Pápai Textilmunkás, 1972 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1972-01-14 / 1. szám

« •> Utólag, az ifjúsági napról Mint tudott, KISZ-bizott­­ságunk ifjúsági napot tartott december közepén. A dél­előtti programban a házibaj­nokságok kerültek lebonyo­lításra, az asztaliteniszezők és a sakkozók mérték össze erejüket. A ping-pong ver­senyt a lányoknál Radics Margit, a fiúknál Orbán Kál­mán nyerte. A sakkozóknál Bödecs Ernő bizonyult a leg­jobbnak. Délután került sorra a KISZ időszerű kérdéseivel foglalkozó vitafórum. Üze­münk KISZ-titkára érdekes vitaindítót tartott, ezt köve­tően a VIII. kongresszus fel­hívását és a városi KISZ-bi­­zottság titkárának kongres­­­szusi élménybeszámolóját hallhatta a mintegy 60 fő­nyi fiatal. A felszólalások során töb­ben kifogásolták a meghí­vott gazdasági és társadalmi vezetők távolmaradását. Vol­tak, akik az ifjúsági törvény dokumentumainak kiadását sürgették. (Azóta megjelent.) Lényegesnek tartjuk azt a felszólalást, amely a politi­kai oktatási anyagok érthe­tőségét kifogásolja. Feltétlen szükséges, hogy a szeminá­rium vezetők kellő felké­szültséggel fordítsák le azt a fiatalok nyelvére. Élénk vita alakult ki ar­ról, hogy az üzemünkben dolgozó vidéki fiatalok hol végezzenek KISZ-munkát. Megoszlottak a vélemények, de legtöbb esetben a nem megfelelő közlekedés volt az ellenérv. Még mindig prob­lémát jelent egyes üzemré­szekben az idősebb pártta­gok és a pártonkívü­liek passzivitása a KISZ-munkát végzős­kel szemben. Ez sok esetben elkedvetleníti a fia­talokat. A hozzászólások további része a szervezeti élettel volt kapcsolatos, a vitát egy ja­vaslat zárta: rendezzen a KISZ-bizottság a jövőben is ifjúsági napot. Megelégedés­sel vették tudomásul a fia­talok a KISZ-titkár bejelen­tését, a legközelebbi ifjúsági nap — a KISZ másfél évti­zedes jubileumának napján — március 21-én lesz. A 15 órára tervezett Ki mit tud selejtezője csak fél órás késéssel kezdődhetett meg, a sorozatos, végnélküli és mindenkit érdeklő hozzá­szólások miatt. A selejtezőn a táncdalénekesek, népdal­énekesek és versmondók versenyeztek a január 8-i döntőbe jutásért. Az utolsó számban mindenki szerepelt, s mozgalmi dalokat énekeltek a közös produkcióban. És mindezek után, a poli­tikai és kulturális eseménye­ket követte a szórakozás. Pár párra talált, szólt a zene. A jó hangulatot tetézte a cso­portosan táncolt csárdás. A lelkes előkészítő munka megérlelte gyümölcsét, a vártnál is jobban sikerült ez­­ a nap — érdemes lesz foly­tatni. U, E. A tüsszentés rejtélyei Angol tudósok megállapí­tották, hogy az ember min­den egyes tüsszentéssel száz­­ezer kórokozót vet ki szerve­zetéből: ez a baktériumhad több mint egy percig él még a szoba levegőjében. A leg­fejlettebb, legegészségesebb baktériumok (ezekből tüs­­­szentéskor a szervezet mint­egy négyezret távolít el ma­gából) körülbelül félóráig maradnak meg a levegőben. Ha pedig eltávoznak az ab­lakon, akkor megfelelő lég­köri viszonyok mellett még a tüsszentés helyétől 170 ki­lométerre is megfertőzhetnek egy fertőzésre hajlamos sze­mélyt. Magáról a tüsszentésről a­z orvostudomány. nem sokat tud. Ezt bizonyítja egy 17 éves fiatal lány, az ameri­kai June Clark példája Ju­ne vesebetegsége után egy Miami-i kórházban lábado­zott. Egyszercs­ak váratlanul elkezdett tüsszögni Nem is keveset: naponta, átlagosan ezerszer! Esete országos érdeklődést keltett. Újságok írtak róla, a kórházba százával érkeztek a levelek. De sem a tanácsok, sem a kórházban adott pi­rulák, injekciók nem segítet­tek June tovább tüsszög­ött. Végül — egy ismert pszicho­lógus javaslatára — az al­karján elektródokat helyez­tek el. Tüsszentéskor a lány meglehetősen erős áramütést érzett. Ez végülis sejtett és 155 nap után a tüsszögés megszűnt. Körülbelül minden tizedik ember allergiában szenved, amely többnyire éppen tüs­­­szögésben nyilvánul meg Az allergiát a legkülönbözőbb okok, váltják ki. Egy honolu­lui banktisztviselő szinte megállás nélkül tüsszögni kezdett amikor pénztárossá léptették elő Hamarosan ki­derítették, hogy a bankje­­gyekre allergiás. A tüsszögés nemegyszer családi tragédiák okozója Néhány hónappal ezelőtt Mexico Cityben különös vá­lópert folytattak. A házas­pár 12 évig teljes egyetér­tésben élt. Most bemutatták azt az orvosi jelentést amely megállapította, hogy aller­giások egymásra: valahány­szor házaséletet élnek, a feleség fájdalmas kiütéseket kap, a férj pedig a tüsszen­­tési rohamot el kellett vál­niuk. Egy ismert michigani or­vos jegyzéket készített egy családról, ahol már a negye­dik nemzedék, szenved túl­zott tüsszögésben. Még a há­romhetes újszülött is a ne­gyedik nemzedék képviselő­je úgy fintorog tüsszentés után, mintha már várná a következőt. A tüsszentési roham néha a legkülönösebb helyzetbe sodorhatja a tüsszögőt. Ha egy japán nő tüsszent azon­nal felkel a helyéről és tá­vozik. Japánban ugyanis azt tartják, ha egy asszony ál­landóan tüsszög akkor az ar­ról árulkodik, hogy a szere­lem titkainak ,,felkent pap­­nője”. És ha tüsszögés köz­ben nem hagyja ott a társa­ságot, akkor ezzel adja a je­lenlévő férfiak tudtára, ren­­delkezésükre áll — termé­szetesen megfelelő díjazás fejében. (International Herald Tri­bune) i*At*Ai IL-VilLM U Mi Ab \ ham»» miit ró na Messina szicíliai városban nemrég balsikerrel­­ járt egy pisztollyal hadonászó garázda egyén, amikor készpénzt kö­vetelve berontott egy dohány­­árudába. Az ott lévő hölgy ököllel és cipősarokkal ellen­támadásba lendült. A támadó zavarba jött és dolgavégezet­­lenül kereket oldott. Elégedet­ten a helyszínen maradt a harc elszánt győztese, Lucia Brunette, aki 77 éves kora el­lenére " nem riadt vissza a ..párviadaltól”. " ” ' * r Az alkohol rabja A fiúk elkarikáz­­tak a kocsi mellett, s természetes kíván­csiságtól vezettetve benéztek az ablakon. — Láttad azt a hatalmas távcsövet a férfi kezében? — így az egyik. — Láttam. — Te, ezek bizto­san a határt figye­lik Gyere, szóljunk apának. A titokzatos XX rendszámú kocsi után megindított ku­tatás nem járt ered­ménnyel. A határ­őrök hiába járták végig a környező falvakat, hiába ér­deklődtek a fehér autó után, senki nem tudott róla. Mintha a föld nyelte volna el. Pedig a fiúk nem tévedtek. Erich Schröder valóban azért figyelte a ha­tárt, hogy kilesse az alkalmas helyet, ahol az éj leple alatt át­szökhetne a határon. Úgy este kilenc óra lehetett, amikor a határsértők elin­dultak a városból, hogy visszamenje­nek a már kiszemelt határszakasz köze­lébe. Még mielőtt azonban a helyszínre értek volna, a férfi letért az útról, és bok­ros, nádkupacokkal telerakott helyhez hajtott. Itt vártak egy darabig, s miu­tán látták, hogy sen­ki sincs a közelben, kiszálltak a kocsi­ból, magukhoz vet­ték holmijaikat s el­indultak a határ fe­lé. Lassan, óvatosan haladtak. A férfi ment elöl. Mögötte a lány, minden porci­­kájában remegve, de igyekezett az ütemet tartani. Hajnali három óra lehetett. Keleten már megjelent egy kes­keny, világos csík, amikor drótkerítés állta útjukat. Lefe­küdtek és hosszasan figyelték a környé­ket. Aztán a férfi kiadta a jelszót. 1— Gyerünk. Átsegítették egy­mást. Néhány méter után újabb akadály előtt voltak. Itt már nehezebben boldo­gultak, ezért nem is kísérleteztek a má­szással. Szétfeszí­tették a drótokat és átmásztak az így keletkezett résen. . A túloldalon aztán futásnak eredtek. Be a búzatáblába, meg­hajolva törtettek elő­re, nyugati irányba. Még csak nem is sej­tették, hogy a ha­tárőrsön riasztották a riadó csoportot, amelynek régi „tag­ja” Romi nyomozó­kutya is. Újabb négy pere­i ért el — talán ez rekord az őrs törté­netében —, s a ri­adócsoport már kint is volt a helyszínen. A hátrahagyott nyo­mok mindenki előtt világossá tették a tényt: két ismertlen személy megkísérli illegálisan átlépni a Magyar Népköztár­saság államhatárát! — Romi! Szimat! Keresd! Az őrvezető rátet­te a kutya orrát a nyomra. Az állat szi­matot vett. Megin­dult előre, mintha puskából lőtték volna le. A hosszú pórázon szinte húzta maga után a gazdáját. A határőrök alig tud­ták követni. Száz métert tettek meg talán vagy száz­ötvenet, amikor a kutya felmozdult­ és a búzatábla szélén lévő bokor felé ug­rott. ... Vezetője alig tudta visszatartani, hogy neki ne ugorjon a bokorban guggo­­lóknak, de éberen fi­gyelte minden moz­dulatukat. — Kezeket fel! Jöjjenek elő! A határőrök s a termetes kutya lát­tán rájöttek, hogy a tervük nem sikerült. Romi felvette a nyomot Műszak után (Fotó: Andrónyi Antal) Fogadalmam Még az év végén ismételten elhatároztam, hogy az új esz­tendőben új ember leszek: pon­tos, dolgos, udvarias, mérték­tartó az evésben, ivásban — egyébben — önzetlen, házias, szolid, szerény, csendes, fi­gyelmes, halkszavú és még so­rolhatnám eme eszményi kö­vetelményeket, melyeket Szil­veszter napján elhatároztam. Az első lépések mondhatom jól sikerültek, például az első pohár alkoholtól is távol tud­tam tartani magamat, sajnos a másodiktól, a harmadiktól már nem így aztán újév reggelén, úgy 13 óra felé kiegészítettem szent fogadalmamat egy rövid­ke szóval: hacsak! Ez a kö­vetkezőkben módosíthatja elha­tározásaimat: Minden reggel egy fél órá­val korábban kelek, mint ed­dig és tornázom, hacsak a tü­körbe nézve nem úgy döntök, hogy már ugyan minek. A munkaidőt­­ százszázaléko­san kidolgozom, hacsak világ­rengető események — magyar labdarúgó válogatott szereplése. Fradi, vagy Textiles mérkőzés — megtárgyalása nem indokol­­j­ja a lazítást. Az üzemi konyhát nem szi­ j­dóm, hacsak nem túl nagy ada­­­­got, túl, sok hússal akarnak be­­­­lém erőltetni. Munkatársaimmal, fel és le­­l menő kolleginákkal és kollé­­­­gákkal a végsőkig udvarias és­­ figyelmes leszek, hacsak nem bal lábbal keltem fel. Testi és lelki egyensúlyom tartása, illetve regenerálása cél­­jából mértéktartóan eszem és iszom, hacsak attól nem kell ívelni, hogy a javak megromla­­nak, vagy más eszi-issza el előlem. Az esti kimaradásokat felszá­molom, hacsak olyan régi is­merőssel nem akadok össze, akit ezer éve nem láttam, vagy olyan új baráttal, akit aznap ismertem meg. Mindezek után bátran mond­hatom, hogy korán lefekszem, s hogy jól kipihenjem, magam, hacsak a tévé olyan éjszakai­­ szórakoztató filmet nem sugá­roz, melyet előtte nem magya­ráznak ők . Ettől, pedig nem­­ félek. j n. k. » 1913. január H. M­unkásőrüket köszönt­ü­nk Ezekben a napokban kerül sor a munkásőrség szokásos év végi­­ év­indító munka­­értekezletére, amikor is érté­kelik az előző évi munkát s meghatározzák a további te­endőket. Ám ez a mostani összejövetel kiemelkedik az előzőek közül, jubileumi is. Tizenöt éves a munkásőr­ség! Közvetlen az ellenforrada­lom leverése utáni napokban kommunisták kis csoportja gyűlt össze — köztük Stark Ferenc és Gőz József elvtár­sak —, s az egyik közeli ho­mokbányában demonstrációs lőgyakorlatot rendeztek — jelezve: él a párt! Az MSZMP textilgyári ideiglenes intéző bizottságá­nak valamennyi tagja ott volt az ak­kor megalakult munkásőrségben. Mégis, hogy a szakasz együtt legyen, a MÁV-tól kellett kérni, be­fogadni egy rajt. Az alapító tagok sajnos megfogyatkoztak már. Sokan leszereltek, mások tartalék­­állományúak, megint mások elhunytak, de néhányan ma is ott tevékenykednek a fegy­veres testületben. Ugyancsak azok a fiatalok, kik az évek során nevelődtek méltókká az elődökhöz, gyarapították a munkásőrség sorait. Ma már teljes a textiles szakasz, az elmúlt évben a jó közepes helyen végzett, kiválóan szerepelt az őszi lö­vészetben,­­ elnyerve a felet­tesek elismerését. Az egységgyűlésen kitü­nte­­tést, jutalmat kapnak a leg­jobbak — elismerést mind­annyian, kik időt, fáradtságot nem kímélve, a vállalati munka mellett példásan helytállnak építő munkánk, belső rendünk védelmében is. A vállalatvezetőség, a tár­sadalmi szervek nevében is szeretettel köszöntjük mun­kásőreinket, s kívánunk ne­kik erőt, egészséget további, eredményes munkát — vala­mennyiünk javára. Bázisközségeink Kertváros II. — alias: Borsosgyőr Nincs messze idő, amiken a mai Pápa—Kő nyalak—Dáka—Borsosgyőr—Pápa autóbusz kör­jára­ton belül egy rövidebb, esetleg helyijárat is kialakul­t — Kéttornyúlak és Borsosgyőrön át. Mert az utóbbi­­­s már ma is a második ..kertváros ’ — átnyúlt volna­­ már a Séden. De nem engedték, bár borsosgy­őri határ. Pápa tart rá igényt Mégsem választóvonal a víz, hisz • széles hídján 34 buszjárat halad át naponta! Még a tanácselnök s Borsosgyőr fejlődő köz­ség. Hatszáz lakosából ki sem dolgozik már a téesz­­ben. Vagy félszázan a tégla­­­gyárban, mások az állami gazdaságban, de a többség a pápai nagyüzemekben keresi kenyerét. Legtöbben talán nálunk, a textilgyárban. — Még én is textiles va­gyok — mondja viccesen Varga István tanácselnök, aki majdnem két évtizede se­rénykedik a tanácson — leg­alább­is a felségem, két fi­am és a menyem után. Meg valamennyien ott dolgoznak. Mostanában igen nagy az érdeklődés a házhelyek iránt — folytatja. — A valamikori egy utca mellé 3 új nyílt. A legfiatalabban is 30 telek lelt már gazdára. 4 ház fel­épült, 8 épülőben. Legtöbben a környező községekből vagy Pápáról települtek ide Vor­zza őket az idillikus kör­nyezet, egyben a város kö­zelsége De az is igaz, hogy a villany, a köves út s részben a járda is megelőzte a háza­kat! A téglagyárral szemben is nyújtózkodik a falu, most mértek ki 12 új házhelyet. A másik oldalon, a strand mel­lett ugyancsak új utcát ter­veznek. És miközben új há­zak épülnek, a régiek 70 szá­zaléka is megújhodott Egyetlenegy zsúpos ház van a faluban, afféle múzeumi emlékként Egy jellemző példa eme erőteljes fejlődésre: A főút­tól egy­ kilométernyire lev­ő Újmajor is (ahol 25 család él) járdát kap ebben az év­ben — máris készül Nemrég vezették oda a villanyt, ta­­­tarozták a házakat. Ehhez 200 ezer forinttal járult hoz­zá a tanács Emberek és k­özügyek — Ha nagyobb feladat van nincs hiány összefogásból — hangoztatja az elnök. Példát is mond rá: — Akik nem fi­zetnek községfejlesztést. 2ü­> forintonként vagy 5000-et ad­tak össze a gázcseretelepre És a társadalmi munka érté­ke is jelentős volt. Ugyan­csak így volt a kultúrházná­ls Máskülönben elég nagy a húzódozna a közéleti tevé­kenységtől. Egyetlen textiles tanácstag sincs. Még a társa­dalmi szervek vezetőségei­ben tevékenykedő sem, így aztán sokszor magunkra ma­radunk. Pedig az összefogás­ra e tekintetben is szükség volna. De több a jó. Alakul, for­málódik a falu, új arcot ölt Itt nincsenek kocsmázó fia­talok. Ellenben pezsgő élet folyik esténként a klub­­könyvtárban. Ezt segítjük elő a jövőben is. Idény napközi már volt, de megszűnt. Kevés a gye­rek. Gyakorta szóba jön új­ra, kellene. Nincs rá lehető­sé.... Majd talán Len­inváros kifejlődése oldja meg ezt. Is híres strand A strand, sajnos, országos hírű, erről is néhány szót: — A téglagyári gödrökben fürdőző helyi fiatalságnak akartunk egy biztonságosabb helyet kialakítani, ahol úsz­ni sportolni és szórakozni is lehet Kiderült, hogy a váro­­siakat, s a környékbelieket is vonzza a víz, megszapo­rodtak a látogatók. Bővítet­tünk, parkosítottunk és me­részebb terveket szőttünk. Remélve a város és az otta­ni üzemek támogatását is, hisz előbb-utóbb úgyis oda tartozunk. Aztán lőttek a tragikus esetek Megkezdtük már a r­iO­es medence leszívatását, feltöl­­tését 180 centisre. De közbe­szólt a Horgász­szövetség. Nem előnyére a dolgoknak. Azért keresztül visszük aka­ratunkat, csak költségeseb­ben És még a fürdő idény előtt biztonságos körülmé­nyeket teremtünk. A 11 mé­teres medencét elzárjuk fürdőzők elől, esetleg csóna­kázó tó lesz. Végül is. napi 800—1­100 személy fogadásá­ra tesszük alkalmassá a strandot... A terv szép. Éppen ezért furcsa is egy kicsit eme hal, ember probléma. (Mármint, hogy melyik érdemel na­gyobb figyelmet, melyikre vigyázzunk jobbra.) És meg­érdemelnék a borsosgyőriek a város, az üzemek nagyobb segítségét, hisz közelebbi pi­­henő-, fürdőzőhely aligha lesz. lú.j

Next