel­melegedni. Hogy összejöveteleink művészi ér­téke minél nagyobb legyen, a helybeli írók és művészek mellett meg fogjuk szólaltatni ma­gyar irodalomnak és művészetnek azokat a ki­váló képviselőit, akik országos viszonylatban is értéket jelentenek. Tudjuk, hogy ez ma sok ne­hézségbe ütközik és nagy áldozattal jár, nem­­csak a mi részünkről, de az ő részükről is. Igyekezni fogunk ezeket a nehézségeket le­győzni és meghozunk minden áldozatot, hogy a legnemesebb szórakozást és a legtisztább él­vezetet r­yujthassuk. Hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy átsegítsük a magyar lelket és nem­zetet hatósugarunkon belül a mai idők nyo­­masztó nehézségein, leverő kísértésein és ember­feletti megpróbáltatásain. Ma is tiszta, izzó parazsat hoztunk Jókai-kör oltárára, a m­agyar irodalmi élet leg­­ magasabb oltáráról. Hadd köszöntsem meleg szeretettel a Petőfi-Társaságot és képviseletében megjelent kiváló tagjait, akik mai jubiláris dísz­­közgyűlésünkön, nemcsak képviselik a Petőfi-Társaságot, hanem közreműködésükkel dísz­közgyűlésünk értékét is növelik. A Petőfi-Tár­saság körünk megalakulása óta mindig különös megbecsülésben és értékes támogatásban része­sítette körünket. Ötven esztendővel ezelőtt az alakuló közgyűlésen az akkori elnöknek, Jókai Mórnak helyettesével Komócsi József alelnökkel képviseltette magát. Jókai születésének százéves évfordulóján pedig a Pápai Jókaii­ Kör kebelé­ben rendezte meg díszgyűlését. Ezeken a nagy alkalmakon kívül is állandóan éreztük értékes támogatását, a jó, a szép, az igaz ápolását szolgáló munkánkban. Gyújtsátok meg lámpá­saitokat és tápláljátok a hazaszeretet tiszta ola­jával! Nagy a sötétség, örökmécsesekre van szükség. Nagy a hideg és a közöny, égjenek csodás meleget árasztó tüzek szerteszéjjel a ha­­zában. Mi pedig őrködünk ezek felett a lámpá­­sok és tüzek felett, hogy azok világosságát ne nyomhassa el a sötétség és lobogását ne olt­hassa meg politikai, felekezeti, vagy társadalmi­­ ellentétből kirobbanó vihar. Tovább megyünk: »Rakjuk a­­ tüzet, hogy este nála, enyhet találjon áldó magzatunk, ez lesz a méltó s a valódi hála, mit a nagy jóltevőnek — és a magyar nemzetnek — adhatunk«. Ezekkel a gondolatokkal és ezzel az­ elkö­telezéssel állok a nagy célok szolgálatába és foglalom el a Jókai­ Kör elnöki székét. Városi közgyűlés­ — 1944 január 20. — Pápa város képviselőtestülete e héten csü­törtökön Hamuth János polgármester elnöklé­sével rendkívüli közgyűlést tartott. Az elnöki bejelentések során felolvasták dr. Antal István miniszter, országgyűlési kép­viselő levelét, melyben tudatja, hogy a város­nak azt a kérelmét, hogy a kincstári célra igénybe veendő antalházi puszta helyett más földbirtokhoz jusson, a földmivelésügyi minisz­ternek melegen figyelmébe ajánlotta s ugyanez ügyben Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszternek e kérés teljesítését kilátásba he­lyező, a polgármesterhez intézett leiratát. Majd referált dr Hermann László főjegyző szá­mos felsőbb hatósági jóváhagyást nyert kép­viselőtestületi határozatról. A napirendre áttérve elfogadták a hirdetési díjaknak a belügyminisztérium által megállapí­tott új díjszabását. Elfogadták a polgármester javaslatát dr. Csarmasz Ferenc t. ügyész ké­relme tárgyában s a fennálló törvényes rendel­kezések értelmében elhatározta, hogy neki világ­háborús és nemzeti hadseregbeli hadiévei kétsze­res számítása mellett 10 évet a nyugdíjba be­számítanak. Major Gyula villamosmű-igazgató pótilletmény-kiutalása iránti kérelme a törvé­nyes alap hiányában nem volt teljesíthető, de érdemeire való tekintettel kimondták, hogy üzemi pótlékát a nyugdíjba is be fogják szá­mítani. A ravatalozó építkezésének befejezésé­hez még szükséges 78.000 P-re nézve elhatá­rozták, hogy azt nem mint tervezték, kölcsön útján, de a kb. 200.000 P-re tehető 1943. évi pénztári maradványból fedezik. Ugyanennek terhére fogják a városi óvóhelyek építésére szükségessé váló még kb. 20.000 pengő ös­­szegei­ fedezni. Érdeklődést keltett a következő pont: néhai Ihászi Ihász Lajos lelencházi alapítvá­nyának ügye. Ihász Lajos lőrintei és hathalmi birtokai jövedelmének 10 százalékát Pápa vá­rosában létesítendő lelencházra hagyta olyan formán, hogy a 10 százalék mindaddig fize­tendő lesz, míg az alapítvány összege 200.000 aranykoronát ér el. A 10 százalék fizetése 1939-től vált esedékessé és a lőrintei birtok után az örökös dunántúli ev. egyházkerület be is fizetett évi 3000 pengőt. A hathalmi birtok örököse dr. Jókay-Ihász Miklós pedig kötele­zettségének 1100 q búza árával való megvál­tására tett ajánlatot. Ezt azonban a képviselő­testület, mint az alapítványtevő intenciójával nem egyezőt, nem fogadta el és a fizetendő ré­szesedésnek a jövedelmi adó alapján való ki­számítását kivánja, a polgármestert ily irányú tárgyalásra utasítván. Végül a megüresedett bizottsági tagsági helyeket töltötték be. A tárgysorozat pontjait dr. Szőllőssy Sán­dor jogügyi és Csaba András műszaki tanácsos referálták. Ebtulajdonosok figyelmébe­­ Pápa me­gyei város adóhivatala felhívja az összes ebtu­lajdonosokat, hogy ebeiket 1944. jan. 1-től 31-ig fenti hivatalnál a hivatalos órák alatt 8 órától 2 óráig jelentsék be. Aki a bejelentést elmu­lasztja, vagy a valóságnak adatot jelent be, az ebtartási meg nem felelő szabályrendelet 24. §-a alapján pénzbírsággal büntettetik. A Jókai­ Kör díszgyűlése. Győry Elemér az új elnök. A Jókai­ Körnek lapunk múlt számában jelzett díszgyűlése, fennállásának 50-ik évfor­dulója alkalmából hétfőn, január 17-én este za­jos sikerrel folyt le a Jókai Filmszínház elő­adótermében. A színházat zsúfolásig megtöl­tötte a város és környék érdeklődő közönsége és az ifjúság színe-java, amely szem- és fül­tanúja akart lenni . Kör első nagy jubileumá­nak. A közgyűlést ünnepélyesebbé tette az el­nöki szék betöltése és feledhetetlenné három Petőfi-Társaságbeli tagnak szereplése. A díszgyűlést dr. Biró Lucián köri alelnök nyitotta meg. Emelkedett hangú, mély gondo­latokkal teli beszédében rámutatott arra, hogy az egyesületek, az irodalmi és művészeti körök olyan szerepet töltenek be az ember életében, mint a templomok. Ebben Istennek, azokban a kultúrának szolgálunk, de itt is, ott is a jó, igaz és szép kultúrát ápoljuk. Kívánja, hogy a Jókai­ Körnek elmúlt dicsőséges 50 eszten­deje egy újabb, dicsőségesebb 50 évnek kez­dete legyen! Ezután a díszgyűlés jegyzőköny­vének vezetésére dr. Horváth Endre főtitkárt, a hitelesítésére Horváth Máté és Sándor Pál igazg. választmányi tagokat kéri föl. Ezután je­lentést tett az igazgatóválasztmánynak az el­nöki szék betöltésére vonatkozó javaslatáról. A jelölés alapján az elnöki tisztséget nagy és­ lel­kes közfelkiáltással Győry Elemér ref. püspök­kel tölti be a díszközgyűlés. A megválasztott új elnököt d­r. Pongrácz József és dr. Tóth István értesítik és hívják meg a gyűlésterembe. A pár perc múlva megérkezett Győry Ele­mért szűnni nem akaró, zajos ovációval fogadja a közönség. Miután Biró Lucián pár meleg szóval üdvözli, átadja az új elnöknek az elnöki széket. Győry Elemér megválasztott elnök meg­köszönve a belé helyezett megtisztelő bizal­mat, ünnepélyes hangon tartja meg székfoglaló­ját és fogadalmat tesz, hogy a Jókai-kört a Jókai-kultusz különösebb ápolása nélkül Jókai szellemében fogja vezetni. (Székfoglaló beszé­dét lapunk első helyén az egész terje­delmében hozzuk.) A beszéd mély és maradandó hatást keltett, mert telve volt örök érvényű, gyönyörű nyelvezettel kifejtett igazsággal és a szolgálatnak legnemesebb értelmében vett hangsúlyozásával. Beszéde közben sokszor és sok helyen felzúgott a közönség tetszésnyilvá­nító éljene és tapsa. Majd a »Jókai­ Kör 50 éve« címmel dr. Pongrácz József az irodalmi szak­osztály elnöke tartott előadást. Érdekes, színes képekben vonultatta fel előttünk a körnek mun­kásait és munkásságát, amelyet kifejtett. Meg­alakulása óta többszáz előadóestet tartott s azon több mint 1500 szereplő szerepelt felolvasás­sal, szórakoztató és ismeretterjesztő előadással, szavalattal, zeneszámmal, énekszámmal és színi­előadással. Érdekes előadása, bár telve volt a múlt adataival, általános tetszést váltott ki és igen tanulságos volt. Majd felolvasta Hamuth János polgármesternek gyönyörűen megfogal­mazott üdvözlő iratát, melyben a maga és Pápa város közönsége nevében köszöntötte a jubiláló Jókai-Kört, mely díszt és dicsőséget jelentett mindig Pápa kulturális életében. Utána Szath­máry Lajosné adta elő zongorán Liszt: Ha ál­mom mély... és Járay: Passagalia című darab­ját. Amott az elmélyülő művész, emitt a bravúr­­os technikával rendelkező zongorista ejtette bámulatba és ragadta csodálatra a hallgatóságot. Majd vitéz Bodor Aladár, a Petőfi-Társaság tit­kára olvasta fel nagy előadókészséggel és költői fordulatokkal teli elbeszélő költeményét, A ma­gyar bor-t. A hazafias tárgyú, ízig-vérig magyar levegőt árasztó költemény minden sorából érez­tük, hogy vérbeli költő szól hozzánk. Teren­csényi György a Petőfi-Társaság tagja egy jóízű alföldi novellával szerepelt. Humoráért és szép előadásáért még jobban megszerettük a jeles elbeszélőt. Ezután Szabó Sándor ének- és zene­tanár csillogtatta művészetét egy Bachl-darab előadásával. A hatásos szólóhegedűjátékhoz Szathmáry Lajosné szolgáltatta a finom zon-Egy szőrm­egallér folyó hó 13-án este elveszett. Becsületes megtaláló 50 pengő jutalomban részesül. — Cím a kiadóhivatalban.

Next