Pápai Textilmunkás, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-01-14 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! X. évfolyam — 1. szám 1913 január 12. Új évet kezdtünk­, új si­kerek felé szeretnénk törni. Nem véletlenül mondom, hogy törni — különösen a po­litikában nincsenek kiütéses győzelmek —, keményen meg kell dolgoznunk mindenért. Megszoktuk már. Széles poli­tikai akciót kell kibontakoz­tatnunk a X. kongresszus ha­tározatainak maradéktalan végrehajtásáért, a KB múlt év november 14—15-i hely­zetmegítélése alapján. Ez egy­értelműen a cselekvés prog­ramja, az következik belőle, hogy dolgozzunk jobban, mint eddig. Minden téren, a párt­ban is. Nem oldhatunk meg egy­­csapásra mindent. Sőt, amit korábban megoldottunk, azt sem mondhatjuk véglegesnek. Mert a fejlődés során újabb és újabb ellentmondások szü­letnek, így az összhangért va­ló munkálkodás állandó. És most abban a szerencsés helyzetben vbegyünk az év elején, hogy a KB határozata mutatja, bevilágítja útunkat. Mégpedig teljes szélességé­ben. Éppen ezért, szembe kell szállni ama nézetekkel, ame­lyek csak „árakat rendező” határozatként sekélye­sítenék el a KB mindent átfogó, igen­is a realitások talaján nyug­vó állásfoglalását! A mi gazdaságunk megfe­lelő ütemben fejlődik. S a ne­gyedik ötéves terv időarányos részét teljesítettük. Nemcsak az ipar, a mezőgazdaság is. Kenyérgabonából, kukoricá­ból, csirkéből, sertésből an­­­nyit produkáltunk (egységnyi területet értve), mint a leg­fejlettebb országok, azaz vi­lágszínvonalon vagyunk. A marhahúsnál más a helyzet. Állományunk nem több, mint 1946-ban. Még a saját szük­ségletét sem termeli meg tej­ből a falu — az állami gazda­ságokra szorul! Ezen változtatni kötelesség. Ámbár mindig nem elég ha­tékony a munkánk az ipar­ban sem. Nemzeti jövedel­münk 1 százalékkal elma­radt a tervezettől! Ebből a kevesebből semmiképpen sem lehet többet kiosztani! Arra is ügyelni kell, hogy az a bizo­nyos 8 százalék ne folyjon szét, a legjobb helyre men­jen! És mégis differenciáltan. Fokozni kell a politikai munkát. É­r talán nem lesz ne­héz meggyőzni a többséget, az fizessen többet az útépí­tésekre, aki saját kocsijával érdekeltebb — az adjon töb­bet a tejért, aki valóságosan elfogyasztja nem pedig, az egész társadalom. Igyon jó magyar bort, akinek drága az égetett szesz, jobban egészsé­gére is válik! Szívjon keve­sebbet, aki sokallja a cigaret­ta árát — megint csak egész­ségére lesz. És így tovább. Szólnunk kell arról is, hogy az árváltozásokból származik a bérfejlesztésekre kifizetett forintok tekintélyes része. Meg a rendelkezések humá­nus oldaláról, például a nyugdíjasok és gyermekgon­dozásin lévő anyák esetében. És hogy az értékarányos árakhoz közelítés , azon túl, hogy igazságosabb tehervise­lést jelent, remélhetően ösz­tönzően hat a termelésre. Rendkívül fontos a mun­kahelyi demokrácia fejleszté­se, a jó munkahelyi közér­zet. Nem új formák kellenek, jók lesznek a régiek, új tar­talommal, élettel telítve. Hisz úgyis az a baj, mindent meg­öl a formalizmus. Eredetileg az volt a cél, hogy a terme­lési tanácskozásokon a tulaj­donosoknak adnak számot te­vékenységükről az üzem­­vagy gyárvezetők. Mégis, az utóbbi években inkább for­dítva volt. Komoly probléma ez, mert mint Kádár elvtárs is mondta, gebines alapon nem lehet szocializmust épí­teni! Egység és aktivitás, politi­kai, ideológiai téren egyaránt. Fejleszteni — elsősorban munkások köréből —­ a pár­tot is, növelni erejét, ütőké­pességét. És minél több hí­vet, barátot szerezni, kik együtt jönnek, küzdenek ve­lünk az úton — a boldogabb jövő felé! (h.) A vállalatvezetőség már a múlt év vége felé a társa­dalmi szervek rendelkezésé­re bocsátotta a sokoldalú felmérés, megbeszélés és tárgyalás alapján kimunkált 1973-as gazdaságpolitikai célkitűzéseket és az idei gaz­dálkodás alapelveit, melyért munkálkodni valamennyiünk kötelessége. Eme átfogó program első részét adjuk most közre, persze csak ki­vonatosan. A piaci prognózisok alap­ján, többek között az aláb­biakra számíthatunk ebben az évben: A belföldi igény fokozódik termékeink iránt — az ex­portra felajánlott árualapot a Hungarotex értékesíteni tudja, sőt lehetőség kínálko­zik bizonyos mértékű struk­túra változtatására. Minden piacon nagyobbak lesznek a minőségi követelmények, kü­lönösen lényeges a műszaki paraméterek betartása. A munkaerő helyzet továbbra is kedvezőtlen, mindent meg kell tennünk az ittlévők meg­tartására és az utánpótlás biztosítására. Mindezekből következően, ki kell használnunk a ked­vezőbb értékesítési lehető­ségeket. Ennek érdekében előbbre kell lépnünk az üzem- és munkaszervezés terén, jól ki kell aknáz­nunk a munkaversenyben rejlő tartalékot és szigorí­tani a munka- és techno­lógiai fegyelmet. A vállalatvezetőség ez évben is számít­ a társadalmi szervek hathatós segítségére, egyrészt céljaink megismer­tetésében, másrészt a dolgo­zókkal való foglalkozásban, nevelésben és a jó munka­helyi légkör fejlesztésében. A fonoda feladata 2329 tonna fonal megtermelése, 57,06 Nm átlagszámon. Ezen belül a­ polyészter-pamut ke­vert fonal aránya 14,6, a tiszta pamut fonalé 85,4 százalék, a fésűs részarány pedig 50,4 százalék. A szövőde termelési fel­adata 21 100 000 folyóméter, azaz 50,16 milliárd vetés, 96,2 centiméter átlagszéles­ségben. A kikészítő üzemrész fel­adata 21 200 000 folyóméter készáru, 89,2 centiméter át­lagszélességben. A polyeszter áruk arányá­nak növelésével, a gazda­ságosabb termelési szer­kezet kialakításával, szi­gorú takarékossággal és megfelelő árpolitikával 55 millió forint nyereséget kell elérnünk 1973-ban. Ennek érdekében meg kell honosítani a dolgozz hibát­lanul mozgalmat, fejleszteni (hozzáigazítani) a minőségi bérezést és elérni, hogy a fonodánk 95,2 százalékban gyártson I—II. osztályú fo­nalat — a szövödénk 95,4 — a kikészítőnk pedig 93,3 szá­zalékban termeljen I. osztá­lyú árut. Kívánatos, hogy minden üzemrész részletes intézke­dési tervet dolgozzon ki, kü­lönös tekintettel a technoló­giai fegyelemre, a minőség javítására, s azt széles kör­ben ismertesse. Törekednie kell a készle­tek csökkentésére, az anyag­­gazdálkodás szervezettebbé tételére, minimálisra csök­kenteni a soron kívüli rende­léseket. Meg kell szigorítani az anyagátvételt, a beérkező anyagok minőségi ellenőrzé­sét. Jó kereskedelmi érzék­kel törekedni kell arra, hogy a szükséges anyagok ren­delkezésre álljanak, de el­fekvők ne halmozódjanak fel. A gyártmányfejlesztés te­rén legalább 12-vel bővíteni kell a polyeszter színkár­tyákat. Néhány termékünk­nél további kísérleteket kell folytatni a korszerű kikészí­tési eljárások megteremtése céljából. És továbbra is tö­rekednünk kell vevőink min­tavég igényének kielégítésé­re. Fejlesztésre — részben be­ruházási hitelből — 34 500 000 forintot tervez­tünk, legnagyobb tétel itt a szövő II-ben folyó re­konstrukció, majd a vízlá­gyító, a mosógép és az 5 darab kártológép. Állóesz­köz fenntartásra pedig 27 millió forintot költhetünk ebben az évben. A tervezett munkáslét­szám 2890, az alkalmazott létszám 60. Ez egyben szigo­rú létszámgazdálkodásra kö­telez­ő a munkaerő toborzási tevékenység fokozására. Kü­lönösen a környező falvak fiatalságával kell keresni a személyes kapcsolatot, rész­ben az iskolákon keresztül. Párhuzamosan törekedni kell a munkakörülmények szün­telen javítására, az anyagi érdekeltség fejlesztésére. Hatályba kell léptetni a vállalatvezetőség által már kidolgozott (a szakszervezeti véleményezésre váró) új törzsgárda szabályzatot. Kí­sérleteket kell folytatni éj­szakai munka megszervezé­sére, önként jelentkezőkből. Ugyancsak megvizsgálandó — ahol a dolgozó leterhelése ezt megengedi — a több gép vállalásának lehetősége, s annak megfelelő dotálása. Részletesen foglalkozik a tervezet a lapunkban már ismertetett szervezési felada­tokkal, a takarékosság leg­különbözőbb lehetőségeivel, a munkavédelmi kérdések­kel, a szakképzéssel, végül a szocialista munkaversennyel, annak célkitűzéseivel. Ez utóbbi elősegítése és gyors kibontakoztatása érdekében külön versenyszabályzatot is készített a vállalatvezetőség, amely a fő célon kívül (a tervek teljesítése, a minősé­gi munka, a takarékosság, a balesetmentes munka, a szakmai színvonal emelése stb.) támaszt jelent a szer­vezéshez, az értékeléshez és támpontul szolgál az anyagi elismerést illetően is. Mit terveztünk 1973-ra? Az idei gazdaságpolitikai célkitűzések és a gazdálkodás alapelvei 143 kiírás a szülésre Az elmúlt évben 143 sze­mélyt írtak ki szülési szabad­ságra az orvosi rendelőben. Ez ugyan 4-el kevesebb mint az előző évben, mondhatjuk, azonos szinten vagyunk. Ha­sonló a helyzet a veszélye­­zettség vagy a művi beavat­kozások, de a fogamzásgátló tabletták elterjedtsége terén is. Ám, ha a kívánatos fej­lődést, javulást ide kalkulál­juk, az összkép inkább ne­gatív, mint fordítva. Tudott, hogy a terhesek foglalkoztatását (az egészség­­ügyi szervekkel egyeztetett) igazgatói rendelkezés szabá­lyozza. Különösebb probléma nincs is, csupán az, hogy né­melyek késve jelentkeznek az orvosnál — olyan félidő után — és akkor visszamenőlege­sen is élvezni szeretnék a lehetséges kedvezményeket. Ilyen esetben az szb sem te­het semmit, legfeljebb azt, hogy felhívja a terhesek fi­gyelmét, legalább a harmadik hónap végéig jelentkezzenek vizsgálatra és vetessék magu­kat nyilvántartásba. Nem kis részben éppen ezen múlik, mikor milyen kedvezmény il­leti meg őket. Értekezletet tartottak a Vöröskereszt aktívái A közelmúltban aktíva értekezletet tartott üzemünk Vöröskereszt szervezete, melyen dr. Tóth Zoltán üzemorvos köszöntötte az egy­begyűlteket, m­­ajd röviden ismertette válla­latunk jelenlegi egészségügyi helyzetét. Mint mondotta, több felvilágosító előadást szeret­tek volna tartani, ezt a jövőben pótolják, ugyancsak van még tennivaló a Billesh­olm vatta használatát, illetve fontosságát illető­en. Örvendetesnek tartja, hogy 1972-ben fertőző megbetegedés gyárunkban nem volt, s a megelőzést tartja a jövőben is az egész­ségügyi munka egyik legfontosabb feladatá­nak. E rövid tájékoztató után Illés Ferencné, a szervezet titkára értékelte a vezetőség éves munkáját. Kérte, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel, aktivitással vegyenek részt a Vöröskereszt munkájában. Ezután került sor mintegy harminc aktíva meg­jutalmazásár­a, majd fehér asztal mellett, kötetlen beszélgetés alakult ki az egybegyűl­tek között. Kis javítás után — az utolsó simítások (Fotó: Burányi Vera) Nincs változás az áruutalvány és kilóscsomag juttatásban Sok mende­monda járt az elmúlt hetekben az áru­utalvány és kilóscsomag jut­tatást illetően, miszerint az áruutalvány ellenértékét ha­vi részletekben fizeti a vál­lalat, a kilóscsomag pedig véglegesen elmarad. Értesü­lésünk szerint semmiféle változás nincs. A 750 forintot a közeli napokban kifizeti a vállalat, s megkezdi a kilós­csomagok kiadását is. KÖSZÖNTELEK—1973! A pártcsoportbizalmiak és a taggyűlés Az üzemi párt­ob a mun­katervben meghatározottak szerint, megfelelő instrukciót ad az alapszervezeti titká­roknak, a taggyűlés lebonyo­lításához, azok összehívják a vezetőség tagjait és meg­beszélik a beszámoló anyagát, vázlatot készítenek — ezután következne a bizalmiakkal való beszélgetés, mert nekik is fontos szerepük van a tag­gyűlések előkészítésében. Ám a velük való elbeszél­getés folyamán azt tapasztal­tuk, hogy alapszervi titká­raink a kapott instrukciókat nem viszik le a bizalmiakig, így ők nem tudják megfele­lően tájékoztatni a tagságot. Ebből következően előfordul, hogy a taggyűlés idejének közlése is elmarad. Nem egy helyen hangzik el például, „ha ismertem volna a taggyűlés anyagát, hozzá tudtam volna szólni.” De az is ebből adódik, hogy a tag­gyűléseken sok az igazolt, vagy több esetben is igazo­latlanul hiányzó. És az alap­szervezetek részéről sem min­dig történik meg a felelősség­­revonás. Sajnos közömbösség is mutatkozik e téren. Baj az is, hogy a bizalmi értekezleteket az alapszerve­zetek nem tartják meg rend­szeresen. A tájékoztatások inkább egyéni elbeszélgetések formájában történnek, vagy papíron értesítenek a tag­gyűlés időpontjáról. Az okot abban is láthatjuk, hogy a csoporthoz tartozók különbö­ző területen dolgoznak, vagy más elfoglaltságra hivatkoz­nak. A taggyűlések tartalmi ré­szét is javítani szerettük vol­na a­­ szakmányos alapszer­vezetek létrehozásával. Még­is, inkább termelési tanács­kozásokra hasonlítanak, leg­többször. Ha a téma gazda­sági jellegű, még rendben van. Érthető, hogy nagyobb az aktivitás. De a politikai témáknál annál rosszabb a helyzet. Sok a tennivaló e té­ren, elsősorban a pártcsopor­tokon belüli élet fejlesztésé­vel segíthetünk itt is. Törekedni kell arra, hogy a bizalmi értekezletek meg legyenek tartva még akkor is, ha ez nehézségekbe ütközik. Nagyon fontos persze az is, hogy a taggyűlés anyaga kö­zel álljon a tagsághoz, érthe­tő legyen, politikailag átte­kinthető, mert a tapasztalat azt igazolja hogy az aktivitás így jobban kibontakozik. A pb tagoknak is feladatuk az alapszervezetek belső éle­tének segítése — vezetőségi üléseken való részvételükkel, véleménynyilvánításukkal dicsérettel és bírálattal is segítsék előbbre a párt által kitűzött célokat. Szabó Józsefné vb szerv, titkár

Next