Pápai Textilmunkás, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1978-01-06 / 1. szám

Hír­mozaik A VÉRSÜLLYEDÉS MÉRÉSE A neuherbergi Sugár­zás- és Környezetkutató Társaság koherens opti­kai részlegében elektro­optikai úton folyamato­sa­n mérik a vérszérum és a süllyedő vörösvér­­sejtek köztti határréteget, és elektronikai úton rögzítik. A hagyományos módszerrel mintegy két órát vesz igénybe a vérsüllyedés megállapí­tása GYÓGYSZER FÓLIÁBAN Az eddig alkalmazott kenőcsöket és cseppeket oldható műanya­g fóliába csomagolt, új gyógysze­rek váltják fel a szovjet gyógyászatban, melyek formálhatók, és a szem­héj alá helyezhetők, ahol gyorsan feloldódnak, így a gyógyszer fokozatosan szabaddá válik AZBESZT A TÜDŐBEN A szövetségi köztársa­ságban a lakosság mint­egy 80 százalékának van azbeszt a tüdejében, mely az a­utóabroncsok töltőanyagából és a fé­ket bevonó anyag ledör­­zsöléséből kerül — a többi idegen testtel el­lentétben — nem a tü­­dőhólyagocskák felületé­re, hanem a szövet sejt­jei zárják magukba. ►“3t VI N OtS3 Eredményhirdetés és vendéglátás a brigádklubban A szocialista brigádvezetők klubjának legutó­bbi összejövetelén hirdették ki az így dolgozunk mi címmel megírt, s az 5 üzem brigádjaitól beérkezett pályaművek eredményét. Vállalatunktól 7 brigád pályázott, közülük második helyezett lett az SZTK kifizetőhely Semmelweis, negyedik a böl­csőde Hámán Kató, hatodik pedig a csomagoló Május 1. brigádja. Ezen az összejövetelen került sor a tapolcai brigádvezetők klubja mintegy 60 tagjának viszont­­látogatására is, és a két klub képviselői együttműködési megállapodást írtak alá, miszerint a jövő­ben rendszeresen kicserélik tapasztalataikat. — PÁPAI TEXTILMUNKÁS — 1978. január 6. Mi indokolja a szigort ? Beszélgetés a rendészet vezetőjével ' Az utóbbi időben megszi­gorították a személyportai el­lenőrzést, s vajon mi tette ezt szükségessé? — kérdeztük Fü­leki János rendészetvezető­től. — Elsősorban a felsőbb rendeletek alapján tettünk különböző intézkedéseket, de indokolja ezt ama tény is, hogy tavaly nőtt a társadalmi tulajdon elleni vétség válla­latunknál is. S hogy szükség van a szigorúbb portai ellen­őrzésekre, sajnos több vissza­élés indokolja, így a jövőben sem tudunk eltekinteni ettől. És számítunk ebben a dol­gozók megértésére. Azt kér­jük, hogy egy kicsit előké­szítsék ruházatukat, táskái­kat. De még jobb lenne, ha felesleges csomagjaikat nem vinnék be az üzemekbe — ez egyébként is tiltott — ha­nem a csomagmegőrzőben hagynák, ne kelljen átvizs­gálni, így időt takaríthatnánk meg. Még valamit: a moto­zók munkájukat végzik, ne itt háborgassák őket külön­féle megjegyzésekkel. — Milyen intézkedéseket tettek még? — Az úgynevezett bizton­sági berendezések felszerelé­sén, a teherportai ellenőrzés fokozásán túl a megelőzés ja­vítását akarjuk fokozni. Hogy ne csak a portán legyen va­gyonvédelem, hanem már a munkahelyeken, az üzemré­szekben, a gépek mellett kez­dődjön. Főleg a társadalmi szervek közreműködésére számítunk ebben, s úgyszin­tén a szocialista brigádokra. És az eddigieknél gyakrab­ban végzünk majd szondá­zást is. — Mi a helyzet a személyi tulajdon elleni vétségek te­rén? — Sajnos az is nőtt tavaly. Ez figyelmeztet arra, hogy értékeket, nagyobb pénz­összegeket ne hagyjon senki őrizetlenül. Mert a legtöbb­ször itt is alkalom szülte a tolvajt. S majdnem min­den károsultat saját hanyag­sága is hozzásegítette a lo­páshoz. Még az is előfordult, hogy valaki a gyári öltöző­szekrényében gyűjtögette fo­rintjait. De órát, kardigánt és más dolgokat is eltuljadoní­­tot­tak. I­tt, már nem először, megint csak arra hívom fel a figyelmet, hogy a portai meg­őrzőben díjmentesen, bizton­ságban lehet elhelyezni gyű­rűt, órát, pénzt és így tovább, de sajnos, ezt igen kevesen kérik, veszik igénybe. — Többeknek feltűnt és tetszést aratott a portásak új egyenruhája. — A portai átszervezések, a személyzet továbbképzése, munkájuk jobbítása mellett az esztétikai­ követelmények­nek is igyekszünk eleget tenni. S remélem, hogy jövőre már kedvezőbb hely­zetről számolhatunk be. MHSZ-klubjaink együttes közgyűlése Már decemberben megtar­totta szokásos év végi klub­közgyűlését az MHSZ üzemi szervezete, melyen Sass Nán­dor titkár, majd Borsits Mi­hály és Hajtó János tájékoz­tatott a klubok munkájáról, jövőbeni tervekről, és felszó­lalt Dénes Sándor járási-vá­rosi titkár is. Egészében mindkét klub végrehajtotta 1977-es prog­ramját, egyikről is, másikról is, röviden. A lövészklub tagsága azo­nos az előző évivel, többen kiléptek ugyan, de sikerült helyettük újakat toborozni. Tavaly is 3 iskolát patronál­tak, célul tűzték ki a KISZ- s­zel való kapcsolat kiszélesí­tését, annak keretében ren­dezték az alapszervezetek kö­zötti lövészversenyt, melyben 80 fiatal szerepelt. A lányok közül Enyingi Teréz 72, a fiúk közül Berzsenyi László 78 köregységgel lett első. Ez évben szintén a KISZ-szel várják az új tagokat karöltve tervezik megszervez­ni a Felszabadulási lövész­­versenyt, népszerűsíteni kí­vánják a tömeges lövészetet, s természetesen növelni a taglétszámot is, hogy csak a fontosabbakat említsük. A tartalékosok klubja ha­sonló létszámmal bír, mint korábban, bár 3 tag cserélő­dött. Most folyik a 3 éves oktatási kurzus utolsó része, kielégítő eredménnyel, csu­pán az éleslövészetben volt probléma, miután egy napra helyezték. A város üze­mei ugyanis nem azonos szombatokon dolgoznak, ezért 30 százalékkal csökkent a részvétel a korábbiakhoz vi­szonyítva, amikor 2 napos volt a rendezvény. Persze a tartalékosok részéről is lehe­tett volna nagyobb az aktivi­tás. A klubversenyeket átlago­san 60 fővel rendezték meg, de nem sikerült olyan ered­ményeket produkálni, mint az utóbbi években. Közre­játszhatott itt ama tény, hogy némelyek elbizakodtak, úgy gondolták, rutinból is lehet jól szerepelni. Ebben az évben többet sze­retnénk foglalkozni a II. kor­csoporttal, sajnos nincs vál­lalkozó, aki indulna ebben. Holott egy ilyen csapat meg­szervezése elengedhetetlen. Jó kapcsolata volt eddig is a két klubnak, számos ren­dezvényt közösen készítettek elő, de ezt is lehetne azért fejleszteni, s mindkét klub bővülhetné együttműködését a KISZ-szel, így jobban szinkronban lennének a dol­gok, s nagyobb eredményt produkálhatnának bizonyá­ra, mind a honvédelmi fel­­készültség, mind a hazafias nevelés terén. Csoportos fogyókúra Kétszáz őrsként jelentkező­nél — főleg nőknél — ala­csony kalóriájú diétát alkal­maztak Lengyelországban, a Sziléziai Orvostudományi Egyetemen és ezt gyógyszeres kezeléssel egészítették ki. A páciensek az első napok­ban csupán 800 kalória érté­kű élelmet kaptak, majd azt is 100 kalóriáig csökkentet­ték, végül ismét 800-ra nö­velték, közben többször fe­hérjediétában részesültek, de csak 400 kalória értékig. A kísérleti alanyok korlátlan mértékben ihattak vizet, s B- és C-vitamint is kaptak. A kísérlet 27 napja alatt az „önkéntesek” átlagosan 9 kilóval lettek könnyebbek. Kedvező eredménynek azon­ban csupán azt tekintették, ha a súlycsökkentés megha­ladta a 10 kilogrammot, ami a páciensek 41 százalékánál bekövetkezett. Fiatalok figyelméből Tehetség­kutató pályázat — újságíró szakmában A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága ismételten pályázatot hirdet az újság­íráshoz tehetséget és kedvet érző, 18—30 év közötti — nem újság­írói munkakörben dolgozó — fiatalok számára. Pályázni lehet nyomtatásban még nem közölt, aktuális társa­dalmi, ifjúságpolitikai, gazdasági és kulturális témájú, az újság műfajok sajátosságainak (riport, cikk, interjú stb.) megjelenő írá­sokkal. Egy pályázó legfeljebb 3 — egyenként 4—5 gépelt oldalnál nem hosszabb — írást küldhet be gépelve, 3 példányban, részletes önéletrajzzal együtt. Az I. díj 2 darab 3000—3000 — a KISZ Központi Bizottságának különdíja és a MUOSZ elnökségének különdíja ugyancsak 3000—3000 — a II. díj 4 darab 2000—2000 — a III. pedig 6 darab 1000—1000 forint. A pályadíjakon kívül a kiemelkedő munkákat a bíráló bizottság elismerő oklevéllel jutalmazza, s az első helyezettek előnyben ré­szesülnek az újságíró gyakornokok alkalmazásakor, és mentesül­nek az újságírói iskola írásbeli és szóbeli felvételi vizsgái alól. Ezen kívül a díjnyertes és oklevéllel jutalmazott pályázók felvételt nyer­nek az 1978. szeptemberében induló újságíró stúdióra. A pályamunkák beküldési határideje: 1978. január 15. — ered­ményhirdetés: 1978. március 21. — cím: 1368 Budapest, Népköztár­saság útja 101. (MUOSZ Oktatási Igazgatóság). A lakbérhozzájárulás folyósításáról szóló rendelet szerint min­den év januárjában az előző évi keresetemelkedés ará­nyában 25 százalékkal csök­ken a hozzájárulás összege. Mivel vállalatunknál tavaly nagyobb mérvű bérrendezés volt, így várható, hogy a ki­egészítés sokaknak megszű­nik. A bérosztálytól csak ja­nuár végén kapjuk meg a tavalyi átlagkereseteket, ezért az esedékes összegeket 3-án és 11-én nem fizetjük ki, hogy elkerüljük az esetle­ges visszavonást. Akiknél vi­szont még marad a csökken­tett hozzájárulás, február 3- án és 11-én visszamenőleg kifizetjük a januárit is. Munkásellátási osztály A Városgazdálkodási Vállalat szakemberei elvégezték a gépház tetőcseréjét Tükör a mérleg fölött Régóta figyelem már a mérleget a Pápai Áruház el­ső emeletén. Fölötte per­sely, rajta udvarias felirat közli, hogy annyi pénzt dobjak bele, amennyit jónak látok. (Gondolom nem mo­­lett hölgyek adományai töl­tik meg a kis kazettát) Mégis szépen gyűlik a pénz a becsületkasszában. Ugyan­akkor azt olvasom a lapok­ban, hogy Veszprémben elő­re csomagolt almát árultak hasonlóképpen becsületessé­günkre apellálva, előlegezve a bizalmat ,s alaposan rá­fizettek. Vajon a pápaiak örvtudatosabbak? — morfon­díroztam, amikor hirtelen rájöttem a megoldás nyitjá­ra. Az áruház gondos dol­gozói tükröt helyeztek el embernyi magasságban, aki tehát rááll a mérlegre kény­telen szembenézni önmagá­val. Jó lenne, ha ezt a módszert máshol is bevezet­nék! Ha minden cselekede­tünk, döntésünk. ítéletünk előtt tükörbe kellene néz­nünk! Talán akkor nem is len­nénk olyan könnyűek, ami­kor becsületünk is megmé­retik. (hajba) Kórházi jegyzetek Száíguld a mentőautó, olykor szi­rénával figyelmeztet, sietős az útja, valakinek azonnali orvosi segítség­re van szüksége. Nincs olyan em­ber, aki ilyenkor ne gondolna együttérzéssel a betegre, s hálával egészségügyünk e nagyszerű szolgá­latára. Ez az egymás iránti megértő elnézés és őszinte se­gítőkészség jel­lemző a betegszoba kényszerű la­kóira, az orvosokra, ápolónőkre, s közösséget formál. Így van ez Pápán, a városi ta­nács kórházában is, ahol e sorok írója tölti betegségének immár he­teit s akarva-akaratlan tanúja az itt történteknek. Ez epizódok közül választottam néhányat. Mikor Pihen a főorvos? Komoly vitánk volt a szobában, ahol 7-en vagyunk (a legidősebb 76, a legfiatalabb 11 éves), mikor Pi­hen a főorvos? Valamennyiünknek feltűnt ugyanis, hogy a „nagyvizi­ten” kívül a nap különböző szakai­ban legalább még 3-szor végi­gj­ár­ja a szobákat­, beszélget a betegek­kel, vagy ha siet, annyit kérdez, van-e valakinek valamilyen problé­mája? így van ez hétköznap, s vasárnap is. Gondoskodás, őszinte érdeklődése természetesen nemcsak hálaérzetet vált ki, hanem megér­tést, sőt együttérzést is — irán­a. Erről tanúskodott, e „vita” is. Amikor a lázlapot leveszik Az orvos, vagy a nővér csak rá­pillant a lázlapra, s mindjárt tud­ja, kinek, milyen az állapota. Ezért ki-ki izgatottan várja, mikor ve­szik le a lázlapját. Ez szinte ünne­pi pillanat, szívdobog­­ató, ugyanis azt jelenti, hogy az illető másnap már elhagyhatja a kórházát. S akik maradnak, kissé irigykednek, de bizakodnak is, hogy talán nem is olyan sokára az ő lázlapjuk is irat­tári dokumentummá válik. „Jóskai” öröme Ha már a lázlaplevétellel kapcso­latos várakozás szóba került, ide kívánkozik egy epizód. Gyerekek is vannak közöttünk, s természetes, hogy a mi „Jóskán­kat” is meg-meglátog­atta a szom­széd szoba „Jóskája. Miért szerepel a név idézőjelben, merít­i a főorvos minden kisfiút Jóskának becéz. A mi szobánk kis lakója Ferenc, em­lített barátja pedig a marcalgerge­­lyi Kovács Lajos volt. Egyik nap nagy örömmel újsá­golta Lajos, hogy levették a lázlap­ját, rövidesen jönnek érte, hogy bizonyítsa­, mennyire meggyógyult, hát négykézláb végigszaladt az ágyak alatt. Másnap, mikor búcsúz­ni jött, még sántikált egy kicsit, de a szája a füléig húzódott, a szeme is örült. Pisti bánata Tizenegy éves fehérarcú, vörös­­hajú, szinte lányoska fiú Pisti. Sú­lyos sebbel hozták műtétre. Pityer­­gett, amikor ágyba került. Kérdé­sünkre, hogy fáj-e operált karja, azt mondta, nem. Hát akkor, miért sírsz? — Csak — felelte. Ám a sírást abbahagyta, s még akkor sem rebbent szeme, amikor naponta is­merkedett az injekcióstűvel. Alig-alig szólt valamit, nagy nehezen tudtuk meg, hogy gyer­mekotthon lakója, s hogy szülei egy Pápa környéki nagyközségben lak­nak. S mivel hallottuk, hogy kísé­rője megígérte, értesíti a szüleit, nagyon meglepett bennünket, hogy afc itt tartózkodása alatti 2 látoga­tási napon senki sem kereste fel őt Némán feküdt ágyában, nézegette a látogatókat s mintha fényesebb lett volna a szeme, mint máskor... Nincs igazuk! Sokan mondják, hölgy a részeg ember megússza­­ a bajokat. Hát itt éppen az ellenkezőjéről győződhe­tünk meg. Nincs olyan nap, hogy ittasság következtében történt bal­eset miatt ne hoznának be valakit. Koponyasérülés, bokatörés, agyráz­kódás, stb. a mértéktelen szeszes­ital-fogyasztás következménye. No meg az, hogy elkerülhetetlen sérü­lések, betegségek miatt kórházra szorulók helyét foglalják el a­z alko­hol szerelmesei, s áldozattal. Látogatók Látogatókat is említettem, hát né­hány szót még róluk Nem mind­egyiküknek jut eszébe, hogy kór­házba jön. Kevesen törődnek Pél­dául azzal, hogy nem tesz jótt a be­tegeknek a hangoskodás, főként, ha valaki műtét után esetleg épp hogy csak ébredezik. Szinte fizikai fáj­dalmat érez sok beteg a nagy zaj, lárma hatására.­ S vannak, akik ép­pen aludni szeretnének, mert eset­leg átvirasztották az éjszakát. „Kicsire” arc a látogató sem ad, aki nekitámaszkodik a minden moz­dulatra vagy mozdításra feljajduló betegágynak, sőt neki esik rosszul, ha erre figyelmeztetik. Holott, nem­csak az ő betegjük vár itt gyógyu­lásra — mindenki S ez az intéz­mény nem üdülő. H. S.

Next