Pápai Kristály, 2006 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2006-03-01 / 1-2. szám
Q. Jäger ‘Teréz, Tápa 19i ‘M'HMOTJaM ‘Bíró ‘Károly festőművész 1914-1975 Lírifusor~ Irodalmi ‘Műhely ‘Képzőművészeti tagozat posztumusz tagja. Pápai Tóth Géza 1908-1997 Aranyló lombok Bíró képre Aranyló lombok. Pásztor birkanyájjal áll a mezőben. Fölötte madárdal cseng a magasban. Tán búcsúzó ének, mert most köszönnek nyártól el a rétek. A Kishegy alján, szelíd szőlődombok ritkuló lombon arany Napkorongot ringatnak lágyan, s mint jó anyakarban elringat a gyermek. Álmos, őszi dallam, leng át a rónán. S megnyúlt esti árnyak szállást keresnek már az éjszakának. A kép terében mélyen, messze, távol a Bakony ormán sötétlila fátyol lobog szemembe. Kevés ez a tájék! Ifjúkorom emléke visszafáj még és zsong szívemben, hisz ’ valaha, régen egy kisdiák itt járt a régi réten. S amíg fölötte színdús, őszi lombok zenéje áradt, mélán elbolyongott. S míg ibolyáknak kéklő lángja égett, vígan, dalolva járta át a rétet. Pápai táj. Szobám díszíti képed, nemes Művész, s míg hódolok a Szépnek mert társtalan, magánytimádó, árva, kigyúl szívemben az öröm virága. Pápa, 1962. március 24. „Ismét a Balaton partjait járja, mint annyiszor, ha itt a nyár. Magas, szikár alakja hol itt, hol ott tűnik fel, arcának profitja, mint a szigorú rajz fehér lapon. Valahol Győröknél egy dombhajlatban leállítja állványát. Bíró Károly fest, s a vászonra csillan a Balaton vize. ” (Pedagógusok lapja 1960.) Pápa festője halálának 30. évfordulójára emlékezünk. Nem csak pedagógus festőművészként ismerik, hanem megyei szakfelügyelőként, de a Veszprém megyei képzőművész munkacsoport alapító tagjaként is. Aktív éveiben a munkacsoport valamennyi kiállításán szerepel alkotásaival. (Veszprémben: Bakony Múzeum, Csíki Gergely Színház Kultúrterme, Vegyipari Egyetem Kamaraterme, SZOT Székház. Továbbá: Várpalotán, Balatonfűzfőn, Balatonalmádiban, Keszthelyen, Zircen több alkalommal is, és 1952-ben Székesfehérváron.) „ Tehetség, szorgalom, kitartás, önérzetesség, elhivatottság, szerénység, tudatosság és érzékenység szabta meg az „ember” karakterét, a művész gondolkodását”— (Művészet és Barátai 2001) Műemlék udvar olaj