Pápai Textilmunkás, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Amikor beköszönt az új esz­tendő, gondolatban végigkísér­jük a múlt év munkáját, ered­ményeit, és latolgatjuk a jövő kilátásait. Mint sokan mások, mi is számvetést végzünk. Na­gyon fontos ez, mert egy nehéz tervidőszak záródott le az 1980-as évvel. Dolgozóink ré­szesei voltak annak a nagy át­alakulásnak, ami vállalatunknál végbement. Csaknem minden üzemrészünkben új gépeket ál­lítottunk munkába, megteremt­ve ezzel további előrehaladá­sunk feltételeit. Gazdaságosabb termékprofilt alakítottunk ki, új technológiákat, eljárásokat ve­zettünk be, s lényegesen javul­tak a munkakörülmények. A rekonstrukcióval párhuza­mosan minden gyárrészlegünk­ben sikerült a termelési szintet emelni, a minőség megőrzésé­vel. Szállítási kötelezettségein­ket teljesítettük, és jelentős elő­rehaladást értünk el exportunk­ban, bár terveinket egyre ne­hezebb gazdálkodási körülmé­nyek között kellett végrehajta­nunk. Nemcsak a piaci feltéte­lek szigorodtak, krónikus mun­kaerőhiány, s a vállalatunknál lezajló generációváltás, a gye­sen lévők magas számaránya egyre kedvezőtlenebbül hatott g­a­zd­á­lkodá­s­un­k­ra. Egyetértettünk a közgazdasá­gi szabályozórendszer megvál­toztatásának szükségességével, de azzal már kevésbé, hogy azok utólagos módosítgatásá­val, az érdekeltségi alapok igazságtalan elosztásával lehe­tetlen helyzetbe hozzák vállala­tunkat, amely az iparági átla­got véve alapul, a népgazdaság egészét segíti igen eredményes exportjával. A közeljövőben részletesen megtárgyaljuk tevékenységün­ket az egész vállalati kollektí­vával. Szeretnénk, ha mindenki megértené, hogy eredményein­ket nehéz körülmények között hozzuk létre, és nem lesz kön­­­nyű megtartani, megvédelmezni. Egy olyan időszak következik ugyanis, amely nem kecsegtet bennünket a gyors, kedvező vál­tozások lehetőségeivel. Igaz, az utóbbi tervciklusban már majd­nem mindig kijelentettük: „ne­héz évnek nézünk elébe”. Ezt most a legszorosabb értelemben kell felfognunk, hisz még azt sem mondhatjuk, hogy: „ez is olyan lesz, mint a többi, meg az olyan patópáloskodásra utaló nézeteknek sincs helye, misze­rint valahogy mindig volt, ez­után is lesz”.­­ Ebben az évben - mely a VI. ötéves terv kezdete is — más munkára, céltudatosabb csele­kedetekre lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távú és ezen belül az 1981-es feladatainknak meg­felelhessünk. Mert nem elég az, hogy az új, nagy teljesítményű gépeink a helyükön állnak. Meg kell tanulnunk rajtuk precízen, pontosan, jó hatásfokkal dol­gozni. A munka finomításának évei következnek tehát, amikor nagy gondot kell fordítanunk a technológiai és munkafegyelem­re, a minőségre, a szervezettebb munkára, a takarékosságra és belső tartalékaink feltárására egyaránt, Így hát annyi cél megvalósí­tása, oly sok feladat áll előt­tünk, hogy egy pillanatig sem ülhetünk karba tett kézzel. Ép­pen ezért nyugodtan kijelent­hetjük: aki pihenés céljából akar közénk jönni, az inkább máshol keresse élete boldogu­lását. Habár nem hisszük, hogy pihenéssel másutt is megtalál­­n­ £ néhány gondolattal búcsúz­zunk el az óévtől. Megköszönöm a vállalat valamennyi dolgozó­jának, politikai, társadalmi szer­vezetének munkánk segítését. És e megnövekedett feladatok végrehajtásában eredményes munkát, békés, boldog új esz­tendőt kívánok mindenkinek! Boncz István igazgató Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. január (1). Ára: 1,20 forint XVIII. évf. 1. sz. Lezárult egy tervciklus, mely jelentős változásokat hozott vállalatunk életében. S a si­keresen végrehajtott re­konstrukció olyan műszaki álla­potokat teremtett, amelyekre alapozni lehet. Fonaltermelé­sünk 11,7 a nyersszövetgyár­tás 9, a készterméké pedig 4,9 százalékkal növekedett ez időszakban. Ámbár fejlődésünk üteme nem volt egyenletes, mert az utolsó évben meg­torpant és visszaesett. Ennek oka részben a nem kielégítő minőségű fonal, illetve a piaci helyzetből adódó profitnehe­zedés, másrészt a munkaerő­hiány volt, de hozzájárult az új rendszerű gépek nem kellő ismerete is. E tényezők kihatottak ter­mékeink minőségére, bár igye­keztünk tartani a korábbi szin­tet. Minden évben eleget tet­tünk szállítási kötelezettsége­inknek, a rubel elszámolású exportunkat megdupláztuk, a dollár elszámolásait több mint 65 százalékkal növeltük. S a kezdeti bizonytalanság után közvetett exportunk is majd­nem elérte az 1 millió folyó­métert. S egészében külkeres­kedelmünk mind a devizaho­zam, mind a termelési mutató szempontjából gazdaságos. A tervidőszakban 555 200 000 forint nagyságrendű beruházást hajtottunk végre. Kicseréltük fonodánk erőműveit, a szövő előlkészítő gépparkját és cikke­ink 80 százaléka már új rend­szerű szövőgépeken­­ készült. A kikészítőben felszerelt új gépek ugyancsak alkalmassá teszik vállalatunkat a megnövekedett igények kielégítésére. De a re­konstrukció nem fejeződött be, még mindig vannak elavult, korszerűtlen gépeink, melyek cseréje szükséges. Vállalatunk jövedelme a terv­időszak első 4 évében a terve­zett szinten alakult, á­m az ötödikben mindössze 10—11 millió forint nyereséget mutat­hatunk fel, mivel az új köz­­gazdasági szabályozók és ár­rendszer, valamint a termelés csökkentése igen kedvezőtlenül befolyásolta nyereségünk ala­kulását. Mindez arra figyel­meztet bennünket, hogy felül kell vizsgálnunk a múlt évben kialakított vállalati szabályo­zást szigorú költséggazdálko­dást kell folytatnunk, s többet kell tenni a munkaerő meg­tartásáért. Ez utóbbi ugyanis nem bi­zonyult elég hatékonynak, s a tervezett 400-as csökkenés­sel szemben 667-tel kevesebben dolgozunk. Ráadásul elég nagy volt a fluktuáció, s az újonnan felvettek mind a szak­értelem, mind a fegyelem te­rén messze elmaradtak a ré­gebbi dolgozók mögött. S ugyancsak zavaró tényező volt, hogy a fiatalok jelentős ré­sze a betanulás után kilépett, vagy hamarosan igénybe vet­te a gyest s főleg a vidékről bejárók nem tértek vissza a vállalathoz. Mindez annak ellenére, hogy a tervciklusban 43,2 százalék­kal emelkedett a dolgozók térszint­je és 94,3 millió forin­tot költöttünk szociális- és munkásvédelmi célokra, zavar­talanul működtettük kulturális intézményeinket, e téren is megteremtve a további előre­haladás alapját. A­ VI. ötéves tervben terme­lésünket évente 0,8 százalék­kal emeljük, így a bázisban szereplő 18,3 millió négyzet­­méter textíliával szemben 1985-ben 19 milliót gyártunk. Az alapvető termékprofil ma­rad, bővítve a szabadidő- és a sportruházati termékekkel, a 140 centiméter széles tarkón­­szőtt árukkal, a meglévő közép­­puplinok finomításával. Fejlesztjük a tíe­rmelé­ssel összefüggő tevékenységet, fel­tárunk minden olyan tartalé­kot, amely lehetővé teszi a jobb eredmény elérését, az állásidők csökkentése, a ha­tásfok, valamint a sűrűség, nyúlás, beugrás vizsgálata, majd javítása a közvetlen cél. Kereskedelmi tevékenységünk arra irányul, hogy a nem rubel elszámolású export dollár ér­tékben 19,1 százalékkal növe­kedjen a tervidőszak végéig, a rubel elszámolású exportnál pedig 10,5 százalék értéknö­vekedést tervezünk. Fokozzuk a közvetett exportot, s a jelen­legi mennyiséget lehetőleg a duplájára emeljük. Ennek ér­dekében szélesítjük kooperá­ciós kapcsolatainkat. És pár­huzamosan az előző tervidő­szak szintjén kívánjuk kielégí­teni a belföldi szükségletet. A siker érdekében szorosabb kapcsolatot építünk ki partne­reinkkel, tartós együttműködé­sek kialakítására törekszünk, s újabb üzleti partnerek bekap­csolására. A műszaki fejlesztés terén csak a gyorsan megtérülő ex­portárualapot bővítő, a kon­vertibilis devizahelyzetet javító beruházásokra gondolhatunk, amennyiben pályázataink meg­felelnek a hitelpolitikai irány­elveknek. Saját fejlesztési ala­punk ugyanis 1988-ig lekötött. Létszámgazdá­lkodá­sun­k kulcskérdése a munkaerő meg­tartása, a tervszerű utánpót­lás megszervezése. A múlt évi átlagos létszám csökkenése ugyanis veszélyezteti a nagy értékű gépek jó kihasználását, üzemeltetését, mivel a fluktu­áció kihat a technológiai- és munkafegyelemre, a termékek minőségére, a tervek teljesíté­sére egyaránt, öt év alatt lét­számunk tehát mindössze 97- tel csökkenhet. Törekedni kell viszont a minőségi cserékre, s hatékonyabbá kell tenni a lét­számpolitikai intézkedéseinket. (Bér, utazási költség, albér­leti hozzájárulás, gyesesekkel való kapcsolat, munkaerőtobo­­rozás, iskolákkal való kapcso­lattartás stb.) Az átlagbérszint növelésére 5 év alatt 16,8 százalékot for­dítunk, évente tehát 3,36-ot, s el szeretnénk érni, hogy 1985-re a dolgozók bérszintje 50 ezer forint legyen. Ezt minimális célnak tekintjük, s nagyobb lehetőséget adunk mozgóbérek alkalmazására, s a végzett munkához igazodó differenci­álására. A közgazdasági szabályozók jelenlegi ismeretében 1985-re 56 millió forint nyereség el­érését tartjuk reálisnak. Erre szükség is van, hogy hitel­­visszafizetési kötelezettségeink­nek eleget tehessünk. De csak úgy érhető el, ha árrendsze­rünket felülvizsgáljuk és követ­kezetesen végrehajtjuk az ár­politikai irányelveket, másrészt maradék nélkül teljesítjük ter­melési­ és kiszállítási feladata­inkat, határidőre megvalósítjuk fejlesztési elképzeléseinket, s előnyös változást érünk el a minőségi munkában, a fegye­lem megszilárdításában, a költ­ségekkel való takarékosság­ban, rendelkezünk a szükséges létszámmal, s feltárjuk tartalé­kainkat. Az 56 millió forint nyereség elérése nem kis feladat, hisz a devizaszorzók újból változ­hatnak, így további jövedelem­elvonásokra is fel kell készül­nünk. A külpiacok eléggé lagy­matagok, az alap- és segéd­anyagok árai egyre növekednek. Új gépeink csak minimálisan emelik a termelést, hisz a ré­gieket leállítjuk, ugyanakkor a gyártási költségek és a kamat­terhek lényegesen nagyobbak lesznek. Ilyen körülmények kö­zött a puszta szinten maradás is kemény munkát követel a vállalat valamennyi dolgozó­jától. Az 1981. évi gazdaságpoli­tikai célkitűzésekről legköze­lebbi számunkban részleteseb­ben szólunk, itt csak a terme­lés főbb számait adjuk közre: Fonodánk tervfeladata 2362 tonna fonal, a poliészter rész­arány 51 százalék, a fésűs 66. Ez ugyan nem elegendő, 70 tonnát vásárolunk. A szövődő 20 902 000 négyzetméter textí­liát gyárt, azaz 21 346 000 fo­lyómétert. Ehhez az szükséges, hogy a régi szövőgépek leg­alább 6259, a kétpályás SZTB- gépek 8458, a hárompályások 7061 vetés/gépóra fajlaggal dolgozzanak. A kikészítő terve 18 500 000 négyzetméter, azaz 20 550 000 folyóméter. Ezt kell produkálni, s úgy, hogy a ki­szállítások ütemesen történhes­senek. Fonodánkban átlagosan 94,1 százalék legyen az I—II. osztályú fonal részaránya, a szövő 95,7, a kikészítő 95,3 szá­zalékban gyártson I. osztályú árut. Mindehhez a fonodában 34 296 orsó, a szövődében 259 régi és 307 új kétpályás, valamint 48 hárompályás SZTB- gép áll rendelkezésre. Rend­kívül fontos e kapacitás le­hető legjobb kihasználása, s olyan előfeltételek megterem­tése, amelyek nyugodt munka­­körü­lmé­nyeke­t biztos­ítana­k. Túlórára csak igen indokolt esetben kerülhet sor, súlyos kár vagy veszteség megelőzése érdekében. Új ötéves tervünk főbb feladatai és az idei tervszámok Újítási verseny Feladataink sikeres megol­dásához továbbra sem nélkülöz­hetjük az újítók és feltalálók tá­mogatását. Ezért a mozgalom továbbfejlesztése érdekében — az előző évekhez hasonlóan — ismét újítási versenyt hirdet vál­­lalatvezetőségünk. Időszaka j­a­­nuár 1-től december 31-ig tart, értékelése: 1982. január 15-én lesz. Célja: az újítási mozgalom minőségi javítása, a feladatter­vi pontok minél nagyobb szám­ban való megoldása, a terme­lékenység fokozása, a minősé­gi munka javítása, valamint az anyaggal és energiával való ta­karékosság. A versenyben vállalatunk va­lamennyi dolgozója , brigádja­­ részt vehet, beosztásától füg­getlenül, szabályos újítási ja­vaslat benyújtásával. Egyetlen feltétel, hogy a jutalmak kifi­zetése idején állományban le­gyen. Az újítók közül az első 4, a reszortfelelősök közül 3, a szakvéleményezők közül pedig az első 2 részesül jutalomban. Utazás, üdü­lés kirándulás A Cooptourist Utazási Iroda balatonfüredi kirendeltsége (Jó­kai utca 23., telefon: 40-682) már egész évi programját a nagyközönség elé tárta, s már­cius 2-án 16—18 óra között meg­ismétli filmvetítéssel egybekötött utazási tájékoztatóját, melyre minden érdeklődőt szívesen vár. Idei programját részben az autóklubbal együttműködve szervezi. Megtalálhatók ebben a hétvégi 1 napos kirándulások, Bük-fürdő, Zalakaros, Igal, Vár­gesztes, Majk-puszta, Tata, Kő­szeg, Velem, a Jeli arborétum, vagy a szomszédos Szlovákiába irányuló túrák, Komárom, Érsek­újvár, Nyitra, Nagyszombat, Pöstyén. És a már eddig is nép­szerű 1-2-3 napos országos körutak, vagy­ ezek vegyesen, 2 nap belföldön és 2 nap külföl­dön Szlovákiába, vagy Erdély­be átmenő utak, valamint az ünnepi rendezvények és a kül­földi autós túrák. Mindezekre a szocialista bri­gádok figyelmét is felhívjuk, bővebb tájékoztatás a helyi IBUSZ-irodában is szerezhető. Színes klub­program Érdekes, színes progra­mok voltak tavaly az öt nagyüzem brigádvezetőinek klubfoglalkozásain, s a lá­togatottság is megfelelő volt. Az idén többek között tapasztalatcserére hívják az ajkai, herendi és tapolcai klub tagjait, majd a szo­kásos fórumokat is meg­tartják, melyeken vendégeik a város vezetői lesznek. Felvételünk évzáró foglal­kozásukon készült. Fotó: Babos J. (Fotó: B. J.) Mozgalmas volt az év vége csőszerelőinknél, egyidejűleg több beruházásnál is közremű­ködtek, így kikészítőnkben, a ki­nyomó berendezésnél és a szan­­iorizálánál, majd a csoport 3 tagja a fonalfestőben dolgozott az apparátok szerelésénél,­­mintegy 2 héten át. Az új fű­tő- és hengerraktár központi fű­tését, illetve a hőközpont kiala­kításával kapcsolatos munkála­tokat is a múlt év végén kezd­ték, s a tervek szerint január­ban fejezik be. (Eközben készült felvételünk.) Pilka Jenő csoportvezető el­mondta, hogy a főbb feladatok mellett az általános karbantar­tásokat folyamatosan végzik mindkét telepünkön. Emellett brigádjuk vállalását túlteljesít­ve, az év utolsó hónapjában, munkaidő után szerelte be a művelődési házunk fűtésére szolgáló új kazánt.

Next