Pápai Lapok, 1876 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1876-02-05 / 6. szám

Vegyes tartalmú társadalmi hetilap V pápai jótékony népo­ vlH- az ismi MethTjeszió<'›£\ Irt. kerté­ s/.tMi társu­lnf. lövész- tűzoltó- és a .. \l<,m­­ir'*­ī,i>,\1 <*t­K­Ö­Z­r, Ö IST Y hl«ili/«'|.'>i «;> | inlfU'-si ,|ij ik, lV|>/.ó|l:ir­ilá>..k, ;i ki;ttl«›i I.•«•!>.lók­ I..­| inf'J.i/.itt \\;|j<li| » Iv i*ol ii­r­k<".nyvk.-r.'skr.t.o . c1m//:iI x/OOllirn, i til»'/iMi(ic">k. LapItiUijilomis s ft-h'lűs szeri,t's^iíi I*. S/ahó Iv;ii-ol. \ 1 1 i l •< I < ' I — i < I í j Iv trl lo-:H rillt v/:'.mit.iln.ik : I V i'fhtiin 20 kr, M)£j rfiitimfterért .'«() kr, 70Q tvutiinelcrúrt 70 kr, >(»(»• i-.-iilint I Irl. IMIQ <v»tim. 1 frt 40 kr, áOOQ ornlim. III. sti kr, r.o.Q <• -iiliin. '1 frt. iO kr, lOOQ eenliui. 7, frt. \ kn/|.fe«ő Ii-rl'i^. t<>kii il :» kuvrlki'/ő i».Tr;r,-..i|i|i t'nk <lí||.i szűmitnlik. Ilt'lv- 4'lij niihili;^ kui«'ii li/i I» inl«'t A ii\iittér uiimJi u >c>i\» III k. \ I i|' >/. il.'ii,i i.'>/,'| k.'»*lfiTi«:nyrk • s/oi'koszi ö l;lUii-.;'ii-a I \!im-1r Iii»; ;t kiiMondúk. F«i|i(). télutó .>. Megjelenik e lap heten­kint (•£') »/.or. s/.iunhaton­. «•gy í \ < * 11. E. j: i ön >T<M­í fi í­j: Kg y évre I» fr. félévre 3 Ii Negyi>dé­re . I ÍI. :»o kr. a Xc ámítsuk ínai íi­nkat.­ ­X társadalom én­csZség»és életének és só és fü * v kelléke polgárainak mü­ éliséi»é. — a hol ez hiányzik, ott minden viszony állapot fel­fordult képet mulat. Mű­velts ég nélkül nem­csak a/, egyes nem képes előbbre hu­lad­­ni és ma­gán­ak jol»h sorsot biztosítani, hanem az i ilye­­­k összegé. társadalom i- semmikép sem­­­alósíthatja fogalmát. Ezért törekszik a mai kor* minden érővel az embernek nemcsak «általános mii­eltsé«ret s/.e­— t­rezni, hanem e m­ellett mért különösen az élet kü­lönböző pályáihoz mért szakképzettséget is nyújtani. Mindnyájan mindenhez nem érthetünk: azért követeli is a munkamegosztás a különböző életpályákat és a nekik megfelelő lehető szak­képzettséget. Közoktatásü­gyi ts­>s W.VIII-ik törvény alapján, meg a kor kerdeléséhez m­érten, sür­geti kom­ányunk is a kir. tanfelügyelőség utján v­árosunkban egy felsőbb népiskolának a link szá­mára, ipar és kereskedelmi szakosztályival meg­toldva, mielőbbi felállítását: mintha tudná, hogy pirosunkban több mint 200 ipar és mintegy 6­1 kereskedői tanonc van, a kik közül sok az isme­n­teknek még a legalsóbb minőség­ével sem bír. Minthogy épen most folynak a szükséges intézkedések fölötti tanácskozások, idejében le­vőnek látunk szavunkat fölemelni, hog­y némi vi­lágot nyújtsu­nk a nemakanis »•> kényelme» ha­lnyalas pislojr(') s/­zinei elé. Mimtnyájan érezzü­k é­s heláljtilv < ipar és kereskedelmi iskola na«a hiányát. es ezért e hiányt betölteni s pórolni ak­arunk K ill' az i-méllő iskohik jobban berendezésével. De hogy­ a dalon­ mil ainíljuk mau'unkal. s mig \alami okosul hil­ szünk teremteni, xollakép semmit se n­­ekü­nk. Keiáljnk azonnal, ha az ismétlő iskolák tankörét ig­azán tanulmán­­o­.znk. \/. ismétlő iskola feladata, népiskolai tör­­én­ i­n­k szerint. az a­N­y­a IM e­l­v­B­e­N az olva­­­sóköny­ből fölvett olvasmány értelmesen és kel­lően hangsúlyozva olvasni, ez olvasottak tartalmát elbeszéltetni, igy a nyert ismereteket állandósí­tani, nyelvtani gyakorlatokban ismételtetni, köl­temények , elbeszéléseket betanultatni. —• a m­e­n­n­y­i­s­é­g l a 11 b a 11 a megismert számvetés­módokat ismételtetve, a láncszabály. kamatok ka­matának, a takarékpénztárak, élet- tiiz- jégkárt biztosító intézeteknek és az egyszerű szájmite­t­lek ismeretébe vezetni, a kör, henyier és gomba­, j­ó a­lakú testek teriméjének kiszámítását megtanítani.— a történeti s földrajzi ismeretek ismétlése mellett az alkotmány, államélet, polgári jogok és kötelességek, örökösödés, váltó és csődtörvények ismeretére juttatni. Mindezen tantárgyakra a tör­vény "i?. §-a télen heti "1 órát, nyáron juMÜg­u­rát vesz föl. A népiskolai törvény 50. szerint, ha­bár a helységben hilfelekezeti vanv elivéb népi­iskolik Nol­íjínak is, az ezen iskolákból kikerült <2 vermekrk I ."i-ik évük betöltései»»' k­ö­t­e­lese­k a k­i> z­s­e u>- i i­s­m­é­l­l­ő iskola­b­a járni. Nálunk pedig felekezeti és nem közséi­i isméllő iskolák volnának, ahol a IVdehh fölsorolt tananyaünak­­ almi par­ imi része öleltetik fel. l'gv hoi­v. \a­' * ^» ^ » lamint egyfelől nemcsak növendékektől üres a terem, úgy az ismeretekben is eléri, ha a már elsajátítottal nem veszítik el.­­ De még a megtartani kötelezett ismétlő óra­szám is oly kevés, hogy abból nemcsak e 110­vendékek előbbre menetele, a kiszabott tárgyak­nak elvégzése nem várható, sőt meglehetü­nk elégedvő, ha a tanultak nem repülnek feledé­kenységbe. Ezért p­edig a növendéket három éven­­ is függésben tartani valóban fölösleges várako­zás és erőfeszítés. És mi mégis ezen ismétlő iskola keretébe akarnók szorítani még az ipari s kereskedelmet illető fontosabb tárgyakat is, holott annak a sa­ját ismétlendő tárgyai elvégezésére sincs ele­írendő óraszáma. Hát ha még ehez azt is h­írje­lentbe vesszük, hogy tanoncainknak körülbelől fele nem tud sem írni sem olvasni, l'jgyan Inil akkor ezek mit ismételnek? Vagy talán az ismétlő iskolában ezeknek egészen kü­lön osztály rendeztetik be? akkor az lucus a non Incendo lesz s e mellett még tanerőt sem ka­punk bele elegendői. > sr-J A *rr j.r.': A ry CSALATKOZTAM VQsalaikit/.t:iiii. niidüii neked hittem: 'N­em­ vagy te sem jobb, mint bárki más: ' V Téged is csak éli zu érdek vezet­és eszközöd : fun­dnr altatás. ltc m­iér is tőrödnél a szívvel. Mért kö­­tned szent sugallatai? Hisz szer­­tni ugy sem divat most már: Hisz ábrái­d ez, mely mitsem­ ad. Menj tehát, menj a kijelölt uton. Érd el gyorsan önző célodat: S ne töröd» I soha semmit azzal. N­a majd e >­.iv telve fájdalommal: V­érző kin közt egyszer megszakad. K h 11 <*­y­u­l­a. Egy fegyenc em­lékiral«i­hAl­ hlb. ^.'K'- — Itt--» Szép Miklós. (IV fogatás). -- Köszönöm uram szives tanácsát, köszö­nöm, — anyám az ell­int: neu» leend hálátlan a ke­gyed jó téteményeiért — ezzel kezét nyujtá­s én J J­v . i r' 11 m­egcsókolára azt, először tevem ..... és utoljara .. A nap dél felé haladt már, midőn lakásomra érkeztem. A legelső, kivel találkozom, az öreg­­ Jó­zsef volt. Nyakamba esett s könyei nagy cseppi­k­ben hullottak arcomra . Tehát megérkezett . Ne­m­ halt meg a­, uk­i igazán nem halt meg . De már erre az én üzememben is megjelent egy csepp ismeretlen valami, mit ;i/. emberek kőny­nek neveznek. — Nem édes öregem — tele­lém könnyezve is, megm­osdlyssva is — itt állok testestől lelkestől. n «/ O — Ejnye­m­ — beszélt tovább­­­ csakugyan nem halt meg.V — Nem öregem­, hanem épen ilye­n font"- tör­ténik velem. — Ismét ? .. . — Nem ismét . . . hanem amit eh'iszi'r ..... megházasodom! Az öreg elképedve nézett rám : tréfál az urli , hiszen engem könny­­ü bolonddá tenni — Nem öregem, inkább a kis Nesztikét aka­rom boldoggá tenni. Az öreg azután erre a szóra nem tudott hova lenni örömében, — sirt, nevetett, megölelt, azután megfogta kezem és megcsókolta ... — Az isten tegye oly boldoggá az úrfit, mint a mint azt megérdemli... Ugy !! S én most elme­gyek, tudom hogy ilyenkor más dolga is van az embernek, mint sem hogy egy vén ember ostoba * C­V­C«/ foci egéseíre gondoljon — ezzel ezután elsietett. A nap többi része s az éj folytonos terve­zéssel tult el. Meghánytam vetettem mindent s végre i­ azon eredményre jutottam, hogy boldognak, ki­mondh­atlan boldognak kell lennem.­­ Mi mily kéjesen dobogott szivem, mint reme­gett kezemben a toll, midőn kedves jó anyámat kézfogómra meghivám. Lefestem előtte helyzetemet, boldogságomat. Mígnem kimerültségem tetőpontra hágva hajnal felé tollal kezemben elszenderültem. Borzasztó álmom volt!! Ernesztinnel az oltár előtt térdeltem, midőn a pap kezeinket össze­adni akará, Ern­esztin borzadva húzódott tőlem, kinyúj­tott kezével mutatva. O­da tekintek, iszonyú!! mel­lembe tör volt verve s a vér hosszasan csurgott le ruhámról, alattam vértócsa volt. Midőn kinos álmomból fölébredve szemeimet kezemmé­ dörzsölöm, első tekintetem a levélre esett. Boldogságomról irt soraim álmomban önkénytelenül összevissza karcolom. Oh ez borzasztó, rettenetes álom volt, s ébredésem sem volt képes utóhatásától megszabadulni. Ébredésemkor reggeli 8 óra volt. Öltözékem rendbe szedve előadásra esetek. A tautei ouibon először gróf Kálnoky tű­nt szemembe, gúnyos mosol­lyal tekinte rám. o

Next