Pápai Lapok, 1892 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-13 / 11. szám

Szabó Zsigmond I. éves papn. 9. Hang­verseny-kettős — hegedűn játs­szák Gáthy Zoltán főiskolai zenetanár és Schenk Á. n­ Till. o. t. zongorán kiséri Gottlieb Emil VII. 0. tr 10. Szabadsághoz. Kozma An­dortól. Szavalja Pály Lajos II. éves papn. 11. Induló. — Előadja a főiskolai énekkar. A tiszta jövedelem a főgymnasiumi sze­gény tanulók segélyezésére fordittatik, minden vallásfelekezeti különbség nélkül. " Belülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 7 óra­kor. Belépti díjak a rendes színházi árak. Nagypáholy 4 frt. Kispáholy 3 frt 50 kr. Erkélyszék 1 frt. Támlásszék 80 kr. Zárt­szék 60 kr. Karzati ülőhely 30 kr. Kar­zati egyéb hely 10 kr. Jegyek előre vált­hatók Osvald Kálmán képzőtárs. pénztá­rosnál a főiskola épületben, estve pedig a színházi pénztárnál. Az ünnepély után a „Griff" vendéglő nagytermében, a tár­sasvacsora végeztével táncmulatság tar­tatik belépti dij nélkül a meghívó jo­gosít. "­- Jóváhagyott szabályrende­let. A m. kir. bel­ügy­minister városunk községi kötelékéről és az abba való fel­vételről alkotott,­­szabályrendeletet jóvá­hagyta. — Az állandó választmány tegnapi ülésének legérdekesebb tárgyát­­ a kövezetvám s helypénzszedés házi ke­zelésének kérdése képezte. Hanauer Béla A Bognár Gábor a házi kezelést föltétlenül fenntartandónak mondják. Antal Géza fel­olvastatni kéri azt az ajánlatot, melyet Weisz Gyula az összes indirect adók bérbe­vevésére vonatkozólag a közgyűlés elé terjesztett. Az ajánlat az állandó választ­mány tagjainak derültsége közt felolvas­tatott, s felolvasása után Kovács István fej­tegette általános helyeslések kö­zt, hogy ez az ajánlat, mel­lyel az ajánlkozót már a pénzügyi bizottság elutasította, mily kevéssé előnyös a városra. Érveléseit már a „Pápai Lapok" 8-ik számában mi is hangoztattuk s igy fölösleges volna újból ezek ismétlésébe bocsátkozni. A Pápa­csornai vasútra megszavazott 50000 frt az alapítványi pénzekből veendő fél 42 ,2­­ év alatt törlesztendő kölcsönnel. Élénk­­ vitát provokált a temetői s a vásártéri széna értékesítéseinek kérdése, melyhez Hanauer Béla, Szvoboda Venczel, Barthalos István, Lamperth Lajos, Baráth­ Ferencz s m­­ások többizben is hozzá szólottak, mig végre is azon javaslat fogadtatott el, hogy a tanács illetve a gazdasági tanácsos bizatik meg ennek értékesítésével. — Spitzer Mór elhalt állatorvos helyettesí­tésére Nagy Antalt a jelenlegi helyettest tartja az állandó választmány a válasz­tásig megbizand­ónak. Barthalos István azon inditvány­a, hogy a temető egy része ame­rikai szöllőfajok ültetésére alkalmas terű Ififcül adassék át, ezúttal mellőztetett. — Köszönetnyilvánítások. „pápai takarékpénztár" által jótékony czé­­­lokra tett adományokért lapunk utján a következők mondanak nyilvánosan köszö­netet: 1. Néger Ágoston az irgalmas nő­vérek intézetének s a római kath. elemi­ fiúiskola szegénysorsu tanulóinak adott 40—40 írtért; ugyanő a Pápavidéki köz­művelődési egyesü­let számára adott 20 írtért. 2. Szilágyi József az ev. ref. fő­iskolai szegénysorsu tanulók számára ki­utalt 40 írtért; 3. Pöck Faustin az irgal­masok kórháza javára adott 20 ftért; 4. Lö­wen­stein Adolf az izr. hitközség isko­lájának­ szegénysorsu tanulói részére ki­­­utalt 30 írtért; 5. Heim Ignácz a pápai ipartestület betegsegélyző és temetkezési pénztára részére adott­ 40 írtért; 6. a.tűz­ol­tó egy­e­s­ül­et elnöksége az egye­sület segélyalapja javára megszavazott 50 forintért. — A „pápai keresk. ifj- önképző­köre" kellemes élvezetet szerzett mű- és tánczkedvelő közönségünknek mult szom­bat esti sikerült tánczestélyével, mely fel­olvasással és szavalattal volt egybekötve. Az estély rendkívüli látogatottsága főleg Kis Ernő főiskolai tanár, kedvelt felolva­sóink egyikének vonzóerejéről tett tanú­bizonyságot, de buzdításul is szolgált az önképzőkör vezetőinek arra, hogy az egy­letet a fejlődés magasabb fokára emeljék és ezen nemes feladatnál a művelt kö­zönség pártfogására bizton számithatnak. A felolvasó ezúttal kedvencz témáját­­,,Pápa város történetét" választotta is­mertetésül és ennek érdekes anyaga, va­lamint a szép előadás mindvégig le tudta bilincselni a hallgatóság figyelmet és az igazi mély hatás a felolvasás végeztével tüntető tapsban nyilvánításra is került. N­érz Emil komoly és Tausz Jakab ka­c­agtató víg szavalata szintén hozzájárult az est sikeréhez és megérdemlett­­ tapsot hatott. Ezután a fiatalok széles jóked­­­dÍel megkezdték a tánczot és a társaság e­edélyes mulatozás közben együtt maradt a késő éjjeli órákig.­­ Ott voltak: Dr. irsch Vilmosné, Steinberger­ Lipótné, ^JPr." Kövy Józsefné, Herz Dávidné, Krausz­­ilmosr­e, Rosenthal Francziska, Dr. Kende Ámné, Fellner Simonné, K­lein Sán­tom^fo %««^» s &&&mné, Kohn Miksáné, Deutsch Dávidné, Beck Róza, Gusci Károlyné, Stark Lajosné, Koréin Juliska, Schwarz nővérek, Schlesinger Berta, Báron nővé­rek, Suher Róza, Tausz nővérek, Herzog Szera, Neuman nővérek, Koréin Mariska, Fischer nővérek, Spitzer Juliska, Fleisch­ner Józsa, Klein Janka, Roth Min­a, Beck Mariska, Krausz N­óza stb. s. — A jótékony nőegylet f. évi márczius hó 20-án d. n. 3 órakor tartja rendes évi közgyűlését a városház nagy­termében. — jHalálozás. A mezőgazdaságra oly r­endkivül fontos állategészségügy egyik tevékeny munkását kisérte­­ sírba a nagy­számú résztvevő közönség márczius 7-én. Spitzer Mór állatorvos hunyt el e hó 5-én s a családon és hozzátartozóin kivül bizo­nyára sokan fájlalják elhunytát. Spitzer Mórt atyja iparos pályára­ adta s mint ko­vács segéd került fel­­ a bécsi állatorvosi akadémiába, hol oklevelet nyert 1858-ban és Somogy m­egyében telepedett meg, majd 1870-ben a pápai uradalomnál alkalmazást nyert, mint urad. állatorvos, ezt követte városi megválasztatása, úgyszintén megyei kineveztetése is; ez utóbbi minőségben 1884-ig mint tiszteletbeli megyei állator­vos működött, de már akkor is teljesen ő végezte a pápai járásban a megyei teen­dőket és az alatt többször kapott a föld­mivelési ministertől elismerő okiratokat a járványok elnyomása körül kifejtett tevé­kenységéért. 1884-ben megválasztato­tt ren­des megyei állatorvosnak a pápai és d­e­vecseri járásokra. — Pontossága, köteles­ségtudása és fáradhatatlan szorgalma által köztiszteletben részesült. Igy lett bevá­lasztva a városi képviselőtestületbe; az izr. hitközségben mint gondnok sok egész­séges reformot vitt keresztül. — A mult nyáron elkezdett betegeskedni. Nyelvében rákos daganat fejlődött, melynek kiirtása megkiséreltetett, de sajnos kevés ered­mén­nyel, mert csakhamar kiújult és ez okozta halálát is.­­ A temetésen képvi­selve volt a megye, város és urod, tiszti kara, polgári kör, Wahrman egylet, ipa­ros egylet stb. — A család a következő gyászjelentést adta ki­­. Alulírottak az ös­­szes rokonság nevében mélyen megszomo­rodott szívvel jelentik Spitzer Mór megyei, városi és nyug. uradalmi állatorvos folyó évi márczius hó 5-én, d. u. 3 órakor, éle­tének 56-ik és boldog házasságának 33-ik évében hosszas­­ szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt te­temei f. hó 7-én d. u. 3 órakor fognak a pápai izr. sírkertben örök nyugalomra he­lyeztetni. Pápán, 1892. márczius hó 6-án. Áldás és béke lengjen hamvai felett. — A boldogultnak neje: özv. Spitzer Mórné, szül. Feitl Francziska." Gyermekei: Kauf­man Ferenczné szül. Spitzer Mariska, Kreisler Miksáné szül. Spitzer Gizella, So­mogyi Lajos, Somogyi Antal. Vejei: Kauf­man Ferencz, Kreisler Miksa. Unokái: Kaufman Miklós, Kaufman Gabriella, Kreis­ler Imre, Kreisler Irma. — A városi tanács az idei viz­fogást f. évi május hó 28-ik napjára tűzte ki. Erre csak az a­ megjegyzésünk, hogy egy héttel előbbre lehetett volna azt ki­tűzni, mert a mostani intézkedés szerint a vízfogás részben június hóra is bele­nyúlik, a­m­i a fürdőközönségnek bizon­­nyára nem lesz igen kellemes.­­ A rendőrkapitány az egész­ségügyi bizottság javaslatára elrendelte, hogy jövőben minden olyan lakóhelyiség külső ajtajára, hol ragályos beteg van, egy vörös lap ragasztassák ki, melyen ezen szavak állanak: „Ragályos beteg." A közönség ilyen uton figyelmeztetve le­end az óvakodásra. — Veszprém vármegye tör­vényhatósági bizottsága — e hó 7-én rendkívüli közgyűlést tartott. A bi­zottsági tagok ezen rendkívüli közgyű­lésen, melyen Véghely Dezső kir. taná­csos alispán elnökölt, kellő számban jelen­tek meg. Ezen alkalommal mint első és legfontosabb tárgy elintézést nyert a bi­zottsági tagok számának szaporítása, mi­után a legutóbb megejtett népszámlálás szerint ennek szükségessége állott be, ehez képest az eddigi 402 biz. tagok száma 430-ra felemeltetni határoztatott. Ugyanez alkalomból a vármegye egész területe 46 m. biz. tag választó kerületre osztatott fel. Ugyanekkor a vármegyebeli seavató bizottságok elnökei is megválasztattak,— és pedig a veszprémi járás és Vesz­prém városára nézve Lakat Mihály, a pápai járás és Pápa város részére Koller János, a devecseri járásra Zichy István gróf, a zirczi járásban Hunkár Sándor és az enyingi járás területére Bibó Dénes. Miután még néhány községi költségvetés került tárgyalás alá a közgyűlés véget ért. Ugyanaznap délután 2 órakor tartotta a közigazgatási bizottság március hati rendes ülését. Ezen alkalommal mutatta be magát először a köziigazgatási bizott­ságnak Tóth László, a veszprémi pénz­ügyigazgatóság újonan kinevezett veze­tője. A helyettes pénzügyigazgató beszé­dében kérte a közigazgatási bizottság tá­mogatását, maga részéről pedig kijelenti, hogy ő is mindenkor és minden körülmé­nyek között az igazságot fogja keresni. — „Ugod" nevének szár­­az jára vonatkozólag Martonfalvay Elek nyug. kir. törvényszéki elnök ur a következő sorokat küldötte hozzánk: „A „Pápai La­pok" mult vasárnapi számának különfélék ro­vatában „Érdekes történeti adat" czímmel elő­forduló közlemény olvasása engemet arra in­dított, hogy az Ugod helynévnek honnét szár­mazását illetőleg, véleményemnek kifejezést ad­jak. Az Ugod helynév nézetem szerint már a honfoglaláskor keletkezett, midőn őseink ma­guk között felosztva az országot, törzsek sze­rint letelepedének, s a birtokukba vett földte­rületeket saját neveikkel megjelölték, mit a történeti adatok, hagyományok, sőt az ősökre emlékeztető számos helynevek is — minők a többek közt: Szabolcs, Borsod, Zaránd, Solt, Taksony stb. — tanúsítanak. A honfoglaló ma­gyar népet alkotott 108 törzs fejei fel vannak sorolva különösen a budai krónikában, (Chro­nicon Budense) ezek között foglaltatik Ugod is, mint a törzsfők egy­ike. Hogy az első osz­tozási jognál fogva — Jus primae divisionis — a nevezett törzsfő és népesége által megszál­lott földterület azon vidéken lehetett, a melyen utóbb a mai Ugod község keletkezett, annyi­val inkább vélelmezhető, mivel más hason nevű község vagy puszta az országban­­­ tu­domásomra — nem létezik. — Ugyan igy szár­mazhatott Szalóíc község neve is Szülőktől, ki fent említett krónika szerint szintén a törzsfők egyike volt, s törzsével együtt igen hihetőleg, azon földterületet vette birtokába, mely nevét tőle nyerte." — A pápai róm. kath. hitköz­ség ma vasárnap, márcz. 13-án d­. u. 4 órakor, a róm. kath. elemi iskola 4-ik osz­tályában közgyűlést tart, melyre minden nagykorú róm. kath. férfit, ki hitközségi adót fizet, tisztelettel meghiv az elnökség. A közgyűlés tárgya a hitközség százas bi­zottságának megválasztása, mert az 1889 febr. 24-én választottak megbízatása az alapszabályok II. fejezete 8. § értelmében lejárt. — Gyűjtés az árvamegyei ín­ségesek számára. A pápai ev. ref. főis­kolai főgymnasium ifjúsága a maga kö­rében az árvamegyei ínségesek segélye­zésére 17 frt 98 krt gyűjtött, mely ös­­szeghez járultak: az I. oszt. növendékei 1 frt 28 krral, a II. oszt. növ. 60 krral, a III. oszt. növ. 2 frt 30 krral, a IV. oszt. növ. 2 frt 33 krral, az V. oszt. növ. 2 frt 36 krral, a VI. oszt növ. 3 frt 75 krral, a VII. oszt. növ. 2 frttal, a VIII. oszt. növ. 3 frt 36­ krral. Ez összeget Szilágyi József főgymn. igazgató rendeltetési he­lyére eljuttatás végett a „Nemzet" szer­kesztőségéhez küldötte be. — Köszönetnyilvánítás. A pá­pai aut. orth. izr. hitközség leghálásabb köszönetét fejezi ki fömagasságu Vaszari Kolos, herczegprimás és esztergomi érsek ur . Eminencziája által nagyságos és fő­tisztelendő Néger Ágoston apátesperes ur kegyes közvetítésével, a hitközségi sze­gények segélyezésére küldött 83 frt 34 kr nagylelkű­­ adományért. Pápán, 1892. már­czius, 7-én. A hitközség nevében Löwen­stein Adolf hitközségi elnök. — Halálozás. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak fáj­dalomteli szívvel tudatják a számos ro­konság nevében is, a szeretett anya, nagy­anya és anyósnak, özv. Dávid Jánosné, szül. bagodi f­arkas Constantiának folyó évi márczius hó 9-én délelőtt 11 órakor, életének 51-ik évében, hosszas betegeske­dés és a halotti szentségek ájtatos felvé­tele után, Körmenden történt gyászos el­hunytát. A drága halottnak hűlt tetemet folyó évi márczius hó 10-én d. u. 4 órakor fognak Körmenden a halottas háznál be­szentel­tetni és márczius hó 11-én d­. u. 5 órakor a nagy-kanizsai családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő­­ Szentmise áldozat pedig f. é. márczius hó 13-án reggeli 8 órakor Körmenden fog a Mindenhatónak bemutattatni. — Körmend, 1892. márczius hó 9-én. Béke hamvaira! Matkovich Pálné, szül. Dávid Jolán, László Edéné, szül. Dávid Irma, mint gyermekei. Matkovich Albert mint unokája, Matkovich Pál, László Ede mint vejei. — Helyreigazítás. A „Pápai La­pok" legutóbbi számában tévesen közöl­tetett, hogy dr. Lövi Lászlóné úrnő 1 írttal járult a felülfizetők sorába, — mert neve­zett két frtot volt szives a jótékony célra adományozni. Mely tévedést készséggel igazítjuk helyre. — Egy szép leány szerencséje. Mint 12 éves kis leányka került Grlücks­mann Katalin Bécsbe, a­hol egy előkelő háznál nyert foglalkozást. Teendője nem sok lévén, a leánynak alkalma volt olva­sás által magát annyira kiképezni, hogy bármely előkelő társaságban is bátran részt vehetett. A család ily körülmények kö­zött nem is tekintette őt cselédnek és al­kalmat nyújtott neki, hogy szépen fej­lődő tehetségét minél jobban érvényre juttathassa. Így történt, hogy a viruló szépségű fiatal leányt egy előkelő nemesi család tagja megismervén, beleszeretett és ez év elején annak kezét megkérte. A leány természetesen „igent" mondott a gazdag kérőnek és a mu­lt hó folyamán a róm. kath. hitre át is tért. A boldog vő­legény egyik közeli rokona, egy grófné, a mult héten kérte meg a pápai rendőrsé­get, hogy közölné vele, váljon a leány szülőinek szalonképessége miféle fokon áll, megvolnának-e azok az esküvőre hívha­tók stb. A rendőrség mint értesülünk értesítette a kérdezőt, hogy a leány szü­lői Pápáról már több év óta elköltöztek és mostani tartózkodási helyük ismeretlen. Azok műveltségi állapotára nézve pedig megjegyezte, hogy­ a rendőrség „szalon­képességre" vonatkozó bizonyítványok kiállítására ez idő szerint még­ felhatal­mazva nincsen. — Szinpártoló egyesület Vesz­prémben, Veszprém városában élénk moz­galom indíttatott egy szinpártoló egyesü­let létesítése iránt. Az ügy már annyira haladt, hogy legközelebb az alakuló köz­gyűlés fog megtartatni. — A Kovács testvérek. A két testvérről, kik ez idő szerint Amerikában vannak, azonban a chicagói világkiállítás után, mint egy hozzánk intézett levélben tudatják, Pápára visszatérnek, az „Ame­rikai Nemzetőr" a következőket írja : „A kitűnő cimbalom művész gyerekek ugyan­csak aratják a babérokat itt. A legelőke­lőbb angol helyekre hívják meg estélyekre, hol rendkívüli módon gyönyörködnek a vendégek a gyermekek művészies játéká­ban. Mult szombaton Mackay "W. J. uri házánál (611 5-ik éve) mutatták be tudo­mányukat, hol Madame de Barrios, Mrs. Sparizio, Mrs. Kidd, Mrs. Alexander, Mr. De Drey, Lieut, Carter, Mr. Barris stb. voltak jelen s kiváló dicséretekkel hal­mozták el őket. Most meg Mrs.­­ Ghs. E. Miller 163 E. 54 St.) hivta meg. Hogy a meghívás és dicséreteken kivül bőkezüleg fizettetnek, önként érthető. A derék gye­rekek nagy hálával tartoznak Korbay Fe­renc és kedves neje Ravasz Ilona Ő nagy­ságának — magyar művészeink e két ki­tűnőségének, — mert nem kímélnek időt és fáradságot, csakhogy a gyerekeket az első rangú úri körökkel megismertessék, s következésképpen busás jövedelemmel láttassák el. Mi magyarok azonban meg­szoktuk azt, hogy e gyerekeket majdnem minden ünnepélyre meghívjuk, hogy in­gyen gyönyörködtessenek, de attól tar­tunk, hogy a sok ingyenes fáradtságba beleunnak. Igaz, hogy némely egylet — mint közelebbről is a helybeli Kossuth­század valóban szép érmeket ajándéko­zott nekik — egy vagy másfélével jutal­mazza meg. Kívánjuk, hogy e gyerekek növekedjenek erőben ugy, mint a művé­szetben önmagunk dicsőségére !" — Hatósági szakértők a vas­úti állomásokon. Veszprém vármegye te­rületén az állatrakodó vasúti állomások­hoz az 1892-ik évrel mint hatósági szak­értők kirendelve lettek és pedig: a vesz­prémi vasúti állomáshoz Csányi Gyula, a várpalotai vasúti állomáshoz Szűcs Sán­dor ottani községi állatorvos, a lepsényi vasúti állomáshoz Kun János,­­ a siófoki vasúti állomáshoz Muth Józ­sef siófoki állatorvos, a devecseri, ajkai és tüskevári állomáshoz Bognár János ajkai lakos tb. m. állatorvos, végre a Pápa városi és mezőlaki vasúti állomáshoz Spitzer Mór pápai lakos m. állatorvos (ez utóbbi idő­közben elhalt.) — A pápai keresk. ifj. ön­képzőkör­ének legutóbbi tánczestélyén kö­vetkező urak voltak kegyesek a betegsegélye­zési alaphoz felülfizetésekkel járulni: Kreizler Manó, Klein Sándor (Ajka), Kohn Miksa, Kell­ner Lipót (Konstantinápoly) Lázár Benő 1—1 frt, Beck Ignácz 60 krral, Lázár Ádám, Bech­nitz Béla, Stark Lajos, Weisz József, Rech­nitz Gyula, Kupstein Ödön, Krausz Ignácz, Báron Jakab, Hirschler Ignácz 59—50 krral, Mautner Ferencz 40 krral, Guth Károly Fri­edman Jakab, N. TS., 30-30 krral és N. N. 10 krral. Fogadják a nemes adományozók ez után hálás köszönetünket. Az elnökség. — Nagy felháborodást szült a felső városi gazdaközönség körében rendőrkapitánynak azon rendelete, hogy a jövőben a sertéseket a kocsiutakon és nem a járdán lesz szabad a legelőre ki­hajtani. A kiadott rendelet kétségkívül igen helyesnek mondható, csakhogy az a bökkenő, hogy az az egy szál kanász mi­kénb­ tudja a sertéseket kordában tartani,­ hiszen száz kéz sem volna elegendő azo­kat együtt tartani akkor, mikor szemben száz meg száz kocsival találkozik a csorda­ .— Állatkínzás. Paksi József p. magasi illetőségű 35 - es kocsis f. hó­ 10-én lovait a középutczában­­ magukra hagyva, bement egyik házba. A lovak a kocsis tá­vollétében malamitől megijedtek s sebes futásnak eredtek, de a főtéren feltartóz­tattak. Kárt ugyan nem tettek a lovak, de annál több kárt tett a kocsis a lovak­ban, a­ki ugyanis, mikor lovait neki sér­tetlenül átadták, oly baromi módon ütle­gelte meg azokat, hogy a járó-kelő közön­ség a szó szoros értelmében megbotránko­zott eljárása fölött. A rendőrség szigorú büntetéssel fenyítette meg a kocsist. ' A Deszka-árverezés. A pápa korcsolya egylet vizvezetésre használt deszka csatornái ma vasárnap f. hó 13-án délután 2 órakor a „városmajorban" ,nyil­vános árverésen eladatnak, melyre a venni szándékozók meghivatnak. Pápa, 1892. már­czius 13. Az egylet elnöksége. — Hernyószedés. A rendőrkapi­tányság dobszó útján figyelmeztette a közönséget, hogy a hernyófészkeket folyó évi március hó 20-ik napjáig a gyümölcs­fákról annál is inkább szedjék vagy sze­dessék le,­­ mert a mulasztók egy mi­niszteri rendelet értelmében 50 órtig ter­jedhető pénzbüntetéssel fognak sújtatni. — Börtöntételek: Szórády Ro­zit valamiféle kuruzslás miatt három havi elzárásra ítélték el. Dacára, hogy Rozi több ízben meg lett idézve büntetésének kiállása végett az nem akart megjelenni, hanem ágyban fekvő betegnek tetette ma­gát. A rendőrség orvossal vizsgáltatta meg, s az orvosiak azon jelentésére, hogy semmi baja nincsen, a mult héten Rozit, kocsira rakatta és beszállította a börtönbe. Így tehát 3 hónapig a falusi menyecskék és leányok nem lesznek hálójának kitéve. — Városunkban meghaltak márczius 5­ r-41-ig. Spitzer Mór, úr., 56 éves, rákos elfajulás. Stern József, izr., 17 éves, tüdővész. — Peszler Jakabné leánya, Janka, izr, 16 éves, hagymáz. — Rapoport Manóné, izr., 82 éves, szivkór. — Wolf Ferenczné, izr., 83 éves, bélhurut. — Horváth Gyula gyer­meke Rozália, 7 hónapos, t­üdővezenyőség. — Bott Terézia, róm. kath. 75 éves, aggkor. — Eisler Lajos gyermeke Jenő, izr. 3 éves, ron­csoló toroklob. — Szabó József gyermeke Mar­git, róm. kath. 1 napos, veleszületett gyenge­ség.— Kiss József, róm. kath., 92 éves, egykor. Köszönetnyilván­itás. « Mindazoknak, kik kedves anyánk özv. Kocsy Dávidné temetésén részt vettek és ezáltal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez után fejez­zük ki köszönetünket. A gyászoló gyermekek. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen fér­jem, testvérem, atyánk, nagyatyánk: Spitzer Mór megyei, városi és ura­dalmi állat­orvos, temetésén megje­lenni és fájdalmunkat részvétiratok­kal enyhíteni azivesek voltak, fogad­ják ez uton leghálásabb köszöne­tünket. A gyászoló család. Közgazdaság. A győri kerületi kereskedelmi és iparkamara részéről. Igg^ stö^életelek. A keresked.­ügyi m. kir. miniszter ur­nak f. évi február hó 6-án 7534/11. sz. leirata folytán hözzétesze e kamara, hogy a franczia földmivelésügyi miniszternek f. évi január 21-én kibocsátott rendeletével a német birodalomból és az osztrák-magyar monarchiából származó élő állatok bevitelének megtiltása végett 1889. évi november hó 20-án kiadott rendelet ak­ként módosíttatott, hogy az említett államok­ból származó juhok 1. évi febr. 1-től kezdve a Paris-La Vuetteben létesített vágóhíddal kap­csolatos sanatoriumba szállíthatók és ott az ezen Sanatorium szabályzatában megállapított idő leteltével levághatók. A beviendő juhok­nak állatorvosi bizonyítván­nyal kell ellátva lenniök, s ezenfelül helyhatósági bizonyítván­­nyal igazolandó, hogy a feladás helyén és ide­jében és az azt megelőző hat héten belül az e fajta állatok közt semminemű ragadós be­tegség nem mutatkozott. Az említett állatok a belépő állomástól a la villettei vágóhíd, sana­toriumáig ólomzárral ellátott v­agyonokban szál­lítandók. Az ezen rendelet értelmében bevitel­képes juhok Francziaországba csakis jeumonti, avori, battillyi, avricourti és deliéi vámhivata­loknál fognak bebocsáttatni. 1882. Közzéteszi továbbá e kamara, hogy a m. kir. államvasutak Budapest-dunabalparti üzletvezetősége az 1892. illetve 1893. évre szükséges anyagok, u. m. ruggyanta czikkek, kefekötő áruk, különféle sinrendsze­rhez szük­séges anyagok, kötéláruk, távirdai anyagok, üveg-, bőr és festékáruk, kelmék és rövidáruk, falemezek, katona és sebesült száUító • kocsik berendezéséhez való alkatrészek, aczél- és vas-, nemű anyagok, öntött vasból való alkatrészek, fémnemű anyagok, lámpák és lámpa-alkatré­­­­szek, paszomány czikkek, lámpabelek, kenési anyagok és egyéb különféle tárgyak.." szállítá­sának biztosítása iránt zárt pályázatot hirdet. A pályázat feltételeiről a­ kamarai iroda nyújt­ felvilágosítást, a­hol ajánlati minták­­ is kap­hatók. Az ajánlatok benyújtásának határideje, valamint egyéb kikötmények tekintetében a nevezett vasutak anyagbeszerzési osztálya (Bu­dapest, VI. Teréz körut 60) nyújt tájékozást, Győrött, 1892. évi márcz. hó 7-én. A ker. keresked. és iparkamara nevében: Jerfy Antal s.b­. Szávay Gyula dic, elnök, titkár.

Next