Pápai Textilmunkás, 1971 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1971-01-15 / 1. szám

str­l­. január 1ő. 3 érdekes hír Testmagasság — megrendelésre Orvosi kezeléssel növel­ni az emberi testmagassá­got: ezzel a ritkaságszám­ba menő tevékenységgel foglalkozik többek között a dr. Marek Eisler pro­fesszor vezetése alatt álló szczecini belgyógyászati klinika. Az itteni kezelés eredményeképpen 15 férfi 10 centiméterrel nőtt meg, egy helybeli lakos pedig 25 centiméterrel lett maga­sabb. A vezető professzor elmondotta, hogy a klini­kán általában törpékkel foglalkoznak, tehát olya­nokkal, akiknek testi fej­letlenségét a növekedési hormonok hiánya okozta. A kezelés általában két esztendeig tart: emberek, vagy emberszabású maj­mok hipofíziséből előállí­tott növekedési hormon­injekciókat adnak a kezel­teknek. A legjobb eredmé­nyeket 120—145 centimé­ter magas, 20—30 év kö­zötti férfiaknál­ érték el. (Interpress- Budapress) Idegek huzalból Ismeretes, hogy ha a hátsógarat idegek, vagy a hangszálak megsérülnek, az ember elveszíti a hang­ját. Irina Jakovleva bebi­zonyította, hogy a hang­­képzési készséget vissza le­het állítani, ha a sérült idegrészt huzallal pótolják. A sikerrel végrehajtott kí­sérletek szolgáltak alapul ahhoz, hogy arcideg-sérü­­léseknél is alkalmazzák az idegpótlást. Moszkvában, a II. számú Sebészeti Klini­kán több mint 40 ilyen műtétet hajtottak végre. És az arcideg funkciók helyreállításával eltűnt az arc asszimetriája és vis­­­szaadták az embereknek a mosoly örömét (APN) 49 kilométeres alagút Új autópályák és nagy­­átmérőjű vízelvezető alagutak épülnek Örmény­­országban. A Puskin-hágó alatt épülő 1802 méter hosszú alagút, a gépjármű közlekedést gyorsítja. Még ennél is hosszabb lesz — 2300 méter — a Szevani­­hágó alatt. A tengerszint felett 2000 méteres magasságban épül a Szevan és az Árpa hegyi folyók vizét elvezető, 49 kilométer hosszú hidro­­technikai alagút. (APN) PAPAI TEXTJI.ME­NKAS Szövőgép szövőik nélkül A szovjet textilipar egyik központjában, Ivanovóban a tudósok kísérletekkel próbál­tak ki mi történik, ha a szö­vő elmegy, de a gépek to­vább dolgoznak. A kockázat nem­ túl nagy. A csónak automatikusan cseréli az or­sót. Ha elszakad az alapszál a műszer maga leállítja a gépet, 30 vállalatnál végeztek kí­sérleteket, és ezek igazolták a várakozást. Az egyik szö­vőgyárban például, ahol egy­­egy munkásn­ő 14 automata gépet szolgál ki a korábban holt ebédidő alatt minden gép 40—70 méter kelmét ké­szített. Ha az egész gyárra kiterjesztik ezt a munkaren­det, akkor egy év alatt csak­nem egymillió méter anyagot kapnak az eddigieken felül. (APN) Fejlődik megyénk vegyipara A negyedik ötéves terv­­ többek között előírja, hogy a vegyipar termelését: a kor­szerű gazdasági struktúra ki­alakítása, a népgazdaság ke­­mizálása, a vegyipari termé­kek iránt gyorsan növekvő igények kielégítése érdeké­ben az ipar átlagánál lénye­gesen gyorsabban­ 'átéli# fej- y^rtalix&i'S; műlrnk­'yút * -Miit­leszteni. És ^zen^b^ül.mvfir». rnnírl élő TM/iuVS raiiocvtée! ^ _ töre­­­kedni kell "a mezőgazdaság korszerű műtrágyával való ellátására. Megyénkben Péten folyik egy 8 és fél milliárd forintos beruházás, épül az új nitro­gén műtrágyagyár amely körülbelül a tervidőszak vé­gére , kezdi meg üzemelését Peremartonban 425 milliót költenek a most épülő Pere­­trix gyárra, mely — mint Szabó Gellért igazgató el­mondta — az eddigieknél nagyobb ■ hatóanyagú foszfor majd élő.­.TávirtŰ fejlesztési reftordötásaitt"k isértészültek" ügyesbeny beszélge ietünk, már több változatban. Mint­egy 3—3,5 milliárd forintos beruházásról van szó, több éves építkezési programról MUNKA Azok közül mutatunk be hár­mat, kik — azon túl, hogy jó mes­terei szakmájuknak, s dolgukat nagy szorgalommal végzik — évek óta fontos közéleti tevékenységet fejtenek ki. valamennyiünk hasz­nára.­­ A jégnedvesítők jellegzetes lét­ráján gyakran látni Harag Sán­dort, most a szíjgyártó üzemben találtam­­ rá: — Ünnep utáni' kezdés van sok, , munka. Az éjjel 1 órakor kezd­tem, mert ilyenkor mi indítjuk el a fűtést, hogy mire a szövő és a hozzá tartozó üzentek megindul­nak rendben legyen minden. Ugyancsak szombaton este, addig nem mehetünk haza, míg az utol­­só ember el nem hagyja az üzem­részt, áram­talanítani, vízteleníte­ni, zárni kell. Megszoktam már több mint 10 éve csinálom. Tagja a Kun Béla tízszeres szo­­­cialista brigádnak, de egyéb tár­sadalmi munkákból is kiveszi ré­szét. — Jelenleg pártbizalmi vagyok — folytatja — és a gyár részre a tömegsport felelőse. Az évenkénti különböző sportrendezvények s­zervezése elég komoly feladat ilyen nagy üzemrészben De pél­dául nagypályás futballban ja.i­ i­­.ok lett a szövő , aminek nagyon örülünk, így nem sajnálja az em­ber a fáradságot. Csukárdi István húsz éve kezdte szövőként, majd segédművezető eztán művezető lett — a XIII-as partit vezeti a szövő Tl-ben _ Hozott-e szerencsét a. 13-as _ Indig igen — mondja —. jó KÖZBEN partit kaptam, már többszörös szocialista brigád volt, mikor át­vettem s azóta is háromszor nyer­tünk címet. Mindig élen járnak szövőim a termelésben. Magam is megteszek mindent a jó eredmé­nyek érdekében a brigádvezetői tisztséggel is megtiszteltek. — Tagja voltam a színjátszó- és a tánccsoportnak többek között. Sokáig volt szakszervezeti megbí­zatásom is. Nyolc éve vagyok munkásőr, jeleneg parancsnok, a közelmúltban léptem egy fokot előre és nagyon örültem a kiváló kitüntetésnek. e Papp Kálmán munkahelye a központi műhely — 45-ös párttag, társadalmi, munkája: munkásőr­­parancsnok. — Hogy fér össze sokrétű elfog­laltsága? — kérdezem. — Bizony nagyon lefoglalt az időm, szinte valamennyi hétköz­nap délutánom és a szabadszom­batok is. Még a tél valamivel nyu­­godtabb, de februárban már kez­dődik a parancsnoki továbbképzés. Hogy tenni kell valamit a közér­t, ez nekem természetes, ilyen szel­lemben nevelkedtem. És a megbe­csülés is sokat jelent, november 7. alkalmából tüntettek ki a Haza Szolgálati Érdemérem bronz foko­zatával. Nagyon jólesett. A műhelyben újraválasztottak szakszervezeti bizalminak, az au­­tási versenyben való jó szereplés jutalmául az ősszel kiutazhattam a lipcsei vásárra, szóval elége­dett vagyok, szeretem az embere­ket, a munkámat is. ■* Végül is mit kívánhatunk? Erőt, egészséget további munkájukhoz sikereket és boldogságot. — ir — o 3 Tovább versenyeznek• Két brigád azonos döntése A múlt évet elbúcsúztat­tuk, az ideit köszöntöttük, s hozzáláttunk teendőinkhez. A szocialista brigádok is ren­dezik a soraikat, bár a tava­lyi értékelések még nincse­nek meg, a legtöbb kollektí­va újból megteszi vállalásait és ismételten pályázik a szo­cialista cím elnyerésére. A tervezgetések közepette látogattam meg Csányi Jó­­zsefné szocialista brigádját, akik a múlt év elején iratkoz­tak fel a szocialista címért versenyzők közé. — Hallottam már, hogy tovább versenyeznek!? — Ez már biztos! A kapott szempontokat és javaslatokat áttanulmányoztuk és az üzemrészi adottság fi­gyelembevételével nagyjá­ból elkészítettük a szerző­déstervezetünket is — mondja a brigádvezető. — De mivel én átkerültem má­sik csoportba, valószínű Hor­váth Erzsébetet kérjük fel a brigád vezetőjének, aki eddig a naplót vezette. — Tavalyi munkájukról hogy vélekednek? — Amit vállaltunk, azt már december első felében hiánytalanul teljesítettük. Igen jó kis kollektívát sike­rült kialakítanunk. Pedig ve­gyes brigád a miénk, köz­tünk férfiak Czigler Kálmán, Sturm Pál, Cziráki Gyula és Kovács János, ők reggel mindig bejönnek fél órával előbb s a kikészítőből be­hordják az árut, hogy mun­kakezdéskor ne kelljen vár­ni az asszonyoknak. Mindig jellemző volt ná­lunk egymás munkájának segítése, miattunk kiesés nem volt, hozzájárultunk az 1970-es évi kiszállítások si­keréhez, azon túl társadalmi téren is sokat ténykedtünk. Reméljük, hogy üzemrészünk is újból megkapja a szocia­lista munka műhely címet. Sturm Pál szocialista bri­gádtag véleménye: — Az osztó munkán kívül mindenben tudunk a bri­gádnak segíteni, szükség ese­tén. Szeretek e brigádban dolgozni, az idén is indulunk, a szerződésről beszélgettünk. Horváth Erzsébet: — Én vezettem a brigád naplóját a múlt évben. Ami tőlem telhető, megteszem ez­után is... Talán megemlíthetem, hogy Erzsi legkedvesebb szó­rakozása a kézilabdázás, je­lenleg a megyei I. osztályban játszanak. És komolyan se­gítette szüleit is tavaly, csa­ládi házuk felépítésében. Fenyő Imréné patronáló is elégedett a brigáddal, szerinte odaadóan dolgoztak, mindannyian. Egész évben személyenként 15 méter az engedélyezett hibamennyi­ség. Vállalták, hogy 12 alatt lesznek. De úgy véli, még jobban sikerült leszorítaniuk. — Én is remélem — mond­ja —, hogy elnyerjük a cí­met és büszkék leszünk ar­ra, hogy a mi brigádunk munkája is hasznos volt. Az értékeléstől függetlenül a napokban újra leadjuk szer­ződésünket, és tovább ver­­senyzünk. ★ Kiss Sándor Az írező Petőfi szocialista brigád munkája nagyban be­folyásolja a szövődő teljesít­ményét is. Az elmúlt évben másodszor — most harmad­szor is — neveztek a szocia­lista címért való versenybe — örvendetes, hogy síke­lektív szellemet kialakítani — mondja Ács Ferenc bri­­gádvezető —, amely például több társunk segítésében is megnyilvánult, mint Hege József családi házánál való segítség, vagy Hegyi Mihály helyettesítése a zenekari pró­bán való részvételekor. (A munkáját elvégezték, így a termelésben nem volt ki­esés.) Persze vannak még hibák is, amelyek a további munkálatoknál, írezésnél és szövésnél jönnek elő, ezek főképp a felvető munkájából adódnak, mint szálkereszt, amely a leszakadásokat, szálhiányokat okozza — a szálbefogás és különösen az előhengerek egyenlőtlen le­­fogyása, mely részben mű­szaki megoldásra vár. Brigádunk továbbra is ver­senyez, azon leszünk, hogy látókö­rünk szakmai, politikai téren egyaránt növekedjék és to­vábbra is jó teljesítményt­ nyújtsunk. Ehhez a feltéte­lek biztosítottak. És úgy gon­dolom, fáradozásunk nem lesz hiábavaló, ahogy addig sem. Irmes Károlyné Jó a „gyermekgondozás”, de mi lesz, ha lejár? Kétségtelen, a megye „leg­­nőiesebb’ nagyüzeme a tex­tilgyár, az összdolgozóknak majdnem kétharmada nő. Je­lenleg 328-an élvezik a gyer­mekgondozási segélyt (25 mama kétszeresen, mivel ik­reket szült), ebből kb 35 százalék : vidéki lakos, azaz bejáró. Ezúttal közülük láto­gattunk meg 3 mamát, még­pedig a városhoz legközeleb­bi községekben ahonnan nem különösebb gond az utazás. Beszélgetésünk fő témája: mi lesz, ha lejár az engedé­lyezett szabadság? Mészáros Györgyné (Nyá­­rád, Arany János u. 87.) a kertben rendezget — sok a dolog a háznál, mondja anyósa, miközben,...bekiabál­­t a meny­asszony férje is. S.­most márf — Nehéz a döntés — így Mészáros Györgyné. — Feb­ruár 16-án jár le a szabad­ságom. A mama­ is a papa a beteges. Férjem, a vas­úton dolgozik. És itt a­ sok állat. Két tehén, két növen­dék, négy disznó, meg az ap­rójószág ... — Én nem bírok ennyivel — toldja az anyós —, több­ször volt már agyvérzésem. Bizony szükség volna a me­nyemre. — Mindenképpen vissza szeretnék menni a gyárba — veszi át újból a szót a fiatal­­asszony — ezt szeretné a fér­jem is. Inkább eladnánk az állatokat. De állategészség­ügyi zárlat van, még ezt­ sem lehet. Pedig így mindjárt könnyebb lenne. — Volt-e kapcsolata a gyárral? — Csak azokon keresztül, akik innét járnak be. És a nyáron kaptam egy levelet nem tehettem. H^­­rgfcld lesz valahogy Szabó Károlyné Adászteve­­len, az Alkotmány u. 22. alatt épp a konyhában tevé­kenykedett, ahova a 10 éves Karcsi kalauzol bennünket — a sorok íróját és Gartner Ferencnét, a párt-vb nőfele­­lősét, aki naranccsal kedves­kedik a gyerekeknek. — Ott van a két kicsi, Ilike és Csa­ba, ikrek. — A gyerekek után 1200-at kapok — mondja Szabóné — hozzájön az 500 családi pótlék­nat valahogy kijövünk. De szeptemberben másg menni kellene dolgozni Én szeretnék is, mert ezt t?­­­tom a legtisztességesebb pénz­keresési formának. Hiába próbálkoztam állattal, mi­egymással itthon. Vettből ez nem jövedelmező. Az a baj, hogy édesanyám az FMSZ-nél, az anyósom a téesz­ben dolgozik s az­ egész faluban nincs senki, aM mi­. Sült ,a brigádon belül jó kol­latna a gyerekek felügyeletét, pedig szívesen adnák érte 500 forintot. Hát, most mit te­gyek? Volna itt a faluban olyan nagy ház, amelyikből könnyen lehetne óvodát, meg napközit kialakítani. De ilyesmivel nem törődik senki. — Szép új házuk van — jegyzi meg Gartnerné. — öt éve költöztünk be_ mondja Szabóné — sokat költöttünk rá, most szeret­nénk szépen berendezni. Ezért is ragaszkodom a biz­tos keresethez. Találomra az SZTK listá­jából kiragadott nevek alap­ján kopogtatok be Horváth Lajosné. Kúp. Fő u. 31. sz. alatti lakására. — A másodikkal voltam itthon — mondja Horváthné —, de most már lejár a sza­badságom. Jobb is. A pénz miatt. Eddig mind elfolyt a házra. Amikor eljöttem a gyárból, 1700—1800 között kerestem, a 600 csak egyhar­­mada. Ráadásul az utóbbi időben késve, csak 11-én fi­zették. A legnagyobb gondom, mit csináljak a gyerekekkel? Itt csak nyáron van napközi, ■ másfél hónapig. Az sem jó, épp 12 és 2 óra között van a­ szünet. Én meg 3-ra érek haza a busszal. Anyuka ugyan itt lakik szemben, de nekik kiosztják a kapálni, egyelni valót, szó­val minden munkát a téesz­­ből. Nem üldögélhet, itthon a gyerekekkel. Esetleg a téli hónapokban, a férjem Polos­kán dolgozik az államiban, korán megy későn jön. Be­jártam már a falut de se­­ki nem akad, aki vállalná a két gyereket. Hát mit tegyek? Megmondtam az anyunak vigye őket ahova aláírja én megyek a gyárba! ★ Ahogy a nagymamákat is­merjük, viszi is, minden bi­zonnyal Ám, hogy ez nem az igazi megoldás, az biztos. Talán lesz majd valami más, de siettetni kellene. Mén pe­dig a­ helyi tanácsok közre­működésével, azaz intézmé­nyesen. És egyre hamarabb­ <h.) Bemutató Lipcsében és Egyiptomban Az idén is részt veszünk a lipcsei vásáron. Ancona, Rumba, Jackson, Marietta, Gogó és Rudy cikkeinkkel s — mint értesültünk — pályázunk az arany diplo­mára. Ugyancsak részt ve­szünk 8— ló könnyű, szel­­lős termékünkkel (piackuta­tási szándékkal) az év első felében, a Hungarotex által rendezendő egyiptomi kiál­­lításon.

Next