Pápai Kristály, 2005 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2005-03-01 / 1-2. szám

Pápai Kristály 2005.1-2. Emlékezés G. Jäger Teréz Kontra István országos zeneszakértő életének 83. évében hunyt el Az Apáczai Csere János díjjal kitüntetett ének-zene tanár hamvait 2005. január 28-án helyezték örök nyugalomra az újpesti temetőben. A mostoha időjárás ellenére több barát, tisztelő és munkatárs vett tőle búcsút a temetésén. A közvetlen, meleg hangú beszédek közepette csendültek fel a 42. és 90. zsoltár szívhez szóló dallamai. Végül a sírnál a „Hadd menjek Istenem... ” kezdetű Titanic dalként elhíresült búcsúdal hangzott fel. Az egykori Kodály tanítvány, aki alapító tagja volt a Magyar Kodály és a Nemzetközi Kodály Társaságnak néptanítóként kezdte pályafutását, majd középiskolai ének­zene tanárként oktatott. Több zenei intézményben is dolgozott évtizedeken keresztül­­ a Tankönyv és Zeneműkiadóban, az OPI-ban tanszékvezető docensként, OKSZI zenei szakértőjeként, valamint az Ének-Zene Tanítása módszertani lap felelős szerkesztőjeként. Feladatának tekintette zenei gyökere­inkből kisarjadzó népdal s a zenei analfabétizmus felszámolására irányuló, kodályi szisztémára alapozott zenei kottaírás-olvasás módszeres tanítását iskoláinkban. Ennek érdekében tanulmányokat, könyveket írt, publikált és számos kísérlet, többirányú program elindítója volt. Munkáját szakmai igényesség, a hagyományos és új áramlatok integrálása, közvetítése és a gyakorlatban való alkalmazá­sának segítése jellemezte. Országos szakfelügyelőként, szaktanácsadóként és zeneszakértőként továbbá a Pedagó­guskórusok Országos Társasága Főtitkáraként került vele kapcsolatba nemcsak megyénk, hanem Pápa is. Szerette városunk légkörét, nagyra értékelte zenei életét és eredményeit. 1990-ben Pápán rendezte meg a megyei, fővárosi és felsőfokú zenei intézmények szakemberei részére az országos szakmai tanácskozást. Legutóbb, 2003 novemberében járt Pápán a pedagóguskórusok országos találkozó egyik főszereplőjeként. A nyári műtéte után reménykedve írta -„Én talán még kaptam egy kis időt a Teremtőtől. Most próbálok napjaimért megharcolni, míg van erőm hozzá. ” Az igyekezet ellenére félévre rá ért bennünket a szomorú hír, Tanár Úr meghalt. Sajnos nem érte meg a kiadás alatt lévő utolsó munkájának, a negyven év országos felügyeletével kapcsolatos „Dokumentumok”-nak a megjelenését. A könyv a kecskeméti Kodály Intézet gondozásában kerül kiadásra, aminek bemutatóját a tavaszi országos ének-zenei általános iskolák találkozójára tervezik. Örömünkre, előreláthatólag a támogatók között Pápa város önkormányzata is szerepel. “Dicsérjétek az Urat” (Zsolt, 1481/a) Sándor József pápai misszionárius, költő 2004. december 4-­­én rendezte meg az Istent Krisztust dicsőítő bel- és külföldről érkezett költők első országos találkozóját a pápai Refor­mátus templomban. Pápáról Sándor József a magyargencsi S. Szűcs Irma és az 1975-ben elhunyt B. Jáger Gabriella költőtársak versei hangzottak fel. Közreműködött Rakonczay Zsuzsanna orgonaművész és Eisenbeck Ágota énekművész. Mindenki örömére az elhangzott művek nemcsak a Hét Határ című lapban, hanem egy antológiában is megjelentek. A tervek szerint a második országos Urat dicsőítő költőtalálkozó Ajkán, október 8-án kerül megrendezésre. Jáger Tibor születésének 80. évfordulójára A köztiszteletben álló orosz szakos tanár 1925-ben született Csóton. Felnevelő városában, Pápán félárvaként nevelkedett. Az apa szerepét, hiányát pótolva atyáskodott hunicái felett, segítve a család boldogulását. Tanítói oklevelét a pápai Állami Tanítóképzőben, tanári diplomáját a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán szerezte, 1953-ban. 1946 szeptember elsejétől a csóti r.k. népiskolában, majd folyamatosan az állami általános iskolában tanított 1957-ig. 1957-ben a Pápai Járási Tanács Művelődési Osztály Népművelési felügyelőjévé nevezték ki. Ugyanott a halála előtti években a járás gazdasági igazgatói tisztét is betöltötte. Nevéhez az oktatási, kulturális intézmények, körzeti centru­mok kiépülése, megszervezése, Takácsi, Vaszar, Ugod, Marcaltő stb. művelődési, működtetési lehetőségeinek segítése, és felügyelete fűződik. Utolsó leheletéig a közművelődést szolgálta az ifjak és a felnőttek körében. A halálos kór legényemberként szerető édesanyja s testvérei köréből 47 évesen 1972-ben ragadta el. Kitüntetései: TIT Országos Elismerő Oklevél 1961. Miniszteri Dicséret 1965. Veszprém Megyéért Érdemérem arany fokozat 1965. Aranykoszorús KISZ jelvény 1968. Szocialista Kultúráért Országos Béketanács arany jelvénye 1970. Hamvai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugosznak. Felavatták a száz éve elhunyt Grátzer János emléktábláját a Szent István Római Katolikus Általános Iskolában 2004. december 16-án került sor a néhai iskolaigazgató emléktáblájának avatására, aki a Katolikus Fiú Népiskolát 1904-től 1943-ig igazgatta. Nemcsak a keresztény oktató­nevelő munka elkötelezettje volt, hanem a városi szellemi élet agilis tagja is. Az emléktábla állítását a katolikus iskola, a városi önkormányzat és a volt iskolaigazgató leszármazottjai, a Balázs család támogatta. Grátzer János munkásságát dr. Kovács Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő, valamint dr. Hermann István kultúrtanácsnok méltatta. Az emléktáblát dr. Mail József érseki helynök, apát-plébános áldotta meg. Kilátás a tanítóképzőből 1958 ceruzarajz 3

Next