Pápai Hírlap, 1995 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1995-11-01 / 15. szám

2 „A hideg ésszerűség jegyében kell elérnünk a nyugati partot” Ünnepi megemlékezés 1956. október 23-ról Nagyszámú érdeklődő előtt került sor a Jókai Mór Művelődési Központban az 1956. évi forradalom és sza­badságharc kitörésének év­fordulója alkalmából tartott megemlékezésre. A rendez­vény szónoka dr.Orbán Vik­tor, a FIDESZ - Magyar Pol­gári Párt elnöke volt. „A múltban való eligazodás ön­tudatunk és ép arányérzé­künk záloga. Aki nem tudja, honnan jön,honnan is tudná, merre tart?”- tette fel a kér­dést a beszéd elején. Szólt a politikus 1956 és a rend­szerváltás kapcsolatáról, kü­lön kiemelve, hogy 1956 sza­badságharca nélkül az 1990- es rendszerváltás sem lett volna lehetséges. Az 1956- ban tapasztalt nemzeti egy­séget ma számonkérőknek a szónok azt felelte, hogy 1956 azért lehetett az összefogás megnyilvánulása, mert félbe­szakították, megsemmisítet­ték, mielőtt a „jövő miként­jéről szóló viták a maguk tör­vényei szerint kiteljesedhet­tek volna”. Egy demokráciát és politikai szabadságot már megszerzett nép életében azonban nem a nemzeti egy­ség a politikai létezés termé­szetes formája, hangsúlyozta Orbán Viktor. A továbbiak­ban 1956-ot mint a nemzeti öntudatra ébredés pillanatát méltatta, majd hozzátette: „ Az elvesztett második világ­háború után 1956 adta vissza az elismerést Magyarország­nak a nyugati világ szemében is.” A politikus ezután párhu­zamot vont az 1956-ban és 1990-ben remélt nyugati se­gítség között, s megállapítot­ta, ahogy a Nyugat 1956-ban nem küldött katonát, fegy­vert, 90 után ugyanúgy nem sietett pénzzel a segítségünk­re. „A nyugati világ magatar­­tása az 1956-os szabad­ságharc és az 1990-es rend­szerváltás közös negatív ta­nulsága. Meg kell tanulnunk a hideg ésszerűség jegyében - ha kell fogcsikorgatva - dol­gozni azért, hogy a két világ­rend közötti több évtizedes kiszolgáltatottságból kitörve elérjük a nyugati partot. Ak­kor is csak ez lehet a célunk, ha csalódottságot érzünk a szívünkben... Csatlakozá­sunk a nyugati világhoz nem érzelmi kérdés, hanem a fel­­emelkedés utolsó lehetősé­ge­” Orbán Viktor után a pápai középiskolások és a Vadvirág néptáncegyüttes adtak elő ünnepi műsort Pintér Tibor rendezésében. A színvonalas produkciót nagy tapssal ju­talmazta a közönség. A hagyományoknak meg­felelően a színháztól a kas­tély előtti kopjafához vonul­tak a megemlékezők, ahol a pártok, társadalmi szerveze­tek, intézmények képviselői, illetve magánszemélyek he­lyezték el a forradalom áldo­zatainak emlékére a hála és a kegyelet koszorúit.­ ­ás- Orbán Viktor városunk vezetőivel együtt koszorút helyez el a Várkastély előtti kopjafánál PÁPAI HÍRLAP Folytatni kell a stabilizációt mondta Szekeres Imre Nem a Bokros-csomag, hanem az infláció miatt romlanak az életkörülmé­nyek, ám ez az előző kor­mányok halogató, hibás politikájára vezethető vissza - jelentette ki dr.Szekeres Imre, a Szo­cialista párt frakcióveze­tője október 24-én. A JMK-ban rendezett fóru­mon a politikus kiállt a stabilizációs program folytatása mellett, annál is inkább, mert szerinte ezt a szocialista vezetésű kormány végezheti el a legzökkenőmentesebben. A politikai intézmény­­rendszer átalakítása, bár némi hisztériával kísérve, gyorsan és gördülékenyen zajlott, s 1990-ben be is fe­jeződött - kezdte rövid elő­adását Szekeres Imre. Ennél több időt vett igénybe s még ma is folyik a tulajdonviszo­nyok átalakítása. Mára a ge­nerációk sorsát meghatáro­zó privatizáció mintegy két­harmadán vagyunk túl, de történelmi léptékkel mérve ezt is gyorsnak nevezte. Az átalakulás harmadik lépcső­jéről, az állam szerepének gyökeres megváltoztatásá­ról viszont úgy vélekedett, hogy e téren mindezidáig hozzá sem kezdtünk a szük­séges reformokhoz. Ellen­kezőleg. Az Antall és a Bo­­ross-kormány 50-ről 60 %­­ra növelte az állam újraosz­tó szerepét, miközben mint­egy 20 %-kal csökkent a gaz­daság teljesítménye - mond­ta Szekeres. A szocialista többségű kormányra vár az a feladat, amit a korábbiak elmulasz­tottak megtenni, ugyanis az államháztartási reform nél­kül a társadalom egyre in­kább széthúzódik, még na­gyobbak lesznek a jövede­lemkülönbségek. Ezzel kap­csolatban tette föl a kérdést: Vajon mit jelent a társada­lmi igazságosság? Azt-e, hogy mindenki egyformán részesül a szociális juttatá­sokból, vagy pedig azt, hogy csak a rászorultakat támo­gatják? Szerinte a jelenlegi helyzetben csak az utóbbi a járható út, s ők is ezen kí­vánnak haladni. A Bokros­program eddig életbe lépett intézkedései közül egyik sem érintette komolyabban a szociális ellátást, nem is emiatt, hanem az infláció miatt romlanak az életkö­rülmények, s ha nem folyta­tódik a stabilizáció, tovább húzódik a válság - hangsú­lyozta. Úgy látta, a kormány ed­digi lépéseinek máris van­nak eredményei: az utóbbi hónapokban nőtt az export­, csökkent a pénzromlás üte­me. Ezt kell tehát folytatni a jövőben, s a magyar társa­dalom számára az jelenti a jobb megoldást, ha mindez szocialista vezetéssel megy végbe. Miért? Egyrészt ’90- től ’94-ig a konzervatív pár­tok bebizonyították, hogy erre képtelenek, az ő politi­kájuk összeomláshoz vezet. Másrészt ez a párt képes leg­inkább arra, hogy a rászoru­lók számára kidolgozza a szociális védelem intézmé­nyes formáit - zárta fejtege­téseit a frakcióvezető, aki előadását követően a szép­számú hallgatóság kérdése­ire válaszolt. H.K.

Next