Pápai Textilmunkás, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1976-01-09 / 1. szám

Egy a sok közül Szövödéink dolgozóinak egyharmada fiatal, így nem­csak külön-külön, de egé­szében is sok múlik rajtuk a termelés tekintetében. Ez­úttal Németh Ibolyát mu­tatjuk be az Ódor szak­­mány VIII-as partijából, Berki Ernő munkabrigád­jának a tagját. Két éve szö­vő, Kemeneshőgyészről jár be nap mint nap. (Fotó: Surányi V.) A miniszterhelyettes köszönete­ és jókívánsága Dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettes a következő levelet juttatta el vállalatveze­tőségünkhöz: Az 1975-ös év befejezésével köszönete­­met és elismerésemet fejezem ki a vállalat dolgozóinak, társadalmi szervezeteinek és vezető munkatársainak az egész évben, az általánosnál bonyolultabb feltételek között kifejtett eredményes munkájukért. Tevékenységükkel hozzájárultak IV. öt­éves tervünk sikeres teljesítéséhez, kön­­­nyűiparunk fejlődéséhez, a lakosság ru­házati ipari termékekkel történő mind jobb ellátásához. Kérem, tolmácsolják köszönetemet és jó­kívánságaimat munkatársaiknak, az egész vállalati kollektívának. Mindannyiuknak sikerekben és eredmé­nyekben gazdag új esztendőt kívánok. Ké­rem, hogy 1­976-ban még eredményesebb munkával segítsék iparunk célkitűzéseinek megvalósítását. Még nagyobb aktivitással dolgozzanak az V. ötéves tervünkben meg­fogalmazott feladatok hatékony megvalósí­tásáért. Békés, boldog új esztendőt! Rohanó léptekkel száguldanak az évek. Szinte észrevétlenül fogynak el a naptár lapjai és amikor feleszmélünk már az 53. hétnél tartunk. Megjelenik december 31-e és végét jelzi egy időszaknak. Ilyenkor megállunk egy pillanatra, rövid szám­vetést végzünk. Megállapíthatjuk, hogy eseményekben, munkában, eredményekben gazdag évet hagytunk magunk mö­gött. Nem volt könnyű dolgunk. Nagyon sok külső körülmény zavarta a munkánkat, nehezítette gazdál­kodásunkat. A külvilágban lejátszódó események ha­tásait közvetlenül is érezhettük. A tőkés világ ener­gia problémái, az erősödő inflációs folyamat, a devi­zaválság, az egyre fokozódó konkurrenciaharc, mind nehezítették gazdálkodásunkat, hatással voltak a be­szerzésre és az értékesítésre egyaránt. A külső hatások mellett zavarták munkánkat a létszámgondok, az itt-ott fellépő tervszerűtlenségek. "Nap mint nap meg kellett küzdeni a gondokkal, míg az 1975-ös év végéhez érkeztünk. S a rengeteg prob­léma közepette is derekasan megállták a helyüket üzemeink. Ezért a vállalat vezetősége nevében meg­köszönöm áldozatos munkájukat, amely lehetővé tet­te, hogy sikerrel zárhatjuk le az 1975-ös évet és ez­zel együtt a IV. ötéves tervidőszakot is. A számszerű eredmények értékelése folyamatban van, de már látjuk, hogy nincs szégyenkezni valónk, mert a pápai textilmunkások most is teljesítették azt, amit a népgazdaság elvárt tőlük. Dicséret illeti a szo­cialista brigádokat, a munkabrigádokat, az egyéni ver­senyzőket, akik jóval az átlag felett termeltek, azon­túl a társadalmi munkában, a tanulásban is min­dig élen jártak. Köszönet illeti a pártszerveket, a társadalmi és ifjúsági szerveket, hogy segítették gazdasági célkitű­zéseink valóra váltását. Segítségüket kérjük és igényel­jük a jövőben is. Új év és új tervidőszak kezdődött. Már most lát­hatjuk, egyre nehezebb feladatokat kell megoldanunk. Pártunk XI. kongresszusa világosan megjelölte a nép­gazdaság V. ötéves tervének céljait, az országgyűlés elfogadta és törvénybe iktatta. Minden erőnkkel ezek megvalósításán kell dolgoznunk. Meg kell ismernünk a szabályozó rendszer módosítását és ezt meg kell ér­tetni minden dolgozónkkal. A vállalat V. ötéves terve is kidolgozás alatt áll. Célkitűzéseinket munkásfórumokon megtárgyaljuk. Fő feladatunknak tartjuk a megkezdett rekonstrukció folytatását, dolgozóink anyagi, szociális, kulturális helyzetének emelését. Hatékonyabb szervező munká­val, takarékos gazdálkodással, belső erőforrásaink fel­tárásával kell céljainkat megvalósítani. Másképpen kell gondolkodnunk és gazdálkod­nunk, mint eddig, kolle­ktívánk szoros összefogása szükséges a feladatok végrehajtásához, melyek igen nagyok, de reálisak. Hiszek a Pápai Textilgyár dol­gozóinak szakmai szeretetében, további helytállásában, amely eddig is biztosította a vállalat töretlen fejlődését. Az új év küszöbén még egyszer megköszönöm munkájukat. Kívánok a vállalat valamennyi dolgozó­jának, családjaiknak nagyon boldog új esztendőt. Kívánom, hogy mindenki jó erőben és egészségben munkálkodhasson nagyszerű céljaink valóra váltásáért. Boncz István igazgató VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IBIIfN61 Röviden A METESZ Veszprém me­gyei szervezete először adott ki emlékplakettet azoknak, akik saját egyesületük mun­káját jól végezték. A kitün­tetettek között szerepelt Szocsevka Ferenc, vállala­tunk igazgatóhelyettese, a Tudományos Egyesület pá­pai csoportjának elnöke. A Felszabadulási Olvasó Mozgalomban jó munkát végzett gyárunk üzemi könyvtára is. Ezért Bognár Józsefné könyvtárost az or­szágos Széchenyi Könyv­tárban megrendezett ünnep­ségen , jutalomban része­sítették. A közművelődés helyzeté­vel foglalkozott az általános pártalapszervezet taggyűlé­se. S meghívta erre Varjas Pétert, a művelődési ház igazgatóját, aki válaszolt né­hány kérdésre, majd ismer­tette az idei programot. Az év végi ünnepek előtt ismételten nyugdíjas talál­kozó színhelye volt művelő­dési házunk — legutóbb az általános, a csomagoló és a kikészítő műhelybizottsága hívta össze volt dolgozóit, akik fehér asztal mellett elevenítették fel kedves em­lékeiket, s kellemes órákat töltöttek körünkben. Két autóconer üzemel már az előkészítőben. Ezzel jelentősen javult az SZTB-csarnok kiszolgálása (Fotó: S. V.) 1976. január 9. XIII. évfolyam 1. szám Több, mint 10 millió négyzetméter textíliát gyártunk külföldre Mit jelent az új szabályzórendszer? Az 1976. évi tervben ki­tűzött gazdaságpolitikai cé­lok sikeres megvalósítása döntő jelentőségű az ötö­dik ötéves terv megalapozá­sában, az elkövetkező esz­tendők kiegyensúlyozott fejlődésében — olvashattuk a KB állásfoglalásából. S e tény az irányításban, a vég­rehajtásban és az ellenőr­zésben egyaránt határozott magatartást, fegyelmezett munkát követel minden ál­lampolgártól. Azóta már törvényerőre emelkedett a terv, s megkezdtük végre­hajtását. Ami a könnyűipart, ezen belül a textilipart il­leti, dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettes a közel­múltban történt győri láto­gatása alkalmából részlete­sen beszámolt a helyzetről: elmondotta többek között, hogy 1975-ben mintegy 288 ezer dolgozóval 33 millárd forint értékű állóeszköz-ál­lománnyal, kereken 71 mil­liárd forint értékű terméket állított elő. Az ötödik ötéves terv során, azaz 1976—80 között a termelési színvonal 28—29, a termelési érték pe­dig 40—41 százalékkal nő. De továbbra sem lesz egyenletes a fejlődés a szak­ágazatok között, amíg a köt­­szövőipar továbbra is di­namikusan fejlődik, a pa­mutfonal és a pamut, vala­mint a pamut típusú szöve­tek termelése nem növek­szik. A feladat itt inkább a termékstruktúra korszerű­sítése, az eltávozók mun­kájának gépekkel való pót­lása lesz. S amíg a lezárt tervidőszakban mintegy 11,7 milliárd forintot használtunk fel fejlesztésre, a most kez­dődő tervidőszakban előre láthatólag 12,5—13 milliárd forintot. Ebből következően a korábbinál is nagyobb fel­adatokat kell megoldani az iparág dolgozóinak: javíta­ni a szervezést, fejleszteni a szaktudást, gyorsítani a munkahelyi körülmények fejlesztését, melyre ugyan­csak nagyobb lehetőség van. Egészében 1980-ban a ta­valyihoz képest mintegy 40 százalékkal többet exportá­lunk textilipari termékek­ből a szocialista országokba, ki kell elégítenünk a nö­vekvő belföldi igényeket és fejleszteni kívánjuk tevé­kenységünket tőkés piaco­kon is. E célok elérése érdekében természetesen növelnünk kell a gazdaságos és verseny­­képes termékek arányát, ja­vítani az exportképességet, jobban gazdálkodni a mun­kaerővel, erősíteni a fegyel­met, minden téren általá­nossá tenni a takarékossá­got! A Könnyűipari Miniszté­riumtól megkaptuk az idei vállalati tervezés irányelveit; elsődleges­ebben a belső tar­talékok, a kapacitások jobb kihasználása, az igényekhez igazodó, korszerűsödő áru­struktúra, az élénkebb gyárt­mányfejlesztés és propagan­da, az export növelésére irá­nyuló erőfeszítések fokozása. Igazodnunk kell az új sza­bályozórendszerhez is. A pa­mutiparban ugyan nincs szükség újabb árrendezés­re, változnak azonban az energiahordozók, üzemanya­gok, szállítási tarifák, fa- és építőanyagok, szolgáltatások, s néhány fogyasztói termék ára. Az élőmunkával való ta­karékosság fokozottabb ér­vényesítése céljából az SZTK és illetményadó a je­lenlegi 25 százalékról, 35 szá­zalékra emelkedik. Az ex­portban alkalmazott deviza­szorzó dollár vonatkozás­ban 40 forintra, rubel vo­natkozásban 35 forintra mó­dosul. A most bevezetett termelési adó, ami a mi esetünkben az 1975. évi tényleges nyereséghányad függvényében 3 százalék körül várható és a belföldi értékesítés árbevétele után kell fizetni. A cserearány-romlás ered­ményeként létrejövő költ­ségvetési hiány megszünte­tésére 35 százalékkal kell csökkenteni a vállalati nye­reségtömeget. Ez átlagban értendő és vállalatonként változó mértékű lehet. En­nek ellensúlyozására a nye­reségadó 60 százalék körü­li mértéke 35 százalékra csökken. Az export állami támogatására tőkés export­nál 59 százalék, szocialista viszonylatban 55,1 százalék állami visszatérítés illeti meg a vállalatot. Megszűnik az ingyenes állami támoga­tás, a visszafizetések olyan formái állnak rendelkezés­re, mint a nyereségadó mér­séklése, amortizáció na­gyobb arányú visszahagyá­sa, eszközlekötési járulék alóli mentesség. A fejlesztési alap és ré­szesedési alap nyereségadó­zás előtti kötelező kettéosz­tása megszűnik: a vállalat saját maga dönt fejlesztési alap és részesedési alap fel­osztásáról azzal, hogy annyi fejlesztési adót kell képez­ni, amiből a kötelezettsége­ket ki lehet fizetni. A része­sedési alapot progresszív adó terheli attól függően, hogy a bérek százalékában a részesedési alap mekko­ra. Arra lehet számítani, hogy a vállalat még meg­fontolt gazdálkodás esetén is legfeljebb 4—6 százalékos bérarányos részesedési alap képzésére lesz képes. Bevezetik a jóléti és kul­turális alapot, 750 forint fejkvóta szerint, megválto­zik a vállalati bérszabályo­zás eddigi rendszere. Az át­lag bérszint szabályozásáról rátérünk a vállalati telje­sítményhez kötött bértömeg szabályozás rendszerére. Vi­szonyítási alap az anyag­mentes termelési érték, melynek minden 1 százalé­kos növekedése után 0,4 szá­zalék csökkenése esetén 0,3 százalék bérszabályozást jelent. A bérszabályozás évente 1,5—2 százalékos bér­­növekedést, adómentesen biztosít. Ezzel egyidőben megváltozik a prémium- és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendsze­re is. Mindezeket és reális lehe­tőségeinket figyelembe vé­ve 1976-ban 2164 tonna fo­nalat, 19 045 ezer négyzet­­méter nyers- és 17 300 ezer négyzetméter kész szövetet kívánunk gyártani. Amíg a fonodai index 101,2, az utób­biak egyezők a múlt évi tényszámmal. A fonó 55,93 átlagszám mellett 557,4 kilométer or­sóóra fajlagos termeléssel biztosítja a terv teljesítését — olvashatjuk többek kö­zött a feladattervből. A po­liészter fonalak részaránya 34,8 százalék, a fésült fona­lak aránya 68,2 százalék le­gyen 94,5 százalék I—II. osztályú részarány mellett. A szövődő 932 hagyomá­nyos és 74 SZTB gép üze­meltetésével érje el a terv­­előirányzatot — a régi gé­peken 6259, az automata gé­peken 8128 vetés­­gépóra fajlagos termelést kell biz­tosítani 94,6 százalékos I. osztályú részaránnyal. Részáru vonatkozásban a poliészter részarány 41 százalék, az I. osztályú rész­arány 92,5 százalék legyen. Ami pedig a értékesítést il­leti, a tőkés exportot 20 szá­zalékkal növelni kívánjuk az előző évhez­­ képest, így 7120 ezer négyzetméter a terv, szocialista exportra pedig 3080 ezret szánunk. Belföl­dön legnagyobb vevőnk az állami konfekció­ 3900 ezret, a nagykereskedelem 1600, a szövetkezeti konfekció 700, a könnyűipari textilértékesítő 900 ezer négyzetmétert igé­nyelt tőlünk. A teljes termelési érték (402,8 millió forint árbevé­tel, 112,7 millió forint szub­venció és 15­­ millió forint egyéb bevételből) 530,5 mil­lió forintra rúg, ebből a rea­lizált nyereség 41,8, mely 30 százalékkal alacsonyabb a múlt évi várhatónál. Az új szabályozók hatá­sára a mérleg szerinti nye­reség tehát 41,8 millió fo­rint lesz, ebből községfej­lesztési adó 2,5, felhasznál­ható nyereség tehát 39,3 millió, abból kerek 20 mil­lió az adó, így az alapokra 19,3 millió forint marad. To­vább részletezve 11 millió a fejlesztésre, 4,5 a része­sedésre, 3,8 a tartalékra ke­rül a tervezet szerint. E program megvalósítását a tavalyinál kevesebb lét­számmal kényszerül kivite­lezni a vállalat, továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a munkaerő megtartására. Éves bértömegünket köz­pontilag határozták meg, a már tavaly végrehajtott, de ez évet terhelő áthúzódások mellett 2—3 százalékos bér­­fejlesztésre látszik lehető­ség.Párhuzamosan a termelés­sel 124 955 ezer forint érté­kű beruházást valósítunk meg 1976-ban, ezen belül folytatódik a szövődő auto­matizálása, a fonoda és elő­készítők korszerűsítése.

Next