Pápai Textilmunkás, 1969 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1969-01-17 / 1. szám
Jó jelek Ha visszagondolunk a reformra való felkészülésre főleg az első lépésekre, az emberekben lévő kétségekre — az évközbeni gondokra, bajokra — aztán áttekintjük munkánk egy évi eredményeit, mindannyian bizakodva nézhetünk a jövőbe, joggal lehetünk optimisták, mint azt Fock Jenő elvtárs is mondta újévi televízió és rádió nyilatkozatában. A reform gyorsabb cselekvésre, határozottabb intézkedésre késztette a vállalatok vezetőit, ami élénkítette pezsdítette nemcsak a gazdasági de a társadalmi életet is. Balgaság volna ezt nem látni — fától — a meglévő bajoktól — az erdőt, a komoly eredményt, amelyet egy év alatt elértünk. S egyáltalán nincs igazuk azoknak, akik csak a kedvezőtlen jelenségekből próbálnak ítéletet alkotni az új gazdaságirányítási rendszerről, jelenünkről. Ámbár sok mindent át kell még rendeznünk, közte árakat is igazítani a valóságos értékhez. Ez hosszabb folyamat, de — mint már értesültünk — ebben az évben is teszünk néhány lépést előre. Egyébként sem azért kell elmarasztalnunk a kereskedelmet, amiért az árakat mozgatja — sokkal inkább azért, hogy nem mozgatja eléggé. Mert a fogyasztóknak (mindannyian azok vagyunk!) az a jó, ha széles a választék, ha verseny van a piacon. Igen örvendetes, hogy egészében vizsgálva az élet nem lett drágább, hogy életszínvonal politikánk az előirányzatnak megfelelően alakult, sőt egy kicsivel még jobban is. Ha így folytatódik, ebben az évben is, nem lesz okunk panaszra- Persze, nem leszünk gond nélküliek, hisz tudott, hogy még igen sok kívánnivaló van, gazdasági életünk minden területén, de főképpen a kereskedelem terén, az áruellátásban. És az üzemekben is van kimeríthetetlen tartalék, elsősorban talán az üzemszervezés, a technológiák javítása, a termelékenység fejlesztése és még több más, melyekben eléggé elmaradtunk s az előbbrelépés igenis kívánatos. Szőkébb portánkon, vállalatunknál vizsgálódva, ugyancsak elégedettek lehetünk múlt évi tevékenységünkkel. De nem elbizakodottak. Ámbár erről szó sincs A vezetők jól tudják, keményen meg kellett dolgozni azért, ami van. Nemcsak a munkapadoknál, a gépeknél, fönt is Okultak is ebből. Soha ilyen mélyen nem elemezték még dolgukat, mint az elmúlt hónapokban. Ilyen körülmények közt készült el az ez évi program is, majd annak elősegítésére a munkaverseny szabályzat. Máskor elmúlt az első negyedév, mire tudott lett, hogy tulajdonképpen mit is akarunk, minek az érdekében kell versenyre kelni. Az idén már eleve ennek tudatában indultunk, így szerveződhet a verseny. És az is igaz, hogy a vállalati terv még soha nem alapozódott ennyi véleményre, mint most. Ez nem kevésbé annak tulajdonítható, hogy a vezetők gazdái tudtak lenni a vállalatnak, ki tudták használni az önállóság adta lehetőségeket, s elgondolásaik támaszra találtak. Szinte példa nélküli, hogy kártalan szervezet már az év első munkanapján megküldte a tagság által elfogadott munkatervét, melyben a legapróbb részletekre kitérve közli, hogy s mint segíti elő a vállalat gazdaságpolitikai célkitűzéseinek sikerét. (Szövő II.). Hasonló vizsgálódások tervkészítések számos más alapszervezetnél is folyamatban vannak, keresik a módját, lehetőségét, hogyan tehetnének a legtöbbet a közös cél érdekében, hogyan mozgósíthatnák annak megvalósítására a legeredményesebben területük valamennyi dolgozóját. Ezek jó jelek , az újabb siker forrásai lesznek minden bizonnyal. Világ proletárjai, egyesüljetek! Szocialista Munka Vállalata és Kiváló Vállalat címet alapítottak Mint már a Naplóból értesültünk, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának Elnöksége pályázatot írt ki a megyei vállalatok részére a Kiváló Vállalat és a Szocialista Munka Vállalata cím elnyerésére. A Kiváló Vállalat címet a megyei tanács vb az SZMT elnökségével együttesen, évente egyszer, a május elsejei ünnepségek alkalmával adományozza az előző évben legjobb eredményt elért megyei vállalatok részére. Megyénkben két Kiváló Vállalat címet adományoznak, de a beérkezett pályázattól függően több pályázatot is értékelhetnek, s több vállalatot is részesíthetnek erkölcsi elismerésben. A címeket először 1970 május elsején fogják adományozni. A vállalati nyereség és nyereség érdekeltség Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellemzőit hogy a vállalati gazdasági munka legjellemzőbb mutatójának a vállalati nyereség tömegét tekintjük. A nagyobb nyereség elérésében azon keresztül érdekelt a vállalat kollektívája, hogy, az elért bruttó nyereségből meghatározott szabályok alapján fejlesztési és részesedési rész képezhető, amelynek meghatározott hányada adó formájában befizetendő. Az ezután visszamaradó összegből ugyancsak előírt hányad a tartalék alapba helyezendő, és a fennmaradó forint összeg vállalati döntés alapján egyrészt a vállalat fejlesztését szolgálja. Egy példán keresztül számszerűségében vállalatunknál a helyzet a következő képet mutatja: Ha vállalatunk bruttó eredménye 36 millió forint lesz és az előírt bérszínvonalhoz képest 700 ezer forint bérszínvonal emelést hajtottunk végre, akkor a fejlesztés az alábbiak szerint történik meg. A vállalat Ennek az összegnek a 10 százalékát tartalék alapba kell tennünk, aminek a levonása után 5,429 ezer forint marad. Ezt már terheli a 700 forintos bérszínvonal fejlesztés, vagyis a részesedési alap 4,729 ezer forint lesz, a példánk alapján. Ezek után még azt kell elmondanunk, hogy miben is érdekelt vállalatunk az említett részesedés mellett. Egy tény, hogy a nyereség tömegének emelkedése emeli mind a fejlesztési, mind pedig a részesedési alapot. De ha a többletnyereséget azáltal érjük el, hogy közben növekszik az eszköz, vagyis az épületek, gépek és készletek értéke, akkor nagyobb mértékben kerül pénz a fejlesztési alapra, és kisebbb a részesedési alapra. A kifizetett bértömeg növekedése ugyan csökkenti a fejlesztési részaránynövekedését, de a meghatározott bérszínvonalhoz mért többlet-bérkifizetés már eleve terheli a részesedési alapot, mint azt a példánkban is bemutattuk. A kormányzat azonban lehetőséget ad — de ezt példánkban nem tudjuk megmutatni — a bérszínvonal emelésére azáltal, hogy emeli az adó nélkül elszámolható nyereség szintjét. Míg 1968- ban a bér 3 százaléka volt adómentes, 1969-ben már 5 százaléka, 1970-ben pedig 1 eszközeinek — álló és forgóeszköz—értéke átlagban 500 millió forint, a kifizetett bértömeg 72,2 millió forint, akkor a fejlesztési és részesedési rész aránya úgy állapítható meg, hogy az eszközértékhez hozzáadjuk a kétszeres bértömeget és ezzel a számmal osztjuk az eszközértékét: vagyis: 500,644,4=0.776 lesz a fejlesztési és 0,224 a részesedési rész aránya a bruttó nyereségből Az elért bruttó nyereséghez hozzáadjuk a bérszínvonalemelés összegét, így a 36,7 millióból 28,480 ezer forint lesz a fejlesztési rész és a különbözet. 8220 ezer forint a részesedési rész. Mindkét rész külön adózik. A fejlesztési rész 60 százaléka adó, tehát a vállalat fejlesztési alapját a 11,390 ezer forint adja úgy, hogy ennek 10 százalékát, 1,140 ezer forintot tartalékalapra helyezzük, így 10,250 ezer forintot fordíthatunk fejlesztésre. A részesedési részt 8,220 ezer forintot a következőképpen kell adóztatnunk: ezer Ft adómentes ter Ft 20 %-a 288,8 ezer Ft ezer forint 30 %-a 433,2 Ft zer Ft 40 %-a 577,6 ezer Ft zer Ft 50 %-a 722,0 ezer Ft zer Ft 60 %-a 166,8 ezer Ft zer Ft-ból 2188,4 ezer Ft zer Ft zer Ft százalék lesz az adózás alá nem vont nyereség. Ez lényegében azt jelenti, hogy csökken a magas adószázalékos nyereség részbe kerülő összeg, tehát visszamarad a nyereségadóból évenként a bér 2 százalékának 50—60 százaléka a vállalatnál a részesedési alapon. Ez pedig körülbelül 700 ezer forintnak felel meg. Horváth Imre A bértömeg 3 %-a 2,166 a következő 2 %/o 1,444 t a következő 2 % 1,444 a következő 2 % 1,444 e a következő 2 % 1 ,444 e a maradék 278 c Összesen: 8,220 < Adó: 2,188 < 6,032 ( Köszönet érte Ez év január 1-ei saját kérésére Stark Ferenc elvtársin felmentették az üzemi fényképész teendők ellátása alól. Stark elvtárs 10 éven át végezte ezt a munkát, és hogy milyen eredménnyel, arról hűen tanúskodik az a rendkívül nagy mennyiségű felvétel, amely szinte üzemünk valamennyi pontján megtalálható így többek között a kiválóak különböző tablóin, a szocialista brigádok naplóiban, a munkásőrségen, az igazolványokban. Úgyszólván nem vegyetlen olyan rendezvény, ünnepség, ahol ne jelent volna meg fényképezőgépével és munkája eredményeképpen ne maradt volna ezek bármelyikéről maradandő! • • Is v veisz minden május elsején, vagy akár banketteken, nyugdíjas találkozókon. Mint szerkesztőbizottságunk tagjának, számtalan felvételét láthatták az olvasók lapunkban ,is. A vállalati fotós teendők megfelelő ellátása, a sokirányú igény kielégítése nem kevés áldozatvállalást, fáradságot igényel. Stark elvtárs vállalta ezeket a nehézségeket és nem egy délutánja, vasárnapja telt el úgy, hogy a felvételeken dolgozott. Köszönet érte. Dialógusok — Miről gondolod, hogy szín vak? — Zöld volt az adu, o meg a piros ásszal ütötte a lök alsót. *. — Itt g a gondolatait se-m tudja leírni: — Hát vannak gondolatai.* * — Tudod-e, hogy a vn, 1. elég ragályos? — Meflj innen gyorsan! ÍV) Egy pillanatra — Mit csinált az első szabadszombaton ? — Nem is tudom mit mondjak hirtelen — mosolyodik el Kasticki Ferencné. — Sok házimunkát már előre beütemeztem, amit el is végeztem. És még a vasárnapi ebédet is megfőztem, így minden különösebb probléma nélkül vasárnap én, is vonatra ülhettem férjemmel, hogy meglátogassuk apósomat, a győri kórházban. — Az első szabadszombati»! — kezdi Gőz Józsefné — valahogy úgy van az ember, mint az első fizetésével. Abból is meg emlékszem, mennyi mindent akartam venni... Most éppen úgy voltam, sok mindent beütemeztem. Nagyon jól jött ez a nap, mert úgyis készültem már a katonafiamhoz. És ez a szombat, a készülődésé volt. Ha nem lett volna, talán egy nap szabadságomba kerül Ez az első szabadszombat nekem nagy örömet hozott, hisz találkozhattam a fiammal. (hil) 1969. január I* Mikor fizetik? Olyan kérdés ez, mellyel lépten-nyomon találkozik az ember. Talán mondani sem kell, a nyereségrészesedésről van szó. A legilletékesebbet, vállalatunk főkönyvelőjét, Szakály K. József elvtársat kérdeztük meg, szíveskedjék választ adni. — Kifzetésre csak a mérleg elkészülése után kerül sor. Egyelőre csak annyit: a számok kedvezőek, de nem véglegesek. Nem elég ugyanis, hogy egy millió méter áru átment a határon, bizonyság is kell rá, hogy gazdára talált. Ez még csak részben van a birtokunkban. Éppen ezért egy kis türelmet kérünk. és a döbrentei tél (Fotó: Kossuth Gy.) RÖVIDEN Közel tízezer forintot fizetett ki vállalatunk 200—400 forintos címletekben azoknak a dolgozóknak, akik öt vagy több év óta közmegelégedésre, kimagaslóan látnak el fontos társadalmi megbízatást. ★ Az Autó-Motor decemberi számában olvasható, hogy az MHSZ gépjárművezető iskolák közül öt esztendő egyenletesen jó teljesítményével, kiemelkedő átlagaival, a Veszprém megyei bizonyult a legjobbnak. (Ebben üzemünk MHSZ alapszervének munkája is benne vant.) ★ Elkészült a két évre szóló kollektív szerződés tervezete a szerkesztők várják a dolgozók észrevételeit és javaslatait. ★ Elhunyt Hende Lajosné (volt szövő), családja ezúton is köszönetét fejezi ki mindazoknak a munkatársaknak, akik bármilyen módon részvétüket nyilvánították. Fohász Ez a sor tálca végig tarka — mutatják a szövő II. szín válogatói. Levesznek egy-egy spulnit van amelyiken háromféle árnyalata is van a drappnak. De ha jól megnézi az ember közelről, még a jónak mondott tálcán is van szineltérés. Ki az oka hát, ha táblás áru keletkezik, különösen ha vizesen kapják a fonalat? „Kell a jó szem — háborognak —, de ha kiesik, akkor sem lehet mindig ugyanazon árnyalatot adni... Mi szenvedünk, a szövők fizetnek, gyűlik a sok tarka fonal, pedig ez még feketén is tarka lesz. Könyörgünk az illetékeseknek, nagyobb gondot a pasztell színekre ! —g— i Kevesebb újítás Az újítási iroda elkészítette múlt évi statisztikáját Eszerint 167-en adtak be újítást, összesen 140-et. Elfogadott kísérlettel együtt: 136, a bevezetett pedig: 62. (Az előző évben 224 volt a beadott újítások száma.) A kifizetés majdnem 60 000 forint volt de így is jóval alatta maradt az előző évinek. Hasonlóan majdnem egyharmadára csökkent a kimutatható megtakarítás is. A gyártmányfejlesztés tervfeladatai Az idei célkitűzéseink között legnagyobb fontosságú az új cikk kikísérletezése, melyek nemcsak az exportigényeket, hanem a belföldi igényeket is kielégítik. Első,sorban ingféleségek és női felsőruha céljára alkalmas cikkeket kívánunk létrehozni. Különböző keverékű alapanyagokkal is folytatunk kísérleteket, pamut, poliészter és polinózikus fonalakból. Éves tervünket 6 pontban határoztuk meg: A régebbi pamutáruk mintáinak bővítése 17 cikknél, 225 mintával — 5 új pamut cikk 30 mintával történő legyártása — régebbi szintetikus áruk mintáinak bővítése 7 cikknél 60 mintával — 4 új szintetikus áru 16 mintával való elkészítése — különböző alapanyagú fonalakból 69 minta kikísérletezése — külföldi és belföldi vevők mintavég igényeinek kielégítése mintegy 100 mintával. Az egyre élesebbé váló konkurrencia harc szükségessé teszi, hogy a legyártott mintáink tetszetős külsővel rendelkezzenek és kifogástalan kikészítést kapjanak. Ezért a minőség javítása nagyon lényeges szempont. Dolgozóink több éves kérése nyert kielégítést azáltal, hogy a decsinatura világítását az energiaosztály átrendezte, illetve felerősítette. Varga Elemér