Pápai Hírlap, 2002 (15. évfolyam, 1-44. szám)

2002-11-12 / 41. szám

2002. november 12., kedd Pápai Hírlap Jöjjön velünk egy kávéra az Esti Kornél Kávéházba! Pápa belvárosában század eleji ruhákban sétáló párokkal találkozhattak az elmúlt he­tekben a járókelők. Mindenkinek készség­gel megálltak, aki megszólította őket, és elárulták, hogy „csak egy kávéra” jöttek be a városba. További kérdezősködésre meg­tudhatták, hogy a Kossuth utca nyolc szám alatt, a valamikori blokkos csemege helyén hamarosan megnyílik az Esti Kornél Kávé­ház. A század eleji stílusban berendezett ká­vézó kellemes, nyugodt, csendes, bensősé­ges hangulatot áraszt. Korabeli bútorzata, a burkolatok kialakítása, a századelőre jellem­ző stílus családias légkört teremt. A kávéház válogatott, bécsi, francia, olasz pörkölésű kávé különlegességekkel várja az odalátogatókat, termékeiket babkávéként is értékesítik. Az egyszerűbb presszótól a különböző kávékölteményekig terjed a kínálat, emellett teákat, teafüveket bő vá­lasztékban találhatnak. Reggel pedig pék­sütemény, tej, kakaó, tejeskávé várja az iskolába, és a munkába indulókat, vagy azo­kat, akik egyszerűen csak jól szeretnék kez­deni a napjukat. Az elképzelések szerint a kávéház kultu­rális jellegű programoknak, író-olvasó talál­kozóknak, költői esteknek, kamarada­raboknak is otthona lesz. Ezen kívül alkal­mas baráti beszélgetések és üzleti tárgyalá­sok lebonyolítására is. A nyitás napján, ha ellátogat, ingyen is megkóstolhatja az Esti Kornél helyben pör­költ kávéját. Tehát érdemes lesz betérni egy kávéra a hamarosan megnyíló Esti Kor­nél Kávéházba! (x) Big Brother? Való Világ? Egyik sem...? Alig két hónap óta a televíziót nézők népes tábora láthatólag két részre oszlott. Az egyik hányad lelkesen figyelemmel kíséri a valóság­show-k, a Big Brother és a Való Világ valamelyikét, vagy akár mindkettőt, a másik rész pedig teljesen elutasítja az utóbbi idők egyik legnézettebb műsorát. Pro és kontra renge­teg érv hangzik el. Vannak, akik egyszerűen nem értik, hogy mi a szórakoztató egy olyan műsorban, amelyben a résztvevők unalmukban luxus körülmények között pezsgőfürdőkben he­vernek, s közben a hátuk mögött társaikról beszélnek, míg mindeközben a hirtelen talajmenti fagyokat átélő „valós világ­ban” hat hajléktalan ember fagyott halálra. Megint mások azt nem értik, hogy miért nem látjuk be, ez egy játék, s akit nem ér­dekel, az ne nézze, s akkor nem bosszantja fel magát. Ezen a héten három diákot kértünk meg arra, hogy mondják el véleményüket az utóbbi hetek egyik legfelkapottabb műsorá­ról. Kis Henrietta: - Nem vagyok rajongója egyik műsornak sem, de azért figyelemmel kísérem, főleg a Big Brother adásait. Számom­ra azért érdekes, mert szerin­tem óriási tolerancia és türelem kell ahhoz, hogy ed­dig ismeretlen emberekkel együtt éljünk. Mindegyik más környezetből, más szoká­sokkal érkezett, s engem fő­leg az érdekel, hogy miként tudnak alkalmazkodni egy­máshoz. Lehet, hogy később én is szívesen kipróbálnám, hogy tudnék élni ennyire összezártan vadidegen embe­rekkel, mert szeretek ismer­kedni, tapasztalatokat gyűjteni. Nekem a Big Brother adásai azért is jobban tetszenek, mert ott érdeke­sebb feladatokat kapnak a ház lakói. Szerintem biztos, hogy nem lány nyeri meg a főnye­reményt, mert ők nem jönnek ki olyan jól egymással, többet vitatkoznak, s őket ki fogja szavazni a közönség. A fiúk közül Szabit vagy Bálintot, esetleg Popey-t tartom esé­lyesnek. Radics Attila: - Én csak igen ritkán látom a valóságshowkat, egyrészt sajnálom rá az időt, másrészt meg inkább tanulok helyette. Ezekben a műsorokban a sze­replők pénzért eladják a sza­badságukat. Egy csomó ember csak kíváncsiságból nézi az adást, szeretné tudni, hogy más hogyan viselkedik olyan helyzetekben, amely egyáltalán nem nyilvánosság elé való. Ezek a műsorok sze­rintem nem tanítanak semmi­re, inkább elbutítják és nagyban befolyásolják a néző­ket. Én semmiképp sem köl­töznék be egy ilyen házba, nincs bennem ilyen jellegű szereplési vágy, úgy érzem, hogy minden dolgom nem tartozik a világra. Vannak olyan emberek, akik pénzért mindenre hajlandók, én nem tartozom közéjük. Ezeket az adásokat későbbi időpontok­ban kellene sugározniuk a té­vés csatornáknak, hogy legalább a kisgyerekek ne tudják megnézni. Gyenge Zita­. - Ha tehetem, akkor a Big Brother adásait kísérem figye­lemmel. Ebben a showban szimpatikusabbak számomra a szereplők. Érdekes, hogy mennyire megváltoznak az emberek az összezártság hatá­sára. Az is tetszik, hogy hétről hétre izgalmas feladatokat kapnak, nekem legjobban a katonás feladat nyerte meg a tetszésemet. Biztos, hogy én­­ szívesen kipróbálnám, hogy mennyire nehéz vagy könnyű idegenekkel összezárva élni és közös feladatokat megolda­ni. Nem mondom azt, hogy bent is maradnék, de megpró­bálnám. Néha interneten is bele-belenézek a műsorba, s az ezzel kapcsolatos újságcik­keket is el szoktam olvasni. Szerintem Szabi vagy Bálint lesz majd a nyertes. A Való Vi­lágra nincs tippem, azt csak igen ritkán látom. N.É. Kis Henrietta Radics Attila Gyenge Zita Belterület 3 Szülés nyugtató muzsikával (Folytatás az 1. oldalról) Tompa Eszter október 31- én este kilenc órakor jött a vi­lág, édesanyja elmondása sze­rint az egyébként papás szülés rendkívül kellemes kö­rülmények között, félhomály­ban és zeneszó mellett zajlott. - Az orvosomtól, Szatmáry tanár úrtól hallottam erről a lehetőségről, éppen ezért én már úgy jöttem szülni, hogy hoztam pár CD-lemezt. Esz­ter kislányunk Zorán szerel­mes dalaira született. Az, hogy itt volt velem a férjem, hogy szólt a zene, hogy lekap­csolták a nagy világítást és fél­homály volt, ez mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy az it­teni körülményekből a maxi­mumot kihozzák a szülészet dolgozói. Mindehhez nagy gondoskodást is éreztem a szülésznők és az orvosok ré­széről, amely még kelleme­sebbé, bensőségesebbé tette az egész szülést - jegyezte meg Tompa­né Szabó Edina. A zenés vajúdás a magyaror­szági kórházakban már egyébként sok helyen bevett gyakorlatnak számít. A pápai szülészeten is ezentúl bár­mely kismamának lehetősé­ge nyílik arra, hogy éljen ezzel a segítséggel. A szülőszobán elhelyezett zenekészülék anyagi fedezetét egyébként egy jótékonysági bál bevéte­léből sikerült az osztálynak előteremtenie. Varga Bea Hírek a Szegfű Klubból Az eredeti elképzeléshez képest később, 2002. novem­ber 8-án indult a Szegfű Klub 2002. őszi - 2003. tavaszi programjának megvalósítása. Az októberre tervezett elő­adást hallgathatták meg a klub tagjai és a nem kevés, klubon kívüli érdeklődő a Pe­dagógus Művelődési Házban. Dr. Udvardy Tibor főorvos adott értékes egészségügyi tá­jékoztatást a közép- és idős­korú emberek leggyakoribb betegségeiről, azok megelő­zési és kezelési lehetőségei­ről. Sok szó esett az érrendszeri betegségekről, a szívér­koszorú és az agyi erek me­­szesedéséről. A betegségek jeleinek első jelentkezései, azok időbeni felismerése, az okok feltárása, sok későbbi tragédiát előzhetne meg. Eb­ben óriási a háziorvosok fele­lőssége. Kedvező irányba hatna, főleg a negyven éves kort meghaladó emberek fo­lyamatos szűrővizsgálata. Az előadást követő konzul­táción többen szóltak arról, hogy az oktatásban, tájékozta­tásban nagyobb figyelmet kellene szentelni az egészsé­ges életmód fontosságára. A Szegfű Klub következő eseményei: 2002. november 24-én a Győri Nemzeti Szín­ház Pipifarm című country musical előadását tekinthetik meg. December 6-án pedig a Mikulásnap keretében aján­dékozzák meg a klub tagjai­nak gyermekeit és unokáit. Ezt az MSZP Pápa és környé­ke Szervezetével együtt ren­dezik, így az MSZP teljes tagságának hasonló korú gyer­mekei és unokái is részesül­nek az ajándékokból. K. J. Történész előadó sikere A Jókai Mór Művelődési Központ Velünk élő történe­lem című sorozatának novem­ber 5-én tartott foglalkozásán jeles, sokak által ismert és tisztelt egyéniség, az egykori hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet volt főigazgatója, dr. Szakály Sándor szerepelt igen sikeresen. Az előadóról köz­tudott, hogy jelenleg a Duna Televízió műsorokért felelős alelnöke, így gyakran megje­lenik a képernyőn, különösen az „Emlékképek” című, régi híradókból összeállított adás­ban. Ez alkalommal arra az ala­posan soha nem vizsgált kér­désre adott választ Szakály Sándor, hogy a Tanácsköztár­saság hadseregének tisztjei és katonái kik voltak, honnan jöttek. Amit elmondott, az meglepetést keltett. Vélemé­nye szerint ugyanis a tisztikar teljes egészében az Osztrák- Magyar Monarchia törzstiszt­jeiből és csapattisztjeiből állt. Ők részben a népszerű vezér­kari főnök, Stromfeld Aurél iránti tiszteletből, részben a hazafias érzéstől vezérelve vállalták a harcot az országba benyomuló román és cseh ha­dak ellen. A felvidéki hadjárat sikere nagymértékben a sok harci tapasztalattal rendelke­ző tiszteknek volt köszönhető a nagyon jó haditerv mellett. Ezt bizonyítja az is, hogy Stromfeld Aurél lemondása után megindult a bomlás, a tisztek sorban elhagyták a hadsereget. Meglepő volt az a megálla­pítás is, hogy a rendkívül kislétszámú Nemzeti Hadse­reget a Vörös Hadsereg kato­náival töltötték fel, így vált jelentős haderővé. Nem kevésbé figyelemre méltónak bizonyult, hogy azok a tisztek, akik a tanács­hatalom hadseregében szol­gáltak, később semmiféle hátrányt nem szenvedtek. Az úgynevezett Horthy-korban minden honvédelmi minisz­ter, vezérkari főnök, hadse­regparancsnok, hadtestpa­rancsnok 1919-ben a Vörös Hadsereg tisztje volt. Az előadást után egymást követték a kérdések, ame­lyek egy része erősen eltért az előadás témájától. Szakály Sándor mindezek ellenére szellemesen válaszolt min­denkinek. Örvendetes jelenség volt, hogy ez alkalommal történe­lemtanárok is megjelentek a hallgatóság soraiban. Bartos­­né Illés Zsuzsanna, a Batthyány Lajos Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola tanára legjobb diák­jait is magával hozta, sőt lényegre irányuló kérdéseivel aktív szereplőjévé vált a ren­dezvénynek. Példája figye­lemre méltó! A sorozat legközelebbi elő­adására „A Kádár korszak tör­ténelmi problémái” címmel november 25-én 17 órakor ke­rül sor. Huszár János Történetek a szökdécselő századból III. - Fel kéne kelni - ásítom. - Miért? Vasárnap van. - Muszáj. Meleget kell va­rázsolni a konyhába. Kalácsot kértetek ebédre. - Mondtál valamit? - ásít vissza - Mivel bűvészkedjek meleget? - Korán van még, ne játszd a feledékenyt! Propán-bután gázzal. - Ha-ha-ha. Te megtévedt alkimista! Vezetékes földgá­zunk van. Szűkebb értelem­ben a kőolajmezőkön feltörő szénhidrogénelegyeket ne­vezzük földgáznak. A földgáz­nak van metántartalma, más szempontból... - Jó, jó. Lyukas a tudásom. Kérlek, melegítsd be a kony­hát! - Csak azt tudnám, miért kell ekkora hűhót csapni a ka­lácskészítésnek? - Mint mindennek e föld­tekén, a kalácskészítésnek is megvan a sajátos eljárása, há­ziasszonyi „know-how“-ja, különleges fogása. - Bocsánat! Erről megfe­ledkeztem. Tegnap már este megszitáltad a lisztet, bevit­ted a konyhába a gyúrótáblát, kivetted a hűtőszekrényből a tojásokat... - Felsorolás helyett jobb a reggeli torna. Kérlek, mele­gítsd be a konyhát, így nem készül el a déli harangszóra a kalács. - Jó, jó. Zsa por és lusta va­gyok. Kelek, megyek, beme­legítem a tíz négyzetméteres boszorkánykonyhát. - Tréfálkozz, az jó, de ne mókázz az egyik legrégibb nyelvemlékünkkel! - Csak neked szabad? Most válaszolj, de gyorsan! - Nekem sem szabad, kivé­ve amikor. - A kivétel is erősíti a lus­tát? Nem tudom, de megyek. Mészárosné Stenger Katalin

Next