Pápai Textilmunkás, 1967 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1967-01-13 / 1. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Barátunk - a könyv Valamikor fehér holló volt falun a könyv — de a gyárakban is. Maga a tény sem volt előny, hogy paraszt, vagy munkás olvas. Hacsak nem egyházi kiadványt. Politikai könyv? Mit is kezdhettek volna vele, politikai jogok nélkül? A politikát az úri huncutság jelentette. Ehhez viszont művelőiknek meg volt a magasiskolájuk! A felszabadulást követő években indult el hazánkban hódító útjára az irodalmi termék. Most már a szépirodalmi könyvek mellett tudományos és politikai könyvek is elárasztják a falut. És két évtized múltán büszkén mondhatjuk, olvasó nemzet lettünk! Még a legkisebb faluban is komoly könyvtár alakult ki, terebélyes olvasótáborral. Nem is szólva a gyarapodó házikönyvtárakról, a dagadó könyvespolcokról. Megszerettük a könyvet. A legtöbb ember elképzelni is nehezen tudja, hogyan élhetne nélküle. Milyen üres, milyen sivár lenne az élet könyv nélkül. Mind többen vannak azok, akik a puszta szórakozáson túl a tudományos tisztánlátásra is törekednek. A politikában is. Az embereket érdekli, mi is az a marxizmus, miben rejlik hatalmas ereje. Minek folytán terebélyesedik az eszme, szerte a világon? És sokan igénylik már társadalmi, politikai helyzetünk tisztánlátását. Hogy ne csak a mit s miért tetteket lássák, hanem azok politikai indítékait is. És ezekből következtetni tudjanak a jövőt illetően. Igen tanulságos utat tettünk meg eddig: átformáltuk az élet minden területét. Politika volt ez? Természetesen. És miért politizáltunk? Egy pillanatra sem vitás, gazdasági célokért. Azok érdekében. Végső soron az ember jobb életének megteremtéséért. Ez a politika. És a politikai irodalom az élet gyakorlati oldalával is foglalkozik. Nemcsak hű tükrét adja eddigi útunknak, nevel, tanít és előre mutat. Különösképpen hasznos segítség közéletünk legjobb harcosainak, akik eljegyezve magukat eme új élettel, mások tanítását is vállalták, miközben maguk is gazdagodnak tudással, tapasztalattal. Új életünk gazdag kincstára ma már a politikai irodalom. És most, a politikai könyvhónap alkalmából, köszöntjük terjesztőit, s munkájukhoz sok sikert kívánunk! mit gyártunk és mennyit Az új gazdasági mechanizmus az igények kielégítését helyezi előtérbe. Ebből a szempontból vállalatunk kedvező helyzetben van, mert az 1967. évre közölt igények lényegesen meghaladták termelési lehetőségünket, tehát módunk volt választásra. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az előbbiekben említett szempontok összehangolásával adott körülményeink között a legkedvezőbbet választhassuk ki. A kikészítő üzem termelési feladata napi 73 500 folyómétert ír elő. Ez a követelmény alacsonyabb, mint az 1966-os évben elért átlag, összetételében azonban lényegesen nagyobb leterhelést jelent az üzemnek, különösen az év második felében. Elsősorban a szintetikus áruk nagyüzemi méretekben való megtermelése, másrészt egyes áruféleségek gyűrtelenített kivitelben való előállítása miatt. Méterárú export vonatkozásban az 1966. évinél kisebb mennyiséget szánunk átadásra, ugyanakkor a konfekció export mennyiségét kívánjuk növelni a jelentkező igényeknek megfelelően. A méterárú exportnál jelentkező mennyiségi csökkenést az összetétel változással úgy hajtjuk végre, hogy a kisebb mennyiséggel is növekedjék a tőkés export bevétele, mintegy 100 ezer dollárral és emelkedjék a devizahozam 50 ezer dollárral. A készáru termelési feladat megvalósítása szövödénk áruprofiljának nehezítését kívánta meg. Emiatt az 1966. évben elért átlagos vetés/gépóra teljesítéshez mérten a tervbe beállítható 6300 vetés/gépóra mintegy 0,5 százalékos csökkentést jelent. A métercsökkenés ennél valamivel több, mert az összetételváltozás következtében emelkedik a gyártott áruk átlagos vetüléksűrűsége. A szövődő termeléséhez szükséges fonalmennyiségből csak a 130/2-es cérnát, valamint a szintetikus fonalakat szerezzük be vásárlás útján 166 tonnás mennyiségben, és a többit fonodánknak kell adnia, az elmúlt -------------------------------------------évinél jobb minőségben. A szövődő fonaligénye (fennmaradó) nem terheli le fonodánk termelési kapacitását, elsősorban fésűs fonalból. Ennek következtében éves szinten 237 tonna fésűs fonal eladására számítunk. Az így kialakított fonó termelési feladat 57,5 átlagfonalszám mellett 610 kilométer/1000 orsóórás követelményt jelent az üzemnek. Ez a feladat, figyelembe véve az 1,2 fonalszámot kitevő átlagszám emelkedést, közel 4 százalékos fajlagos termelés emelkedést kíván meg. Ehhez a fésűs részarány növekedése és a befejezéséhez közeledő fonó rekonstrukcióból származó műszaki színvonalemelkedés kellő alapot biztosít. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy éves termelési célkitűzésünk az előirányzott összetételben, a fő termelési kapacitásokat teljes mértékben leterheli. Megvalósítását szűk kapacitás nem akadályozza egyik termelési fokon sem. —áth. Indul az újítási verseny Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, az idén is kiírták az újítási versenyt. A cél: a mozgalom fellendítése, a népgazdasági eredmény növelése, illetve az új feladatterv egyes pontjainak teljesítése. A január 1-el induló verseny december 31-el zárul, a részkiértékelés augusztus 15, a végleges pedig 1968. február 15-én lesz. A versenyben részt vehet bárki, de részt vehetnek brigádok, kollektívák is. Az első helyezett 1000 forint jutalomban részesül, megkapja a kiváló dolgozó oklevelet és a velejáró pénzjutalmat. Mindössze 200 forinttal kap kevesebbet, a második helyezett. A harmadik 600, a negyedik 400 ,az ötödik 200 forint értékben kap tárgyjutalmat, azon túl részt vehet tapasztalatcserén is. ^ ----------------A versenyt pontozásos alapon értékelik. Minden bevezetésre elfogadott javaslat, kalkulált újítások esetében minden beérkezett 5000 forint megtakarítás után is, 2— 2 pont jár. Az eszmei alapon díjazott újítások után 200 forintonként 1 pont. Minden feladattervi megoldás 10 pontot jelent. Ugyancsak verseny lesz a legjobb véleményezők között. Az első helyezett 500 forint értékű tárgynyeremény jutalomban részesül, hasonló értékű jutalmat kap a legjobb részortfelelős is. A második 300, a harmadik 200 forint értékűt. Ez utóbbi esetben minden benyújtott javaslat 1, minden kalkulálható javaslat 2 és minden elfogadott, illetve feladattervi pont megoldása esetében 3— 3 pontot kap. Ezen túl, célprémiumot tűzött ki a vállalat, a műszaki és adminisztratív dolgozók részére. Megszerezhetik mindazok, akik elősegítik az újítási mozgalom fejlesztését, illetve tevékenyen részt vesznek az elmaradt újítások kivitelezésében és az elfogadott javaslatok bevezetésében. A célprémium összege 2000 forint. Az újítási feladatterv üzemrészenként sorolja fel azokat a megoldásra váró problémákat, amelyek a legjelentősebbek volnának. Komoly (300—3000 forint közötti) feladattervi díj mellett még az újítási díj is külön megilleti a szerzőket. Megrendezik a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét A szakszervezet kultúrbizottsága elkészítette 1967-es munkatervét. Az oktatás terén főleg az általános iskola utolsó két osztályának a megszervezését, illetve annak szorgalmazását irányozza elő a terv, minél szélesebb körben. Az új oktatási évben is megszervezik a különböző oktatási formákat, havonta legalább egy ismeretterjesztő előadás lesz. A könyvtár ajánló bibliográfiát készít, és még az első félévben két író-olvasó találkozót rendez, az irodalmi színpaddal karöltve. Ez utóbbi negyedévenként, egyegy alkalommal a környező falvakban is fellép. Amellett, hogy részt vesz a kulturális napokon, a vetélkedőkön és fesztiválokon, amelyek a járásban lesznek. Az énekkar elsősorban létszámban kell gyarapodjon, mert ez feltétele az eredményes szereplésnek. Több népdal betanulását tervezik, azon kívül klasszikus és mai számaikat is előadnak. Cserehangversenyt is terveznek a szombathelyi, illetve a győri textilipari vállalatokkal. És beneveznek a városi énekkarok versenyébe, valamint a szakszervezeti kórusok dalos találkozójára. A fotókör minden negyedév első vasárnapján képbírálatot rendez, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére történő rendezvényeken kiállításokat szervez. Megpróbálják filmező csoport létrehozását is. A szakszervezeti bizottság az év első felében megrendezi a szocialista címért küzdő brigádok szellemi vetélkedőjét. Ebben is tevékeny részt vállalanak majd a kultúrcsoportok. Boldog új esztendőt Rohannak az évek egymás után. A munka hevében alig vesszük észre a napok, hetek, hónapok múlását s ráeszmélünk, hogy ismét eltelt egy év. Ilyenkor megállunk egy pillanatra és gondolataink hol az ó év eredményein futnak végig, hol a jövőbe kalandoznak. Megállunk egy pillanatra, hogy megszorítsuk munkatársaink kezét. Tegyük ezt most is az új év küszöbén, s ha nem is tudok minden dolgozónkkal baráti jobbot szorítani, az újság hasábjait használom fel arra, hogy köszönetet mondjak az elmúlt év munkájáért. Bár nem ismerjük még a részletes számszerű eredményeinket, de az már biztos, hogy nincs szégyenkezni valónk. Eleget tettünk annak, amit pártunk és kormányunk várt a Pápai Textilgyár dolgozóitól. Eleget tettünk annak, amit pártunk IX. kongresszusának tiszteletére vállaltunk. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt év nem volt hiábavaló. A vállalat valamennyi dolgozója, de különösen szocialista brigádjaink, munkabrigádjaink, szocialista műhelyünk, kiváló dolgozóink, az elmúlt évben is megértették és magukévá tették célkitűzéseinket. Javult minőségünk, modern gépegységekkel gyarapodtunk, tovább szilárdult létszám- és bérgazdálkodásunk. Eleget tettünk hószám kiszállítási kötelezettségünknek. Előzetes számításaink alapján — mivel teljesítettük export feladatainkat is — a bázishoz viszonyítva javult deviza egyenlegünk és önköltségünk. Az új év termelési tanácskozásain úgyis számot adunk a részletes, számszerű eredményeinkről és megvitatjuk a tennivalókat. Nem sorolom tehát tovább, hogy mit tettünk. De köszönetet kell mondanom mindenkinek, aki munkájával hozzájárult a vállalati eredményekhez. Ezúton mondok köszönetet pártszerveinknek, szakszervezeti bizottságunknak, műhelybizottságainknak, melyek mozgalmi vonalon segítették céljaink végrehajtását. Egyúttal tolmácsolom a vállalat valamennyi dolgozójának Nagy Józsefné miniszterasszony személyes jókívánságait is! Amikor átlépünk az új év küszöbén, nemcsak a múlt, hanem egyre inkább a jövő — az idei év — feladatai foglalkoztatják gondolatainkat. Sokakban felmerült a kérdés: „Mit hoz ez az év?’’ Eleget tudunk-e tenni feladatainknak, vajon békében és biztonságban dolgozhatunk-e ebben az évben is? Azt hiszem, túl vagyunk már azon, hogy csodákra várjunk, rajtunk múlik, hogy még szebb eredményekkel büszkélkedhessünk, rajtunk múlik, hogy ismét teljesítsük céljainkat és rajtunk múlik az is, hogy a békés, alkotó munka feltételeit megteremtsük. Mi kell ahhoz, hogy valóra váljon mindez? Elsősorban akarni kell és hinni abban, hogy céljaink helyesek, hogy pártunk és kormányunk helyesen határozta meg dolgozó népünk további felemelkedésének útját. Ne gondolja senki, hogy babérainkon megpihenhetünk, ne gondolja senki, hogy az 1967-es év könnyebb lesz az előbbinél. Évről évre nehezebb feladatok előtt állunk, s hogy ennek eleget tudjunk tenni, odaadóbb, szervezettebb munkára, szorgalomra és nagyobb fegyelemre van szükség. Biztos vagyok benne, hogy a vállalat dolgozói ez évben is helytállnak a munkában. Miért nehezebbek az 1967. év feladatai? Elsősorban azért, mert ez az év felkészülést jelent az új gazdasági mechanizmusra. Még a régi mechanizmusban dolgozunk, de egy sor újszerű feladatot kell végrehajtani, sok vonatkozásban már újszerűen kell gondolkodni. Szakítani kell jónéhány területen a 21 év megszokottságával, idejét múlt gyakorlattal. Meg kell tanulnunk az új mechanizmus követelményeit. Nehezebb lesz ez az év azért is, mert nem elégedhetünk meg eddigi minőségi munkánkkal. Gyártmányfejlesztésünkkel, korszerű technológiák kidolgozásával, jobban kell igazodnunk a piac követelményeihez. A múlt évben üzembe állított és ez évben üzembe állítandó gépek kapacitását a lehető legjobban ki kell használni. Meg kell végleg honosítani vállalatunknál a gazdaságossági szemléletet, alaposabban meg kell fontolni cselekedeteinket, gazdasági döntéseinket. Maradéktalanul végre kell hajtani pártunk IX. kongresszusának határozatait. Csak néhány fontos feladatot ragadtam ki a sok közül. Munka bőven akad, tennivalónk sok van. Legnehezebb mégis az lesz, hogy mindenkinél egy alapos szemléletváltozást érjünk el, mert ez előfeltétele a tudatos cselekedetnek. Ne riadjunk vissza a több munkától, merjünk bátran kockázatot és felelősséget vállalni. Ne féljünk az újtól és bátran kezdeményezzünk. Ha ilyen szemlélettel látunk neki az 1967-es gazdasági évnek, eredményeink biztosan nem maradnak el. Kívánom még egyszer minden dolgozónknak, hogy erőben, egészségben, békében dolgozhasson az új év nagyszerű feladatainak teljesítésén. BONCZ ISTVÁN igazgató ----------------------------------------------- Mit kell tudni a műszakpótlékról? A Könnyűipari Minisztérium és a Textilipari Szakszervezet rendelkezése alapján azok az üzemi dolgozók, akik 3 műszakban dolgoznak, vagy állandó éjjeli műszakosok, havi 70 forint speciális műszakpótlékot kapnak, ha ledolgozzák a teljes hónapot, illetve nincs betegség, vagy igazolatlan hiányzásuk. A mulasztott napok számának arányában viszont csökken a műszakpótlék, esetleg meg is vonhatják. Mint vélekednek dolgozóink a műszakpótlékról? A szövő I, illetve a csévélő dolgozói közül a megkérdezetteknek mintegy 30 százaléka tudott róla valamit. A többiek semmit. De hisz* ki van írva a portánál! Az egyik szövő: „Mit gondolnak, van nekünk időnk ott körülnézni? Szaladunk a dolgunkra...” Varga Mária szövő már hallott a műszakpótlékról, a rádióból. Hasonlóan Györke Imréné: „Talán csökken majd az egy-két napos táppénzes és az igazolatlan hiányzást is jobban meggondolják ... Akik rendesen dolgoznak, szerintem meg is érdemlik ezt a külön pénzt.” Ilyen véleményen van Joó Ernő művezető is, szerinte ez is egyik módja az anyagi megbecsülésnek.