Pápai Textilmunkás, 1971 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1971-01-15 / 1. szám

strl. január 1ő. 3 érdekes hír Testmagasság — megrendelésre Orvosi kezeléssel növelni az emberi testmagasságot: ezzel a ritkaságszámba menő tevékenységgel foglalkozik többek között a dr. Marek Eisler professzor vezetése alatt álló szczecini belgyógyászati klinika. Az itteni kezelés eredményeképpen 15 férfi 10 centiméterrel nőtt meg, egy helybeli lakos pedig 25 centiméterrel lett magasabb. A vezető professzor elmondotta, hogy a klinikán általában törpékkel foglalkoznak, tehát olyanokkal, akiknek testi fejletlenségét a növekedési hormonok hiánya okozta. A kezelés általában két esztendeig tart: emberek, vagy emberszabású majmok hipofíziséből előállított növekedési hormoninjekciókat adnak a kezelteknek. A legjobb eredményeket 120—145 centiméter magas, 20—30 év közötti férfiaknál érték el. (Interpress- Budapress) Idegek huzalból Ismeretes, hogy ha a hátsógarat idegek, vagy a hangszálak megsérülnek, az ember elveszíti a hangját. Irina Jakovleva bebizonyította, hogy a hangképzési készséget vissza lehet állítani, ha a sérült idegrészt huzallal pótolják. A sikerrel végrehajtott kísérletek szolgáltak alapul ahhoz, hogy arcideg-sérüléseknél is alkalmazzák az idegpótlást. Moszkvában, a II. számú Sebészeti Klinikán több mint 40 ilyen műtétet hajtottak végre. És az arcideg funkciók helyreállításával eltűnt az arc asszimetriája és visszaadták az embereknek a mosoly örömét (APN) 49 kilométeres alagút Új autópályák és nagyátmérőjű vízelvezető alagutak épülnek Örményországban. A Puskin-hágó alatt épülő 1802 méter hosszú alagút, a gépjármű közlekedést gyorsítja. Még ennél is hosszabb lesz — 2300 méter — a Szevanihágó alatt. A tengerszint felett 2000 méteres magasságban épül a Szevan és az Árpa hegyi folyók vizét elvezető, 49 kilométer hosszú hidrotechnikai alagút. (APN) PAPAI TEXTJI.MENKAS Szövőgép szövőik nélkül A szovjet textilipar egyik központjában, Ivanovóban a tudósok kísérletekkel próbáltak ki mi történik, ha a szövő elmegy, de a gépek tovább dolgoznak. A kockázat nem túl nagy. A csónak automatikusan cseréli az orsót. Ha elszakad az alapszál a műszer maga leállítja a gépet, 30 vállalatnál végeztek kísérleteket, és ezek igazolták a várakozást. Az egyik szövőgyárban például, ahol egyegy munkásnő 14 automata gépet szolgál ki a korábban holt ebédidő alatt minden gép 40—70 méter kelmét készített. Ha az egész gyárra kiterjesztik ezt a munkarendet, akkor egy év alatt csaknem egymillió méter anyagot kapnak az eddigieken felül. (APN) Fejlődik megyénk vegyipara A negyedik ötéves terv többek között előírja, hogy a vegyipar termelését: a korszerű gazdasági struktúra kialakítása, a népgazdaság kemizálása, a vegyipari termékek iránt gyorsan növekvő igények kielégítése érdekében az ipar átlagánál lényegesen gyorsabban 'átéli# fej- y^rtalix&i'S; műlrnk'yút * -Miitleszteni. És ^zen^b^ül.mvfir». rnnírl élő TM/iuVS raiiocvtée! ^ _ törekedni kell "a mezőgazdaság korszerű műtrágyával való ellátására. Megyénkben Péten folyik egy 8 és fél milliárd forintos beruházás, épül az új nitrogén műtrágyagyár amely körülbelül a tervidőszak végére , kezdi meg üzemelését Peremartonban 425 milliót költenek a most épülő Peretrix gyárra, mely — mint Szabó Gellért igazgató elmondta — az eddigieknél nagyobb ■ hatóanyagú foszfor majd élő..TávirtŰ fejlesztési reftordötásaitt"k isértészültek" ügyesbeny beszélge ietünk, már több változatban. Mintegy 3—3,5 milliárd forintos beruházásról van szó, több éves építkezési programról MUNKA Azok közül mutatunk be hármat, kik — azon túl, hogy jó mesterei szakmájuknak, s dolgukat nagy szorgalommal végzik — évek óta fontos közéleti tevékenységet fejtenek ki. valamennyiünk hasznára. A jégnedvesítők jellegzetes létráján gyakran látni Harag Sándort, most a szíjgyártó üzemben találtam rá: — Ünnep utáni' kezdés van sok, , munka. Az éjjel 1 órakor kezdtem, mert ilyenkor mi indítjuk el a fűtést, hogy mire a szövő és a hozzá tartozó üzentek megindulnak rendben legyen minden. Ugyancsak szombaton este, addig nem mehetünk haza, míg az utolsó ember el nem hagyja az üzemrészt, áramtalanítani, vízteleníteni, zárni kell. Megszoktam már több mint 10 éve csinálom. Tagja a Kun Béla tízszeres szocialista brigádnak, de egyéb társadalmi munkákból is kiveszi részét. — Jelenleg pártbizalmi vagyok — folytatja — és a gyár részre a tömegsport felelőse. Az évenkénti különböző sportrendezvények szervezése elég komoly feladat ilyen nagy üzemrészben De például nagypályás futballban ja.i i.ok lett a szövő , aminek nagyon örülünk, így nem sajnálja az ember a fáradságot. Csukárdi István húsz éve kezdte szövőként, majd segédművezető eztán művezető lett — a XIII-as partit vezeti a szövő Tl-ben _ Hozott-e szerencsét a. 13-as _ Indig igen — mondja —. jó KÖZBEN partit kaptam, már többszörös szocialista brigád volt, mikor átvettem s azóta is háromszor nyertünk címet. Mindig élen járnak szövőim a termelésben. Magam is megteszek mindent a jó eredmények érdekében a brigádvezetői tisztséggel is megtiszteltek. — Tagja voltam a színjátszó- és a tánccsoportnak többek között. Sokáig volt szakszervezeti megbízatásom is. Nyolc éve vagyok munkásőr, jeleneg parancsnok, a közelmúltban léptem egy fokot előre és nagyon örültem a kiváló kitüntetésnek. e Papp Kálmán munkahelye a központi műhely — 45-ös párttag, társadalmi, munkája: munkásőrparancsnok. — Hogy fér össze sokrétű elfoglaltsága? — kérdezem. — Bizony nagyon lefoglalt az időm, szinte valamennyi hétköznap délutánom és a szabadszombatok is. Még a tél valamivel nyugodtabb, de februárban már kezdődik a parancsnoki továbbképzés. Hogy tenni kell valamit a közért, ez nekem természetes, ilyen szellemben nevelkedtem. És a megbecsülés is sokat jelent, november 7. alkalmából tüntettek ki a Haza Szolgálati Érdemérem bronz fokozatával. Nagyon jólesett. A műhelyben újraválasztottak szakszervezeti bizalminak, az autási versenyben való jó szereplés jutalmául az ősszel kiutazhattam a lipcsei vásárra, szóval elégedett vagyok, szeretem az embereket, a munkámat is. ■* Végül is mit kívánhatunk? Erőt, egészséget további munkájukhoz sikereket és boldogságot. — ir — o 3 Tovább versenyeznek• Két brigád azonos döntése A múlt évet elbúcsúztattuk, az ideit köszöntöttük, s hozzáláttunk teendőinkhez. A szocialista brigádok is rendezik a soraikat, bár a tavalyi értékelések még nincsenek meg, a legtöbb kollektíva újból megteszi vállalásait és ismételten pályázik a szocialista cím elnyerésére. A tervezgetések közepette látogattam meg Csányi Józsefné szocialista brigádját, akik a múlt év elején iratkoztak fel a szocialista címért versenyzők közé. — Hallottam már, hogy tovább versenyeznek!? — Ez már biztos! A kapott szempontokat és javaslatokat áttanulmányoztuk és az üzemrészi adottság figyelembevételével nagyjából elkészítettük a szerződéstervezetünket is — mondja a brigádvezető. — De mivel én átkerültem másik csoportba, valószínű Horváth Erzsébetet kérjük fel a brigád vezetőjének, aki eddig a naplót vezette. — Tavalyi munkájukról hogy vélekednek? — Amit vállaltunk, azt már december első felében hiánytalanul teljesítettük. Igen jó kis kollektívát sikerült kialakítanunk. Pedig vegyes brigád a miénk, köztünk férfiak Czigler Kálmán, Sturm Pál, Cziráki Gyula és Kovács János, ők reggel mindig bejönnek fél órával előbb s a kikészítőből behordják az árut, hogy munkakezdéskor ne kelljen várni az asszonyoknak. Mindig jellemző volt nálunk egymás munkájának segítése, miattunk kiesés nem volt, hozzájárultunk az 1970-es évi kiszállítások sikeréhez, azon túl társadalmi téren is sokat ténykedtünk. Reméljük, hogy üzemrészünk is újból megkapja a szocialista munka műhely címet. Sturm Pál szocialista brigádtag véleménye: — Az osztó munkán kívül mindenben tudunk a brigádnak segíteni, szükség esetén. Szeretek e brigádban dolgozni, az idén is indulunk, a szerződésről beszélgettünk. Horváth Erzsébet: — Én vezettem a brigád naplóját a múlt évben. Ami tőlem telhető, megteszem ezután is... Talán megemlíthetem, hogy Erzsi legkedvesebb szórakozása a kézilabdázás, jelenleg a megyei I. osztályban játszanak. És komolyan segítette szüleit is tavaly, családi házuk felépítésében. Fenyő Imréné patronáló is elégedett a brigáddal, szerinte odaadóan dolgoztak, mindannyian. Egész évben személyenként 15 méter az engedélyezett hibamennyiség. Vállalták, hogy 12 alatt lesznek. De úgy véli, még jobban sikerült leszorítaniuk. — Én is remélem — mondja —, hogy elnyerjük a címet és büszkék leszünk arra, hogy a mi brigádunk munkája is hasznos volt. Az értékeléstől függetlenül a napokban újra leadjuk szerződésünket, és tovább versenyzünk. ★ Kiss Sándor Az írező Petőfi szocialista brigád munkája nagyban befolyásolja a szövődő teljesítményét is. Az elmúlt évben másodszor — most harmadszor is — neveztek a szocialista címért való versenybe — örvendetes, hogy síkelektív szellemet kialakítani — mondja Ács Ferenc brigádvezető —, amely például több társunk segítésében is megnyilvánult, mint Hege József családi házánál való segítség, vagy Hegyi Mihály helyettesítése a zenekari próbán való részvételekor. (A munkáját elvégezték, így a termelésben nem volt kiesés.) Persze vannak még hibák is, amelyek a további munkálatoknál, írezésnél és szövésnél jönnek elő, ezek főképp a felvető munkájából adódnak, mint szálkereszt, amely a leszakadásokat, szálhiányokat okozza — a szálbefogás és különösen az előhengerek egyenlőtlen lefogyása, mely részben műszaki megoldásra vár. Brigádunk továbbra is versenyez, azon leszünk, hogy látókörünk szakmai, politikai téren egyaránt növekedjék és továbbra is jó teljesítményt nyújtsunk. Ehhez a feltételek biztosítottak. És úgy gondolom, fáradozásunk nem lesz hiábavaló, ahogy addig sem. Irmes Károlyné Jó a „gyermekgondozás”, de mi lesz, ha lejár? Kétségtelen, a megye „legnőiesebb’ nagyüzeme a textilgyár, az összdolgozóknak majdnem kétharmada nő. Jelenleg 328-an élvezik a gyermekgondozási segélyt (25 mama kétszeresen, mivel ikreket szült), ebből kb 35 százalék : vidéki lakos, azaz bejáró. Ezúttal közülük látogattunk meg 3 mamát, mégpedig a városhoz legközelebbi községekben ahonnan nem különösebb gond az utazás. Beszélgetésünk fő témája: mi lesz, ha lejár az engedélyezett szabadság? Mészáros Györgyné (Nyárád, Arany János u. 87.) a kertben rendezget — sok a dolog a háznál, mondja anyósa, miközben,...bekiabált a menyasszony férje is. S.most márf — Nehéz a döntés — így Mészáros Györgyné. — Február 16-án jár le a szabadságom. A mama is a papa a beteges. Férjem, a vasúton dolgozik. És itt a sok állat. Két tehén, két növendék, négy disznó, meg az aprójószág ... — Én nem bírok ennyivel — toldja az anyós —, többször volt már agyvérzésem. Bizony szükség volna a menyemre. — Mindenképpen vissza szeretnék menni a gyárba — veszi át újból a szót a fiatalasszony — ezt szeretné a férjem is. Inkább eladnánk az állatokat. De állategészségügyi zárlat van, még ezt sem lehet. Pedig így mindjárt könnyebb lenne. — Volt-e kapcsolata a gyárral? — Csak azokon keresztül, akik innét járnak be. És a nyáron kaptam egy levelet nem tehettem. H^rgfcld lesz valahogy Szabó Károlyné Adásztevelen, az Alkotmány u. 22. alatt épp a konyhában tevékenykedett, ahova a 10 éves Karcsi kalauzol bennünket — a sorok íróját és Gartner Ferencnét, a párt-vb nőfelelősét, aki naranccsal kedveskedik a gyerekeknek. — Ott van a két kicsi, Ilike és Csaba, ikrek. — A gyerekek után 1200-at kapok — mondja Szabóné — hozzájön az 500 családi pótléknat valahogy kijövünk. De szeptemberben másg menni kellene dolgozni Én szeretnék is, mert ezt t?tom a legtisztességesebb pénzkeresési formának. Hiába próbálkoztam állattal, miegymással itthon. Vettből ez nem jövedelmező. Az a baj, hogy édesanyám az FMSZ-nél, az anyósom a téeszben dolgozik s az egész faluban nincs senki, aM mi. Sült ,a brigádon belül jó kollatna a gyerekek felügyeletét, pedig szívesen adnák érte 500 forintot. Hát, most mit tegyek? Volna itt a faluban olyan nagy ház, amelyikből könnyen lehetne óvodát, meg napközit kialakítani. De ilyesmivel nem törődik senki. — Szép új házuk van — jegyzi meg Gartnerné. — öt éve költöztünk be_ mondja Szabóné — sokat költöttünk rá, most szeretnénk szépen berendezni. Ezért is ragaszkodom a biztos keresethez. Találomra az SZTK listájából kiragadott nevek alapján kopogtatok be Horváth Lajosné. Kúp. Fő u. 31. sz. alatti lakására. — A másodikkal voltam itthon — mondja Horváthné —, de most már lejár a szabadságom. Jobb is. A pénz miatt. Eddig mind elfolyt a házra. Amikor eljöttem a gyárból, 1700—1800 között kerestem, a 600 csak egyharmada. Ráadásul az utóbbi időben késve, csak 11-én fizették. A legnagyobb gondom, mit csináljak a gyerekekkel? Itt csak nyáron van napközi, ■ másfél hónapig. Az sem jó, épp 12 és 2 óra között van a szünet. Én meg 3-ra érek haza a busszal. Anyuka ugyan itt lakik szemben, de nekik kiosztják a kapálni, egyelni valót, szóval minden munkát a téeszből. Nem üldögélhet, itthon a gyerekekkel. Esetleg a téli hónapokban, a férjem Poloskán dolgozik az államiban, korán megy későn jön. Bejártam már a falut de seki nem akad, aki vállalná a két gyereket. Hát mit tegyek? Megmondtam az anyunak vigye őket ahova aláírja én megyek a gyárba! ★ Ahogy a nagymamákat ismerjük, viszi is, minden bizonnyal Ám, hogy ez nem az igazi megoldás, az biztos. Talán lesz majd valami más, de siettetni kellene. Mén pedig a helyi tanácsok közreműködésével, azaz intézményesen. És egyre hamarabb <h.) Bemutató Lipcsében és Egyiptomban Az idén is részt veszünk a lipcsei vásáron. Ancona, Rumba, Jackson, Marietta, Gogó és Rudy cikkeinkkel s — mint értesültünk — pályázunk az arany diplomára. Ugyancsak részt veszünk 8— ló könnyű, szellős termékünkkel (piackutatási szándékkal) az év első felében, a Hungarotex által rendezendő egyiptomi kiállításon.